Belföld

Már a 12 éveseket is börtönbe csukhatnák

Az új Btk.-tervezet szerint 12 évre csökkentenék a büntethetőséget az élet elleni bűncselekményeknél, szigorúbban vennék a lakásba való behatolást és a családon belüli erőszakba a lelki bántalmazást is belevennék.

Új elemekkel is kiegészült a kormány új büntető törvénykönyvre vonatkozó tervezete a szakmai és civil szervezetekkel folytatott egyeztetés után – mondta az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormány által elfogadott dokumentumról, amelyet pénteken nyújt be az Országgyűlés elé a kabinet.

Szigorodik az önvédelem és a családon belüli erőszak

Répássy Róbert sajtótájékoztatón közölte: a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény.

Számos új büntetőjogi tényállás is megjelenik a javaslatban: a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a tanúvallomást a bíróság előtt annak ellenére megtagadja, hogy erre joga lenne, aki belépésre jogosító biztonsági okmányt hamisít, vagy aki meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálóját.

Harc a zsebszerződések és génmódosított növények ellen

Répássy Róbert közölte: a javaslat szerint a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédek vagy közjegyzők is. A genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

Vétségnek számít a javaslat szerint a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket. Új bűncselekményi tényállásnak minősülne a gazdasági csalás, amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat, csalárd gazdálkodási magatartás esetén. Ez alapesetben vétségnek számít majd, de üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetve súlyosabbnak minősül.

Marad a szigor

Az államtitkár beszámolt arról is: az előterjesztés megőrzi az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat, a többi közt a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a hajléktalanok büntetőjogi védelmét, a kommunista, nemzetiszocialista bűnök tagadásának tilalmát, vagy az egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat.
Úgy fogalmazott: a jogszabály újabb kiskapukat zárna be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt, a jövőben például vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménynek minősül az EU bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában követik ezt el.

Minősített eset lesz a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett aktív gazdasági veszegetés, a strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében pedig büntethető lesz az a személy, aki közreműködik a bejegyzésben. Mint mondta, szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, szexuális erőszaknál pedig nem pusztán az erőszak vagy a élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik.

Új büntetés: sportrendezvényektől eltiltás

Új büntetési és intézkedési nemek is megjelennek az előterjesztésben, ilyen a jóvátételi munka, az elzárás vagy a sportrendezvényektől való eltiltás. Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, a természetet védő szabályok, önálló tényállás lesz például az orvvadászat és az orvhalászat.

Az államtitkár közölte, hogy javaslatot a Ház még a nyári szünet előtt elfogadhatja, és az 2013-ban, egy éves felkészülési idő után lépne hatályba. Beszámolt arról is, hogy a társadalmi egyeztetésen a jogvédő és érdekképviseleti szervezetek mellett az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria vett részt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.