Belföld

Így úszd meg a halált!

légzsák (légzsák, )
légzsák (légzsák, )

Bevérzett mell, eltört állkapocs – az életünk is múlhat rajta, hogy jól döntünk-e egy-egy szituációban a volán mögött. Félni nem kell, csak csatolni, és jobban figyelni.

Noha az elmúlt tíz év statisztikái szerint 2001 és 2011 között nagyjából harmadára csökkent a halálos balesetek száma, szinte alig telik el úgy nap, hogy a híradások ne számolnának be súlyos karambolról vagy fekete hétvégéről az utakon. Múlt szombaton és vasárnap tizenegy balesetben tizenketten haltak meg. A rendőrök összesen 412 esetben intézkedtek, a 11 halálos baleset mellett 56 súlyos, 105 könnyű sérüléssel végződött. Ezeken felül 240 személyi sérülés nélküli, anyagi kárral járó baleset történt, az ellenőrzések során 190 esetben színeződött el a szonda. Hogy ennek véget vessenek, a rendőrök péntektől fokozott ellenőrzésbe kezdenek.

Összeroncsolódott gépkocsik, súlyos mellkasi sérülés, életveszélyes állapot – többségében erről szólnak a kék hírek balesetekről tudósító cikkei; és bár az elmúlt tíz évben az autók jóval biztonságosabbak lettek (egyre több a légzsák, sokat javult a biztonságiöv-használati hajlandóság, az egekbe szökött benzinár miatt pedig már szinte luxus autóba ülni), tuti recept továbbra sincs a súlyos sérülések elkerülésére.

Nagyobb veszélyben vannak a nők

Egy Amerikában publikált tanulmány szerint a nőknek 47 százalékkal nagyobb esélyük van egy súlyos sérülésre, ha autóbalesetet szenvednek, mint a férfiaknak. A meglepő eredményt a kutatók azzal magyarázzák, hogy az autókban fellelhető biztonsági felszereléseket nem kifejezetten a nőkre tervezték, hiszen nekik általában kisebb a testsúlyuk és alacsonyabbak is.

Egy, a Carnegie Mellon Egyetemen 2007-ben végzett kutatás szerint viszont az autóbalesetekben 77 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesztik életüket a férfiak, mint a nők. A kutatásból az is kiderült, hogy az idősebb nők biztonságosabb sofőrök, mint a fiatal férfiak.

A Hír24 utánajárt, mi igaz az arccsontot és orrot eltörő – rosszabb esetben akár halált is okozó – légzsákról, és a balesetkor meghibásodott, ki nem csatolható biztonsági övről szóló rémtörténetekből, valamint szakértőket kérdezett arról, hogyan védheti meg magát az autós a volán mögött.

Biztonsági öv: nemcsak a pénztárcánk vastagsága, az életünk is múlhat rajta

A karambolok jelentős része városban történik, 20-50 km/órás sebességnél. Az orvosok állítják: még egy ekkora, viszonylag alacsony sebességű ütközés is életveszélyes sérüléseket okoz, ha nem kötjük be a biztonsági övet. Azt, hogy a biztonsági öv az autózás történetének legtöbb életet megmentő találmánya, az Allianz adatai is alátámasztják: szíj használatával 60 százalékkal csekélyebb a halálos sérülések veszélye. Fontos azonban, hogy ne csak az elöl, hanem a hátsó ülésen utazók is bekössék magukat!

Az öv helyes beállítása

A legbiztonságosabb módszer, ha a vállunkat érinti az öv. Ha mélyre állítjuk, kicsit feszíti a vállunkat, és kényelmetlen. Amennyiben pedig nagyon magasra állítanánk, egy baleset esetén az előrelendülő felsőtestünket nem tudná azonnal, időben fogni a szíj.

Az öv magasságának szabályozását mindig a háttámla beállítását követően, utoljára célszerű elvégezni – hangsúlyozta Székely Gyula vezetéstechnikai szakértő a vezess.hu-nak.

Dr. Detre Zoltán, a Szent János Kórház Traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa szerint egy 50 km/órával történő ütközés nagyjából annak felel meg, mintha valaki kiesne a 3-4. emeletről. Ütközéskor a pedálok eltörik a sarokcsontot, a bokát, az alsó lábszárat, a szerelvényfal pedig roncsolja a térdízületet, gyakran szilánkosra törik a sípcsont feje. De csípőficam, medencetörés, sőt az ágyéki gerinc törése is bekövetkezhet – osztotta meg tapasztalatait a főorvos. És bár az öv ugyan megfogja a felsőtestet, a fej így is nekicsapódhat a kormánynak, és arccsonttörést, homloktörést, és ezzel együtt agyi traumát okozhat – abban az esetben persze, ha nincs légzsák.

Az európai autók airbagjeit ráadásul úgy fejlesztik ki és állítják be a gyártók, hogy csak az övvel együtt fejtik ki életvédelmi hatásukat. Vagyis: öv nélkül a légzsák nem tölti be funkcióját, nem képes a nekivágódó test hatékony lelassítására – mondta lapunknak Kiss Csaba, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának főtitkára.

Bevérzett mell, szétroncsolódott arc

Mielőtt azonban végleg megnyugodnának a légzsákos gépkocsik városi tempóban autózó sofőrjei, nem árt, ha tudják, előfordulhat, hogy épp a biztonsági öv miatt szenved valaki sérülést. Eltörheti a kulcscsontot, bordarepedést okoz, és a nőknél a mellek is bevérezhetnek. Ilyen azonban csak nagyon kivételes esetben történhet, például ha az övet túl lazára hagyták.

Régebben a légzsákok is veszélyesebbek voltak: alkalmanként szemsérülést, esetleg a homlok első felének törését okozták. Amióta azonban a sebességhez viszonyítva szabályozzák a gyártók a „lufik” berobbanását (kisebb sebességnél nem fúvódnak fel teljesen) jelentősen lecsökkent ezeknek a száma.

„A baleset miatt egyébként bekövetkező sérülésnél súlyosabbat csak és kizárólag abban az esetben okoz a légzsák, ha az öv nincs bekötve, vagyis nem együttesen használják őket. Bárcsak mindenkinek az autójában lenne airbag! Sőt a különböző oldal- és függönylégzsákok is mind nagyon hasznosak, és mindenkinek csak ajánlani tudom” – tette hozzá Kiss Csaba.

Kivétel azonban, mint mindenhol, itt is van. Nemrég számoltunk be a 44 éves Zsolt történetéről, akinek az arcát egy ütközés következtében szinte a felismerhetetlenségig szétroncsolta a kicsapódó légzsák. A bal szeme lényegében kiszakadt a helyéről, állkapcsa eltört, a száját nem tudta rendesen összezárni. Sokáig az evés is problémát jelentett. Állítása szerint használt biztonsági övet. Nyolc évbe telt, míg a Semmelweis Egyetem orvosai új arcot készítettek neki.

Anyós és a többiek

Szakértők szerint a sofőrülés mögötti hely a legbiztonságosabb (mert a vezető – karambol esetén – ösztönösen magát védi), aztán következik az anyósülés mögötti terület. Frontális ütközésnél a hátul ülőknek a biztonsági öv okozta sérülésekre, nyakrándulásra, és esetleg kisebb fejfájásra kell számítaniuk, hiszen ebben az esetben a fej az első ülés puha fejtámlájának ütközik – magyarázza Detre doktor.

A hátul, középen ülő utas hárompontos öv esetén nyugodt lehet, ellenkező esetben a kétpontos öv miatt a felső teste annyira előrecsapódik, hogy a gerince komolyabban megsérülhet (porckorongsérv, csigolyatörés).

Az anyósülés egy légzsák nélküli autóban hasonlóan veszélyes hely, mint a vezetőé, és ha az ott ülő személy nem köti be magát, akkor szinte biztosan kirepül a szélvédőn, ami koponyasérülést, a nyaki gerinc törését okozhatja, majd a betonra esés után számtalan további súlyos károsodást.

A sérülés minimalizálása érdekében fontos, hogy mindegyik utasnak jól állítsuk be a fejtámláját, ami azt jelenti, hogy a támla felső részének egy vonalban kell lennie a fejtetővel, és a lehető legközelebb kell lennie a tarkóhoz.

Kicsi a bors…

Azoknak pedig, akik azt hinnék – KRESZ-szabályok ide, övbeállítások oda –, hogy a biztonság, védelmünk megőrzése csupán pénz kérdése, szolgáljon példaként a világ legolcsóbb autója, a Tata Nano töréstesztje. A fapados autó a frontális és oldalsó törésteszten is eredményesen vizsgázott: 50 km/órás ütközésnél szinte teljesen ép maradt az utascellája.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik