Fotók: Kummer János
Hetvenkét óra alatt leáll az ország, ha bedől a BKV – mondta el az FN24 megkeresésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője. Szerinte nem érdeke a kormánynak, hogy ne működjön a budapesti tömegközlekedés.
Nemcsak a budapesti, hanem első körben szinte a teljes közép-magyarországi régió megbénulna, ha leállna a BKV – mondta Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke az FN24-nek. A BKV nagyjából 1,3 millió utast szállít naponta, akik nem csak a fővárosiak közül kerülnek ki.
A szakszervezeti vezető elképzelhetetlennek tartja, hogy hagynák leállni a vállalatot. „Talán itt használja a legtöbb ember a közösségi közlekedést Európában. Meghalna a város, sőt az ország is. A lakosság sincs erre felkészülve” – mondta. A megnövekvő autóforgalom miatt állandó dugókra kellene számítani, több lenne a baleset. A kerékpárutak nem hálózzák be az egész várost, ráadásul az időjárás sem mindig kedvez a kerekezésnek – tette hozzá Nemes Gábor.
„A sztrájkokból már tudjuk, mi várható, ha nem járnak a járművek, a 2010-es munkabeszüntetés harmadik napján már műtétek maradtak el, pedig a metró járt” – emlékeztetett Dorner.
Amennyiben a fizetésképtelenség miatt leállna a teljes budapesti közösségi közlekedés, akkor első lépésben várhatóan iskolaszünetet rendelnének el, mivel a diákok nem jutnának be az iskolákba. A kényszerszüneten lévő gyerekekre pedig a szülők felügyelnének, akik kiesnek a munkából.
A kórházaknak nagyjából három napjuk van, azután végképp ellehetetlenülnek, mivel sem a dolgozók, sem betegek nem jutnak el az intézménybe.
Nincs elég tartalék
Persze a kormány bevezethet rendkívüli intézkedéseket egy ilyen helyzetben, de a honvédségtől Budapestre rendelhető szállítójárművek nem elegendőek, a Volánoknak pedig nincs annyi tartalék buszuk, hogy az átvezénylések ne borítanák fel az ország közlekedését.
A honvédség bevetésére egyébként francia példák léteznek, a párizsi metrósztrájkok idején a francia hadsereg szinte már rutinból próbálja teherautóival elszállítani az utazóközönség egy részét, ám ez sem tartható néhány napnál tovább.
Megéri-e veszni hagyni?
Tarlós István az év elején közölte, hogy a BKV csőd- vagy felszámolási eljárása több mint 500 milliárdos veszteséget jelent az országnak. A főpolgármester számításai szerint a leállás a fővárosnál 337-342,5 milliárd forint, az államnál pedig 183,4 milliárd forint közvetlen veszteséget okozhat a négyes metró finanszírozásával összefüggésben.
Nemes Gábor hozzátette: egy esetleges BKV-leállás komoly visszaesést okozna a GDP-ben is, óriási kiadást, gondot jelentene a városvezetésnek és az államnak is. Megoldásként adók kivetését, dugódíjat vagy a parkolási díjaknak a közösségi közlekedésre fordítását javasolná a szakszervezeti vezető.
A lehetséges veszteséggel vélhetően a kormány is tisztában van, de felvetődhet az is, hogy valaki vagy valakik éppen arra játszanak, hogy a budapesti tömegközlekedés romjain egy új, részben magáncégek által üzemeltetett közlekedési vállalat jöjjön létre.
A BKV gazdasági életében egyébként március 19. a következő fontos dátum, akkor jár le ugyanis egy olyan hitele a cégnek, amelyre már nincs fedezet.
