Belföld
Vörösiszap-katasztrófa (Kolontár, Devecser, vörösiszap-katasztófa, )

Iszapper- A diszpécserek húsz percig nem szóltak a gátszakadás után

24.hu
24.hu

2012. 09. 24. 08:35

Csaknem húsz percen keresztül nem értesítettek senkit a bekövetkezett gátszakadásról az ajkai timföldgyár diszpécserei - hangzott el a vörösiszap-katasztrófa pénteki tárgyalásán az ismertetett nyomozati vallomásokból a Veszprémi Törvényszéken.

Az ellene felhozott vádakat a negyedrendű vádlott, Sz. Tibor ügyeletes diszpécser és felettese, a tizenötödrendű vádlott B. Antal vezető diszpécser is tagadta.

A nyomozati vallomások szerint az ügyeletes diszpécser 12 óra 23 perckor értesült a gátszakadásról, de nem értesítette sem a tűzoltóságot, sem a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet. Először 12 óra 41 perckor telefonált – 18 perc elteltével -, és a MÁV ajkai állomásfőnökét hívta, majd a timföldgyár különböző részlegeit kezdte el értesíteni a gyár leállításáról.

A két diszpécsert halált okozó gondatlan közveszélyokozással vádolják, és terhükre róják azt is, hogy a vasútállomást is késve értesítették.

Az ügyeletes diszpécser – akinek munkaköri leírása szerint kötelessége katasztrófa esetén értesíteni a hatóságokat – nyomozati vallomása szerint 12:45-ig “semmilyen hatóságot nem értesített”, csak az ajkai vasútállomást hívta. “Azt hittem, hogy mivel hétfőn a gyár minden vezetője benn van, majd ők értesítik a hatóságokat” – hangzott el.

Negyed egykor a gyár egyik részlegéről hívták azzal, hogy “nem jön retúrvíz”, azaz a szivattyúk nem szállítanak vizet a vörösiszap-tározóból. Ekkor megpróbálta felhívni P. Sándor szivattyúkezelőt, akit nem ért el telefonon, csak 12:23-kor a mobilján. Tőle tudta meg, hogy a X-es tározó gátja kiszakadt, ezt az információt L. Lászlótól, a hidrátgyár termelési vezetőjétől is megkapta.

Felolvasott vallomása szerint azzal védekezett, hogy a kapott információk alapján üzemzavarként kezelte a helyzetet, mert áramszünet miatt a szivattyúk máskor is leálltak.

A gátszakadásról felettesét, B. Antal vezető diszpécsert tájékoztatta, akivel közösen keresni kezdték a hatóságok számait, de nem találták. A negyedrendű vádlottat L. László, a hidrátgyár termelési vezetője – aki a nyolcadrendű vádlott – is hívta telefonon a hatóságok értesítése végett, és D. József divízióigazgató is érdeklődött, hogy intézik-e a dolgokat. Elhangzott, hogy ezalatt ő a gyár leállítását értette, erre válaszolt igenlően.

A tizenötödrendű vádlott B. Antal vezető diszpécser a bíróságon azt mondta: a vezető diszpécser önállóan végzi munkáját, az előírások szerint nincs riasztási kötelezettsége. A felolvasott vallomása szerint amikor az ügyeletes diszpécsertől értesült a gátszakadásról, tovább végezte “szokásos napi tevékenységét”, mivel Sz. Tibor azt mondta, “nekem nem kell tennem semmit.”

Mindketten megerősítették: a katasztrófavédelmi terv “kéznél volt” az ügyeletes diszpécseri irodában, ebben kezdték keresni a telefonszámokat, amit később – nagyjából 12:50-kor – L. László megérkezésekor abbahagytak, mivel ő átvette tőlük az irányítást, és a környezetvédelmi felelőst kérte a hatóságok értesítésére.

A vád szerint amikor a diszpécserek értesültek a gátszakadásról, nem tettek semmilyen intézkedést, nem értesítették sem a hatóságokat, sem a vezetőket és a külső szervezeteket, amivel a katasztrófa következményeit enyhíthették volna; ezért a vád ellenük halált előidéző gondatlan közveszélyokozás.

A vezető diszpécsert emellett gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással és természetkárosítással is megvádolták.

Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében több bűncselekmény miatt emelt vádat 15 ember ellen. Az ügy elsőrendű vádlottja B. Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős.

A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek vannak.

Csütörtökön írtuk:

Az ajkai timföldgyár környezetvédője a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper újabb tárgyalásán azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő IX-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.

A vádlottak továbbra is tagadták az ellenük felhozott vádakat a Veszprémi Törvényszéken csütörtökön, amikor a hetedrendű vádlott G. Gábor főtechnológust és a tizenharmadrendű vádlott W. Ferenc környezetvédőt hallgatták meg.

A környezetvédő a tárgyalást vezető bírónő által felolvasott jegyzőkönyv szerint az ajkai tűzoltóság telefonos érdeklődésére 2010. október 4-én a gátszakadás utáni percekben azt mondta: “Lehetséges, hogy a IX-es tározóban összegyűlt, majd leengedett esővizet láthatták a kolontáriak.”

A vád szerint W. Ferenc a tűzoltóságnak félrevezető tájékoztatást adott, és később nem hívta vissza a tűzoltóságot, hogy a valóságnak megfelelő tájékoztatást adjon a bekövetkezett katasztrófáról. A gátszakadás után nem értesítette a hatóságokat, a tűzoltóságot és a mentőket, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással vádolják. A környezetvédő tagadta az ellene felhozott vádakat, és azzal érvelt, hogy az első perctől mindent megtett a károk elhárításáért.

Hangsúlyozta, hogy amikor fél egy körül P. Ferenc hatodrendű vádlott telefonon értesítette, hogy “elszállt a gát”, Ajka-Gyártelep állomásnál “kobakjával integetve” leállította az arra közlekedő budapest-szombathelyi vonatot. Kolontárra ment, és a tűzoltókat a kiömlött vörösiszap maró hatására figyelmeztette.

A tárgyaláson elhangzott: a nyomozás során W. Ferencet szembesítették a tűzoltóság egyik munkatársával, akinek azt mondta, hogy a X-es tározónak “négy-öt hónapja van ahhoz, hogy átszakadjon”. A szembesítésen ezt tagadta, mert arra gondolt, hogy négy-öt hónap múlva meg fog megtelni vörösiszappal a kazetta.

A jegyzőkönyvekből elhangzott, hogy W. Ferencnek környezetvédőként a működő tározóval feladata nincsen, a később átszakadt tározónál hibát nem tapasztalt. A bírónőnek bemutatta a belügyminiszteri elismerést, amelyet az iszapömlés első évfordulóján kapott a katasztrófában tanúsított helytállásáért. Nem tartotta magát bűnösnek a hetedrendű vádlott G. Gábor főtechnológus sem, vallomást sem tett a tárgyaláson.

Korábbi vallomása szerint 2008. áprilisig ő volt felelős a vörösiszap-kazetták üzemeltetéséért, utána nyugdíjasként lett főtechnológus. A katasztrófa napján D. József vezérigazgató-helyettessel a timföldgyár ebédlőjében volt, mikor telefonon értesültek a gát átszakadásáról. Azonnal Kolontárra, majd a tározó tetejére mentek, és ott látták, hogy a gáttestből egy 30-50 méteres darab kiszakadt. Megpróbálták értesíteni a kolontári polgármesteri hivatalt, majd őt visszaküldték a gyárba, hogy vigyen ötven pár gumicsizmát a helyszínre.

A vád szerint G. Gábor hidrátgyártási igazgatóként 2008-ig nem intézkedett a X-es tározó gátjainak állékonyságáról adatokat szolgáltató monitoringrendszer kiépítéséről; kárelhárítási intézkedéseket nem tett, és nem jelezte a bekövetkezett katasztrófát a hivatalos szerveknek, polgármesteri hivataloknak, ezért halált előidéző gondatlan közveszélyokozással vádolják.

Az ügyészség a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében több bűncselekmény miatt emelt vádat 15 ember ellen. Az ügy elsőrendű vádlottja B. Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős.

A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek. A tárgyalás pénteken folytatódik, a tervek szerint a két diszpécser és a környezetvédelmi felelős meghallgatásával.

Szerdán írtuk:

Tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői.

A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót, a timföldgyár hidrátgyártó üzemének termelési vezetőjét és az ötödrendű vádlott D. Józsefet, a hidrátgyártás divízió igazgatóját hallgatta meg; őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják. Vallomást előbbi nem tett, míg utóbbi az írott vallomását olvasta fel, amelyhez 22 mellékletet csatolt.

Mindketten tagadták bűnösségüket, a divízióigazgató elcsukló hangon azt mondta: “Nem vagyok felelős a tragédiáért”. Hozzátette: az egész ügy az ő és a kollégái felelősségéről szól, ehelyett a hatóságoknak a valódi felelősöket kellene felkutatnia.

Kedden írtuk:

A szivattyúkezelő és felettese is tagadta bűnösségét a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán kedden a Veszprémi Törvényszéken.

“A legjobb tudásom szerint mindent megtettem, elvégeztem, amit meg lehetett tenni, nem vagyok bűnös” – mondta a per keddi tárgyalásán a szivattyúkezelő.

A bíróság a 15 vádlott közül P. Sándor szivattyúkezelőt és felettesét, P. Ferencet, a vörösiszap-tárolóterület felügyeletével megbízott vezetőt hallgatta meg.

Vallomást egyik vádlott sem tett, a tárgyaláson a korábbi vallomásaikat olvasta fel a bíróság. A katasztrófa idején szolgálatot teljesítő szivattyúkezelőt és felettesét halált előidéző gondatlan közveszélyokozással vádolják.

Hétfőn írtuk:

Iszapömlés – A vád: Üzemeltetési és ellenőrzési hibák okozták a tragédiát

15.25 A nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoring rendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához – hangzott el a büntetőper első tárgyalásán ismertetett vádirat alapján hétfőn a Veszprémi Törvényszéken.

Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat 15 ember ellen január közepén.

A Fejes Péter ügyész által több mint négy órán át ismertetett vádirat szerint 2010. október 4-én 12 óra 5 és 10 perc között átszakadt az ajkai timföldgyár X-es számú vörösiszap-tározója, és a kiömlő 1 millió 755 ezer köbméter erősen lúgos, maró hatású víz és vörösiszap keveréke elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet.

A vád szerint a katasztrófához az üzemeltetés, az ellenőrzés, az engedélyezési eljárások és a monitoringrendszer hiányosságai vezettek. A vádlottak – akik akkor valamennyien a Mal Zrt. vezetői vagy alkalmazottai voltak – a hatóságokat, külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, és késve adtak jelzést a MÁV-nak és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a katasztrófa után a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is.

A vád szerint a lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, és ezt a folyadékot sem megfelelően semlegesítették. A tározóban lévő víz mennyisége kétszerese volt a megengedettnek, az így kialakult vörösiszap- és vízoszlop magassága csaknem 24 méter volt. Elhangzott: ha csak a megengedett mennyiségű víz van a X-es tározóban, akkor az iszap nem éri el Kolontárt. A gát északnyugati sarka alatti talajra emiatt óriási függőleges nyomás nehezedett, amit a nátronlúgtól erodált, csökkent szilárdságú talaj nem bírt, és talajtörés következett be.

A cég katasztrófaelhárítási terve nem számolt azzal, hogy a baleset nem csak természeti okból vagy szándékos cselekmény miatt következhet be, és nem építették ki a működő jelzőrendszert és a településeket védő gátakat sem. Elhangzott, hogy a Kenyerestanyán üzemelő szivattyúház műszereinek üzemideje megnőtt, a tározótér vízszivattyúi – amelyek X-es kazettából szivárgó lúgos vizet az árokrendszerből szivattyúzták egy tározóba – már október 1-jén és 2-án is az átlagosnál hosszabb ideig üzemeltek. A berendezések a katasztrófa napján 10 óra 56 perckor – több mint egy órával a gátszakadás előtt – “vész max.” jelzést adtak, amelyről a kezelő nem értesítette a diszpécserszolgálatot.

Az ügyész külön kitért arra, hogy az elsőrendű vádlott, B. Zoltán a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott a helyszínen a kiömlött anyagról, a vádlottak törvényt sértettek azzal is, hogy a lakosság nem rendelkezett valós ismeretekkel a kazettában tárolt anyagról. Ezt nem veszélyes hulladékként kezelték, a helytelen besorolás a lezárt kazetták mérési adatain alapult. Az anyag összetétele jelentős eltérést mutatott az engedélyben rögzítetthez képest: a katasztrófa idején 13,3 pH-értéket mértek, szemben a jóváhagyott 11 körüli értékkel. A katasztrófában a környezetkárosítás és a természeti károk mértéke jelentős: a Torna patak és a Marcal élővilága teljesen kipusztult, az iszapömlés több mint 550 hektár Natura 2000, fokozottan védett területet semmisített meg vagy veszélyeztetett. Az ügyész közlése szerint az ingatlanban keletkezett összes kár eléri a 3,47 milliárd forintot, a lakosság ingóságaiban 4,66 milliárdos kár keletkezett.

Az állam által átvállalt közvetlen kár csaknem 23 milliárd forint, ügyintézés alatt van további 11 milliárd forint összegű kárigény. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről 10 milliárd forint polgári jogi igényt jelentettek.

A vádirat ismertetése után Magyar György, a sértettek jogi képviselője összesen több mint 380 millió forint összegű kártérítési igényt jelentett be, amelyet a bizonyítási eljárást követően pontosítanak.

A tárgyaláson kilenc sértett is megjelent. Az elsőrendű vádlott védője, Bánáti János a tárgyalás szünetében a sajtó képviselőinek azt mondta: nem értenek egyet a váddal, védence nem ismeri el bűnösségét. Hozzátette: a katasztrófa okához – amelyben kevés vitájuk van a vádhatósággal – személy szerint az elsőrendű vádlottnak nincs köze. Az, hogy a vádlottak nem tettek semmit a katasztrófa kárainak enyhítésében és nem nyújtottak segítséget, nem felel meg a valóságnak – mondta. A tárgyalás kedden a vádlottak meghallgatásával folytatódik.

9.50 –  Szabó Györgyi tanácsvezető bíró a tárgyalást rövid időre a hatodrendű vádlott védőjének megérkezéséig berekesztette, a tárgyaláson mind a 15 vádlott megjelent. A rendkívüli sajtóérdeklődés miatt a média képviselői a tárgyalást külön teremben, kivetítőn keresztül követhetik, a fotósok és az operatőrök a tárgyalóteremben lehetnek.

A tárgyaláson a bíróság elutasította a kilencedrendű német állampolgárságú vádlottnak az eljárás elkülönítésére vonatkozó kérését. Egyetlen vádlott sem járult hozzá, hogy kép készüljön róluk, a megjelent sértettek engedélyezték képeik megjelenését.

08.35 Ma kezdődik a büntetőper. Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén, a X-es számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén 15 terhelttel szemben. A nyomozást tavaly december végén zárták le.

Az ügyész a 91 oldalas vádiratban valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádirat szerint a Mal Zrt. egyes munkavállalói üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély előidézéséért és annak következményeiért. A vádlottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak, a tizenöt vádlott között van a cég több jelenlegi és egykori vezetője – az elsőrendű vádlott B. Zoltán vezérigazgató -, továbbá egy gátőr is.

A büntetőper a bíróság által előre meghatározott idei menetrend szerint zajlik, az első tárgyalássorozat szeptember 28-ig tart, majd október 15-től 19-ig folytatódik.

Az ügyet előkészítő június végi zárt ülésen Szabó Gyöngyi tanácsvezető bíró bejelentette, hogy védői helyettesítést nem fogad el a tizenöt vádlott közötti érdekellentét miatt, így mind a 15 vádlottat más ügyvéd képviseli. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Thromboembol in blood vessel. Clot formation, 3D illustration
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.