Több mint kétezer rendőrrel készül a rendőrség a Budapest Pride biztosítására, a szombati fővárosi esemény kordonokkal lezárt útvonalon zajlik majd. Az esemény idejére több ellendemonstrációt is szerveznek, ezért a rendőrök nemcsak a felvonulást, hanem utána a résztvevők elvonulását is biztosítani fogják. Közben a magyarországi melegszervezetek halkan ünneplik az új Büntető törvénykönyvet, amelyben szerintük számos régen várt újdonság van.
Néhány éve, amikor a felvonulás nem kordonok között zajlott, hanem szabadon, sok kamionnal és megannyi színes jelmezzel, volt egy fiatalember, aki papi ruhában táncolt egy teherautón. Azóta minden évben feltűnik a híradókban ez a jelenet. Talán erre gondol Garamvölgyi László is, amikor nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét, hogy a hétvégén szigorúan tartsák be a törvényi előírásokat, ne kövessenek el semmilyen jogsértést, ne tanúsítsanak provokatív magatartást.
Hamis sztereotípiák
Nos, ez a mondat több melegszervezetnél kiverte a biztosítékot. A Szivárvány Misszió Alapítvány közleményében azt írják, hogy „az elmúlt tizenöt év alatt a felvonulás részvevői egyetlen esetben sem követtek el ilyen jellegű jogsértést, egyetlen esetben sem indult eljárás közerkölcs megsértése miatt felvonulókkal szemben. Mint ahogy eddig, idén sem várhatóak ilyen jogsértések, a rendőrség felszólításának egyetlen célja, hogy rájátszva a sztereotípiákra, fokozzák a társadalomban egyébként is meglévő homo- és transzfób indulatokat.” A rendőrség szinte minden évben kiad hasonló figyelmeztetést. 2009-ben az alapvető jogok biztosa pont emiatt hívta fel a figyelmet arra, hogy közízlés nem jogi kategória.
Fotó: Kummer János
Pedig léptünk előre
Csendes örömmel fogadták a magyarországi melegszervezetek, hogy a nemrégiben elfogadott új Büntető törvénykönyv külön is nevesítve védi a szexuális kisebbségek jogait. A Háttér Társaság a Melegekért egyesület szerint a világ számos, hagyományosan melegbarát országában sem sikerült még elfogadtatni hasonlóan haladó homo- és transzfóbia-ellenes jogszabályokat.
A tények
Az új Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a jövő év második felétől nagy nyilvánosság előtt a melegek elleni gyűlöletre uszít, vagy az adott közösségben riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, és egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki mást nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Minősítő körülmények (például csoportosan vagy felfegyverkezve elkövetett bántalmazás) esetén a büntetés akár 8 év is lehet.
Mégse?
Sándor Zsuzsa egykori bíró szerint azonban nem eszik ilyen forrón a kását. Szerinte ugyanis a módosítások indokolásából az derül ki, hogy a gyűlölködő magatartást, ahogyan eddig sem, úgy ezután sem lehet szankcionálni. Az Alkotmánybíróság ugyanis úgy foglalt állást, hogy a „buzizás az Andrássy úton” önmagában nem büntethető, mert az korlátozná a szóláshoz és véleménynyilvánításhoz való jogot. „Ezért eddig minden olyan ügy zátonyra futott, ahol gyűlöletkeltő kifejezések hangzottak el, de nem történt közvetlen uszítás (vagyis nem mondták, hogy most azonnal kapjatok kaszára, kapára és nyírjuk ki őket).”
Fotó: Neményi Márton
Sándor Zsuzsa szerint az új Btk. elfogadta ezt az alkotmánybírósági álláspontot, és eleve az „uszítás” szót tette bele a törvénybe. „Ez nem pozitív, inkább negatív változás, mert most már a Btk. szövege alapján sem lehet a buzizókat, zsidózókat, cigányozókat megbüntetni.”
Nemi identitás
Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogi szakértője részben egyetért azzal, hogy a hatóságok eddig is vonakodtak fellépni a gyűlöletbeszéd ellen, és az új Btk. ezen a téren nem hoz érdemi változást. Dombos szerint azonban sokkal komolyabb fegyvertény, hogy az új Btk.-ban nevesítve megjelent a nemi identitás és a szexuális irányultság is. Különösen a transzneműeket jelölő nemi identitás nevesítése előremutató: „Ilyen megjelölés a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása területén alig néhány országban van a világon.”
Sándor Zsuzsa szerint ebben igazuk van a melegszervezeteknek: „Új elem, hogy belefogalmazták a nemi identitást és a fogyatékosságot. Erre azonban éppen a nemzetközi ajánlások miatt került sor, tehát egyáltalán nem vagyunk élenjárók ebben, hanem eddig voltunk lemaradva, és most alkalmazkodunk a nemzetközi elvárásokhoz.”
Erős, csendes lobbi
Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogi szakértője azt mondja, több javaslatuk is bekerült a törvénybe. Erre példa a XXI. fejezet 217. paragrafusa, ami a „Közösség tagja elleni erőszak”-ról szól. Ez kimondja például, hogy „aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Aki ugyanezen okokból „bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel (mást) arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Fontos újdonság, hogy az etnikai, vallási csoportok mellett tehát nevesítetten megjelenik a nemi identitás és a szexuális irányultság is.
Egy dolog mindenesetre biztos: az új Btk. csak egy év múlva, 2013. július 1-jén lép életbe.
