Belföld

Kezdődik a szezon az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

A skanzenben a népi hagyományokat megelevenítő programokkal, a Nomád Parkban izgalmas lovasbemutatókkal várják a vendégeket.

A skanzen utcáin sétálva a látogatók összefuthatnak és beszélgethetnek a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival a juhásszal, a tanítóval, a pékkel, a kubikussal és előfordulhat az is, hogy a járókelőket igazoltatja a csendőr.
A háziállatokkal benépesített portákra betérve az érdeklődők megismerhetik dédapáink, ükapáink világát, hétköznapjait, ünnepeit, kipróbálhatják a hagyományos munkafolyamatokat vagy akár beülhetnek egy múltidéző tanórára is – tájékoztatta a Kovács-Seregi Szabina, az intézmény sajtóreferense az MTI-t.

Hétvégenként “beindul” az Olvasókör kemencéje: Piroska néni szívesen megosztja tudományát az érdeklődőkkel, akik meg is kóstolhatják a tájjellegű finomságokat a bodagot, a kenyérlángost, a tejpitét, a kőttpitét vagy a krumplis kőttest. A húsvét közeledtével pedig kalács és fonott perec dúc is sül majd a kemencében.

Aki egy kis édességre vágyik az a Szatócsboltban megtalálhatja a régi idők nyalánkságait: a medvecukrot, a krumplicukrot és a kakasos nyalókát, de kaphatók egyedi kézműves termékek is.

A Nomád Parkban a honfoglaló magyarok életmódját, mindennapjait mutatják be, naponta két alkalommal új és izgalmas lovasbemutatókkal várják a vendégeket, kipróbálhatók a korabeli fegyverek, az íjászkodás vagy a kézműves tevékenységek is. Azok, akik megéheznek a séta során itt áldost, tönkölykenyret, mézes hajdinát kóstolhatnak.

Május 2-ig még egy különlegesség várja a vendégeket, a Feszty-körkép bejáratának előterében megtekinthetik az Erdélyi Panoráma – ismertebb nevén a Bem-Petőfi Körkép – egy kétszer másfél méteres darabját. A Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára tulajdonát képező festmény lengyel lovasokat és a cári haderő katonáit ábrázolja.

Az eredetileg a Feszty-körképpel azonos méretű – 15 méter széles, 120 méter kerületű -, az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát felidéző panorámának mára csak egyes részletei maradtak fenn. A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével készült képet először 1897-ben állították ki Lembergben, majd 1898-ban a szabadságharc ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett márciusi ünnepségek fényét emelte a Budapesten a Városligetben. A magyar kormány megrendelésére készült festmény a kor hasonló méretű alkotásainak sorsára jutott: az alkotók maguk darabolták szét megfelelő méretű épület híján. Eddig 24 részletét találták meg, ebből tíz a Tarnówi Körzeti Múzeumban található.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik