A kormányzat szerint jó kezekbe került az állami föld Borsodban. Ezt erősítette meg a Blikknek a pályázatokat kiíró nemzeti park igazgatója, illetve a vidékfejlesztési tárca. Szerintük a földpályázati gyakorlat jogilag megfelelő, és szakmailag is alátámasztott. Az érintettek másként látják, félnek. Szerintük a mostani 2700 hektáros földosztás „kispályás” a 2014 tavaszán várhatóhoz képest. Akkor jár le 18 ezer hektár bérleti joga a borsodi mezőségben, amelyet jelenleg helyi gazdák és termelőszövetkezetek bérelnek.
A borsodi földbérletek ügyében a szocialisták ma tesznek feljelentést hivatali visszaélés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen – mondta a Blikknek Gőgös Zoltán, a párt szakpolitikusa. Az LMP-s Szabó Rebeka a legfőbb ügyészhez fordult.
Gazdastressz az újabb (mű)körmöstől
Egy névtelenséget kérő gazda a lapnak azt mondta, hogy a mostani pályázat megmutatta, bárkit, bármikor ki lehet tenni, hogy helyére megfelelő politikai és gazdasági háttérrel rendelkező ember kerüljön. Szerinte okkal csalódottak a hoppon maradt gazdák, ugyanis korábban azt ígérték nekik, hogy a helyben lakó gazdálkodókat juttatják földhöz. Ehhez képest korábban a Blikk megtalálta azt a gyesen lévő kismamát, aki műkörmösként két pályázaton is nyerni tudott.
Földben talált tízmilliók
A Népszava közben arról írt, hogy a műkörömépítő fiatalasszony mellett fuvarozó, építési vállalkozó is nyert kedvezményes földbérleti jogot több megyében is, csak a helybeli gazdák nagy részének nem jutott egy talpalatnyi sem a legnagyobb nemzeti értékből. A Népszabadság pedig említ egy kaskantyúi esetet, ahol egy könyvtárosnő nyert, ellehetetlenítve ezzel egy több száz állatot tartó családi juhászatot. Ángyán József a szocialista, valamint LMP-s szakpolitikusokkal együtt, Fejér megyétől Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén megyén át Bács-Kiskun megyéig számos kétes esetet tárt fel.
A Nemzeti Földkezelő Szervezet (NFA) korábban perrel fenyegette a szocialistákat, amiért nyilvánosságra hozták a pályázat bírálati rendszerét, amit a kormány titkosított. Ángyán Józseffel és tanulmányával azonban a jelek szerint a hivatal nem mer ujjat húzni – írja a Népszava. A lap szerint az állami termőföldek iránt hirtelen támadt érdeklődésnek az az oka, hogy 2014-ig hektáronként, árfolyamtól függően, 70-80 ezer forint közvetlen földalapú támogatást lehet felmarkolni.
Bukhatják a támogatást a földbérlők
A bérelt, valamint osztatlan közös tulajdonban lévő földeken gazdálkodó vállalkozásoknak, továbbá a saját mellett bérelt földeket is művelő családi gazdaságoknak a föld nevesítése mellett az is fejfájást okoz, hogy elbukhatják a földhasználóként kapható területalapú támogatásokat – írja a Napi Gazdaság. Egy tavalyi rendeletmódosítás alapján csak jogszerű földhasználat igazolása esetén jár a támogatás, amit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőriz.
A 2011-re szóló támogatások helyszíni ellenőrzéseinél eddig 1855 parcella, 12,34 ezer hektár esetében nem tudták igazolni a jogszerű földhasználatot az MVH adatai szerint. A földhasználók dolgát tovább bonyolítja, hogy mivel csak a 2011-es helyszíni ellenőrzéseknél kezdett kiderülni a probléma, sokan a korábbi szabályok szerint adták be a földhasználati bejegyzési kérelmet is. Így szerencsétlen esetben nem csupán egy-, hanem kétévi támogatást is elveszíthet a földhasználó.
Korábban két lap is „lezöldbárózta” Csányi Sándort, miután Ángyán József lemondásakor zöldbárókról, nagytőkés oligarchákról beszélt. Az Origónak egy, a hazai agrárszférában otthonosan mozgó tanácsadócég névtelenséget kérő vezetője azt mondta: sok olyan pénzügyi befektető is jelen van a mezőgazdaságban, gyakran strómanokon keresztül, aki vélhetően a földre hajt. A lap akkor a nyilvános adatokra hivatkozva a zöldbárók közé sorolta Csányi Sándort, Kenyeres Sándort, Leisztinger Tamást, Nyerges Zsoltot, Szaxon József Attilát.
A hvg.hu arra emlékeztetett, hogy a minap a Fidesz frakcióvezetője egy rádióinterjúban – Csányi nevét ki nem mondva – arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot. Lázár János szerint azért folyik az „oligarcházás”, „ezért megy ez az egész cirkusz, hogy a legérintettebbről óriási erőkkel elterelik a figyelmet”.
Ángyán az oligarchákról, akik Budai szerint nincsenek
A volt vidékfejlesztési államtitkár a Hír24-nek korábban egyebek mellett arról beszélt, hogy jelenleg az uniós földtámogatási pénz megszerzése a legnagyobb üzlet, és a két eltérő politikai kötődésű kör egyaránt kap a tortából. Ángyán József szerint olykor összecsapnak jobbosok a balosokkal, de a végén kiegyeznek egymással. Ha ezek a gazdasági érdekcsoportok közvetlen politikairányító szerephez jutnak, annak a köz szempontjából katasztrofálisak lehetnek a következményei – figyelmeztetett a professzor.
Ugyanakkor az Ángyán József helyére kinevezett Budai Gyula a minap azt állította, hogy „Magyarországon nem léteznek földoligarchiák”. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt ugyanakkor elismerte, hogy a magyar viszonyok között jelentősnek mondható birtoktestek viszont vannak. Budai az ellenzék által is vitatott földhaszonbérleti szerződésekről azt mondta, hogy a pályázatot úgy hirdették meg, hogy a szóban forgó területekre nagygazdaságok ne pályázhassanak.
