Belföld

Hős Wathay Ferenc, hű várkapitány!

Buthy Lilla
Buthy Lilla

2012. 09. 20. 08:00

A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület által szervezett  tiszteletadáson Székesfehérvár török elnyomás alóli,1601. szeptember 19-én történt ideiglenes felszabadulására és a hős katonára emlékeztek szerda délután a Prohászka ligetben.

„Hős Wattay Ferenc, hű várkapitány! Nem tör meg az arany, kard, sem a pribék hatalom. Bronz alakod hirdesse a messze jövőnek, sem erő, sem idő, se a pogány gyűlölet nem foghat ki az erős, derék magyaron!” (Bódás János)

A Wathay Ferenc  Bajtársi  Egyesület által szervezett  tiszteletadáson, az egyesület elnöke, Berdó Gábor  mondott beszédet. A Hungarikum együttes tagjai Kremnitzky Géza és Mudris Anett csodaszép katonadalokat adtak elő, a jelenlévők pedig csukott szemmel, lélegzetvisszafojtva hallgatták a keserűen hangulatfestő dallamokat: “Édesanyám kiállott a kapuba/Sírva mondja, hogy a fia katona./Ne sírj, anyám, nem vagyok én katona/Hazajövök három esztendő múlva.”

Berdó Gábor az ünnepségen elmondta: 1543-ban foglalta el a török Székesfehérvárt. 58 év telt el a legsötétebb elnyomásban. A magyarok rabok voltak a falak között. Vártak és tűrtek. 1601-ben szeptember 9-19 között kemény küzdelemben foglalták vissza a várat a keresztény seregek. Ekkor robbant fel (a törökök ugyanis lőporraktárnak használták) Szent István királyunk Bazilikája, ez a robbanás maga alá temette az első város legszentebb helyét. A felszabadító hadseregben ott szolgált Wathay Ferenc is. 1602 áprilisától 1602. augusztus 29-ig a visszafoglalt Székesfehérvár vicekapitánya lett.

1602. áprilisában a vár parancsnoka gróf Giovanni Marco Isolano ezredes volt. Helyettesévé, és a vár magyar védőinek parancsnokává pedig Wathay Ferencet nevezték ki. Nehéz helyzetben voltak. Fáradhatatlanul dolgoztak a frissen visszafoglalt, és alaposan megrongálódott vár megerősítésén, közben naponta megküzdöttek a portyázó törökökkel. Pontos információjuk volt a várható török támadásról. Többször kérték I. Rudolf császárt a vár megerősítésére, fegyverek, lőszerek és katonák biztosítására, az elmaradt zsold kifizetésére.

A törökök 1602. augusztus 12-én Jemiscsi Hasszán elsőnagyvezír vezetésével kezdték meg a vár ostromát. Augusztus 28-ára a törökök már a belső várba szorították vissza a védőket. A vár parancsnoka megsebesült. Addigra a védelem létszáma erősen megfogyatkozott. Sokan meghaltak vagy megsebesültek, és sok volt a szökés is. Egyes leírások szerint alig 200 ember védte a belső várat. De Wathay maradt. Tudta a kötelességét. Augusztus 29-én a katonák a tisztek hozzájárulása nélkül feladták a várat. A törökök megígérték ugyan a tisztek sértetlenségét is, de a fejetlenség miatt a várba özönlő török katonák fosztogatni kezdtek, és megtámadták az elvonulni szándékozó védőket. Sokan itt vesztették életüket, és ezen a napon sebesült meg Wathay is. Sebesülten, három sebből vérezve esett fogságba.

A Bajtársi Egyesület elnöke hozzátette: Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott, innen sikerült megszöknie. Bujdosása közben újra elfogták Karánsebes körül. Majd egy újabb szökés után Lippánál. 1603 októberében hatvan rabtársával együtt sztambulba vitték, ahol a Héttorony foglya lett. A fogságból − fogolycsere útján −1606-ban szabadult, a szekszárdi béggel cserélték ki. Ezt követően Győrben lovasparancsnok, majd 1609-ben rövid időre apja nyomdokaiba lépve cseszneki várkapitány lett. További életéről semmit nem tudunk.

Wathay kemény katona volt, emellett nagybetűs ember, akiben buzgott a hazaszeretet és az erő, a magyar szellem. A Bajtársi Egyesület 1989-ben azért választotta névadójának Wathay Ferencet, mert egész életpályája, katonai tevékenysége és irodalmi munkássága is a haza fegyveres védelme iránti elkötelezettségről, kiemelkedő hivatástudatról és az önfeláldozó hazaszeretetről szól. Milyen tulajdonságok lehetnének szebbek egy katona számára? Nekünk, és minden katona számára Wathay élete mindig követendő példa marad- fejezte be gondolatmenetét Berdó Gábor.

Wathay Ferencnek élnek még leszármazottai, akik biztosították a Bajtársi Egyesületet, hogy jövőre ők is részt vesznek majd az ünnepségen. Legvégül katonai tiszteletadás mellett helyezték el a virágokat és a koszorúkat a történelmi megemlékezésen.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.