Belföld

Az év Munkácsy-kiállítása

24.hu
24.hu

2012. 06. 04. 16:00

Magyarországon még soha nem látott Munkácsy-képekkel és egy rejtély megoldásával készül a szegedi Móra Ferenc Múzeum.

Az idei év egyik legjelentősebb eseménye lesz az a nagyszabású Munkácsy Mihály-kiállítás, amely június 23-án a Múzeumok Éjszakáján nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és október közepéig látható. A tárlatot az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke nyitja majd meg – jelentette be Tápai Péter, a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője.

Az egyedi tárlat és a rejtélyes kép

A tárlaton összesen negyvenegy Munkácsy-alkotás látható majd, melyek felölelik a művész egész életművét, a korai alkotásoktól kezdve, a vallásos műveken át a kései párizsi szalonképekig. A festmények közt lesznek olyanok is, amelyeket még soha nem látott a magyar közönség. Az anyag Bécsből érkezik majd, ahol most ért véget a festő tárlata – mondta el a Szeged24-nek Medgyesi Konstantin, a múzeum munkatársa. A tárlattal párhuzamosan a szegedi múzeum egy Munkácsynak tartott titokzatos alkotás nyomába eredt – közölte a múzeum igazgatója.

Fogas Ottó elmondta: a Főpap című festmény több mint száz éve került egy szegedi származású, ám később New Yorkban vagyont szerzett műkereskedő adományának jóvoltából Szegedre, mint Munkácsy egy korai alkotása. Ám már 1911-ben Tömörkény István író, akkori múzeumigazgató kétsége jeléül egy kérdőjelet írt az alkotás hátoldalára. A rejtély azóta sem oldódott meg, de most Szabó Tamás főrestaurátor vezetésével egy olyan festményvizsgálatot végeznek el a művön, amely segítségével térben és időben elhelyezhető az alkotás, és várhatóan le lehet zárni a százéves vitát: hamisítvány vagy eredeti a festmény.

A Krisztus-trilógia

A szegedi Munkácsy-kiállítás kétségkívül legtöbbeket vonzó alkotása lesz Munkácsy hatalmas, hat méter magas és több mint négy méter széles Golgota című képe, amelyet még nem láthatott a szegedi közönség. A festményt úgy helyezik majd el, és olyan különleges megvilágítást kap, hogy nézője úgy érzi majd, mintha „belegyalogolna a képbe” – mondta el Medgyesi Konstantin.

A Golgota vászonra festett olajkép Munkácsy Mihály úgynevezett Krisztus-trilógiájának egyik darabja, amely 1884-ben készült el. A bibliai történések sorrendjében festett Krisztus Pilátus előtt képet 1881-ben, míg az Ecce homo-t legutolsóként, 1896-ban fejezte be a művész. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat, megörökítve mindazokat az emberi érzéseket a Bibliából, amelyek megérintik az embereket. A trilógiát 1995-ig, amíg a debreceni Déri Múzeumban ki nem állították, mindhármat, senki, még az alkotó sem látta együtt.

A Golgota történetének előzményéhez tartozik, hogy Munkácsy a hetvenes években, párizsi műtermében számos képterven dolgozott, többek közt a beteg, vak költő Milton képén, amely új korszakot nyitott számára, és amelyben saját egyre romló állapotát, idegfájdalmait is látta. A Milton-t több európai nagyvárosban is nagy sikerrel mutatták be, és ekkor vetette fel Munkácsynak a képeivel foglalkozó műkereskedője, hogy fesse meg Krisztus kereszthalálát. Munkácsy az impozáns műhöz a kor kedvelt új katolikus írója, Ernest Renan Jézus élete című művéből is merített ötleteket.

A szerzővel Munkácsy többször is találkozott. Ezt követően 1880-tól kezdve Munkácsy egy esztendőn át dolgozott a Krisztus Pilátus előtt című képén. A festmény kiállítása alkalmából kapta meg Munkácsy I. Ferenc Józseftől a Szent István-rend kiskeresztjét. Budapesten, a régi Műcsarnok épületében állították ki a művet, melyet nyolcvanezer ember látott. A festő eközben kezdett dolgozni második Krisztus-képén, a Golgotán, amelyhez sok kompozíciós vázlatot és tanulmányt készített. A legenda szerint mivel nem talált megfelelő modellt Krisztus alakjához, saját magát feszíttette keresztre és fényképeztette le de Suse márkival. Az 1884-ben bemutatott Golgota hatalmas sikert aratott, hatására a kor híres francia írója, Maupassant meg is örökítette Markovits Károly néven Munkácsyt Bel ami című regényében.

A budapesti tárlaton egy hónap alatt majd százezren nézték meg a Golgotát. A Krisztus-képek milliomosok támogatásának köszönhetően Amerikába is eljutottak. Az 1896 elkészült Ecce Homo-t, a Krisztus-trilógia harmadik darabját Munkácsy Budapesten mutatta be, és részt vett a milleneumi ünnepségeken is. A képre több mint háromszázezren voltak kíváncsiak. Rá egy évre Munkácsy idegei felmondták a szolgálatot, és bár több helyen is kezelték, elhatalmasodott rajta betegsége. Állapota egyre romlott, míg az ezredforduló májusában meghalt. A fővárosi Műcsarnokban felravatalozott testénél százezrek rótták le kegyeletüket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.