A világon több mint 200 millió 5-17 év közötti gyermek dolgozik rendszeresen, nyolcmillió rabszolgaként. Annak ellenére, hogy a 15 éves kor alatti kiskorúak foglalkoztatását törvény tiltja, Magyarországon is naponta találkozhatunk az útkereszteződésekben szélvédőt mosó, szórólapokat osztogató, szüretelő vagy egyéb idénymunkát végző, sőt esetenként kolduló gyermekekkel. Hazánkban ugyanis az általános közfelfogás szerint nincs gyermekmunka; illetve csak egy-egy kirívó esetben fordul elő, hogy kiskorúakat foglalkoztatnak.
„Ezeket a tevékenységeket a társadalom valójában nem tekinti munkavégzésnek és többnyire maguk a gyermekek sem kizsákmányolásként élik meg a foglakoztatásukat, sokkal inkább pénzkereseti lehetőséget látnak abban, hogy az iskola helyett dolgozni mennek” – mondta megkeresésünkre Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.
Pedig a gyermekek munkáltatását számos nemzetközi dokumentum tiltja – például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet gyermekmunka legrosszabb formái elleni küzdelemről szóló egyezményei, és maga az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye – és határozott fellépést vár el az egyes államoktól a gyermekek legfőbb érdekeinek védelme érdekében.
Az UNICEF információi szerint a 10-14 éves korcsoportban körülbelül 1000-1500 főre tehető a gazdaságilag aktív gyermekek száma. Ez azt jelenti, hogy ennek a korcsoportnak 0,1-0,3 százaléka vesz részt gyermekmunkában. Ennél is rémisztőbb adat, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2001-es adatbázisa szerint több mint 1000 gyermek érintett hazánkban például gyermekprostitúcióban.
Elterjedhet a gyermekmunka Magyarországon
A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A megélhetésért munkára kényszerített gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, iskolába nem jár. Közülük több mint 100 millióan veszélyes munkát végeznek. A fejlettnek mondott Európa 19 millió gyermeke él szegénység margóján; és Magyarország sem teljesít e téren igazán jól, egyes felmérések szerint, minden ötödik gyerek a szegénységi küszöbön, kockázaton él – hívta fel a figyelmet az ombudsman.
Fotó: Shariq Allaqaband
Az UNICEF magyar bizottságának elnöke már korábban azt mondta, hogy Magyarországon is elterjedhet a gyermekmunka. Takács István megkérdőjelezte, hogy a gyermek érdekét szolgálná a tankötelezettség leszállítása.
Szabó Máté már óvatosabban fogalmaz: szerinte a tankötelezettség leszállítása nem lehet önmagában értékelendő kérdés. „Azt is meg kell vizsgálni, hogy az iskolából ily módon korábban kikerülő gyerekek olyan gyakorlatot, szakmát, képzést hogyan tudnak kapni, amivel aztán el is tudnak helyezkedni? Az ILO legutóbbi konferenciája napokig éppen a fiatal munkanélküliekkel foglalkozott, ahol egyértelmű elvárásként fogalmazódott meg a szakképzés, szakmunkás-szakiskolai képzés, gyakorlati tudás megszerzésének a megerősítésének igénye, hiszen az állam nem teheti meg semmilyen megfontolásból, hogy a 18 év alatti gyermekek kezét egyszer csak elengedje és szélnek eressze; az európai gondolkodás iránya éppen az iskolakerülés és az iskolából való korai kikerülés visszaszorítására törekszik” – tette hozzá.
Minden maradt a régiben
A helyzetet súlyosbítja, hogy felkészületlenek a hatóságok. Ezt állapította meg két évvel ezelőtt az ombudsman, miután vizsgálatot indított, mert az akkori sajtóhírek szerint az M7-es építkezésén gyermekkorú munkavállalókat találtak. Az állampolgári jogok parlamenti biztosa szerint a munkaügyi ellenőrök, és a gyermekek védelmére hivatott szervek azóta sincsenek felkészülve arra, mit tegyenek a munkavállaló gyermekek ügyében.
„Nincsenek speciális, kifejezetten a gyermekek esetében alkalmazható eljárási szabályok, ha a helyszíni ellenőrzés kiskorú foglalkoztatását észleli. Vagyis semmilyen garancia nem biztosítja jelenleg, hogy a gyermeket tájékoztatják (számára érthető módon!) az őt érő eseményekről, és nem biztosítják a megfelelő, gyermekközpontú meghallgatásának körülményeit sem” – részletezte Szabó Máté.
A legmocskosabb profit
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint (ILO) minden a munkaerőpiacon megjelenő 12 év alatti gyermeket gyerekmunkásként tart számon. Az ILO célkitűzése, hogy 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit. Évek óta sürgető elvárás a gyermekmunka felszámolása a nemzetközi prostitúcióban és drogkereskedelemben. Az ILO felkérésére készített felmérésben megkérdezett fiatalok sokszor észre sem vették, hogyan vezetett az útjuk a rövidital fogyasztásától a droghasználatig, majd a drogért nyújtott szexuális szolgáltatásokig. Amennyiben több gyereket lehetne benntartani a kis osztályokkal működő közoktatásban, valószínűleg a legveszélyesebb és legmocskosabb gyermekmunkákba bevont fiatalok száma is csökkenne.
