Hétfőn délelőtt írta meg lapunk, hogy három hete nem sikerült a kormánynak nyilvánosságra hozni a már elfogadott Nemzeti alaptantervet, tegnap este azonban mégis megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányrendelet. Már többször írtunk a NAT-tal kapcsolatos kritikákról, valamint arról a „közvélemény-kutatásról”, amire hivatkozva az államtitkárság a dokumentum elsöprő társadalmi támogatottságáról beszélt, most megnéztünk néhány az utóbbi időben erős viharokat kavart passzust.
Azt már lehetett tudni, hogy a vitaanyaghoz képest több vitatott megítélésű szerző – Nyirő József, Wass Albert, Szabó Dezső – bekerült az alaptanterv irodalmi kánonjába, illetve hogy „cserébe” az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas író, Kertész Imre is helyet kapott végül ott.
Érdekesség, hogy az elvileg mindenki számára kötelezően előírt közös nemzeti műveltséget megjelenítő dokumentum vitaanyagában nem szerepelt élő művész, de volt egy kivétel. Csukás István valahogy bekerült, ám a mostani változatból eltűnt. Most Kertész Imre ilyen értelemben a „kakukktojás. Erről bővebben itt olvashat.
Azonban szó nincs arról, hogy e négy író bármely műve kötelező olvasmányként szerepelne a NAT-ban. Wass Albert az alsó tagozatos „Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények” kategóriában szerepel egy olyan felsorolásban, amelyben Benedek Elektől József Attilán át, Szabó Lőrincig, Tamkó Sirató Károlyig 17 szerzőt tüntettek fel, köztük Wass Albertet is. E szerzők közül választhat majd a tanító, illetve ezek alapján konkretizálhat majd a kerettanterv és a helyi pedagógiai program.
Hasonló a helyzet a manapság hirtelen nagy posztumusz karriert befutó Nyirő Józseffel valamint Szabó Dezsővel is. Előbbi a középiskolás tananyagnál szerepel példaként számos más íróval a „XX. századi szépprózai alkotások” feldolgozását leíró bekezdésben, utóbbi szintén a 9-12. évfolyamon jelenik meg, az „értekező próza, esszé” fejezetben. Itt három alkotás közül választhat majd a tanár. Az „étlapon” többek között szerepel Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, Márai Sándor és Szabó Dezső is.
Az érettségit megcélzó diákok az irodalmi élettel is foglalkoznak, s ezen belül az irodalmi díjakkal. Itt szintén példaként (igaz, egyetlen feltüntetett példaként) jelenik meg a NAT-ban az egyetlen Nobel-díjasunk, Kertész Imre, és a Sorstalanság című regénye.
Tehát ezek a szerzők nem kötelezően előírt olvasmányok, hanem választhatók. Az más kérdés, hogy nyilván van szimbolikus üzenete, melyik szerzőt építi be egy kormány az elvileg kötelező nemzeti kánonként szolgáló alaptantervébe.
