Védence büntetésének jelentős enyhítését kérte a Győri Ítélőtáblán a diósdi maffiaper másodfokú tárgyalásán szerdán a húsz év fegyházra ítélt Cz. Attila ügyvédje.
Szikinger István egyebek mellett arról beszélt: az első fokon emberölésre, rablás kísérletére és rongálásra való felbujtásért, társtettesként elkövetett rablásért és zsarolásért, lőfegyverrel, lőszerrel és robbanóanyaggal való visszaélésért első fokon elítélt férfi “egyértelműen nem volt gyilkosságpárti”.
Érvelése szerint, ha végül megadta is magát a gyilkosság “szervezeti követelményének”, a rendőrségnek előzőleg azért jelezte, hogy “a Pipást le lehet csukni”, hogy ezzel megakadályozza az emberölést.
Amiatt, hogy őt is mások bujtották fel bizonyos cselekményekre, nem Cz. Attila “a bűn eredeti szerzője”, ugyanakkor több esetben állapítható meg, hogy a férfi halogatta a tényleges elkövetést – tette hozzá.
A feltáró jellegű vallomást tevő egyik vádlott vallomása kapcsán több védőhöz hasonlóan nehezményezte, hogy “az ítélet abból indul ki, hogy P. Sándor mindig igazat mond”. A zsarolási ügyben szólt arról is: ott kizárólag védencének vallomására alapul a döntés.
Szikinger István azt hangoztatta: ma már az ószövetség “szemet szemért” elve helyett az újszövetség tékozló fiúról szóló történetét tartják követendőnek a nemzetközi gyakorlatban a bűnbánó maffiózók ügyében. Ha nem ez történik, az azt a véleményt erősíti, hogy nem érdemes együttműködni a rendőrséggel. Szavai szerint az elfogadható büntetés 10 és 20 év közötti, de inkább az előzőhöz közelebb eső hossz. Megjegyezte: jó magaviselet esetén Nyugat-Európában az életfogytiglanból is szabadulni lehet 15 év után.
Korábban az emberölésben nyújtott bűnsegédség, társtettesként elkövetett rablás, folytatólagos lopás miatt 13 év fegyházra ítélt Varjú Tibor és a rabláshoz nyújtott bűnsegédség, valamint lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés miatt öt évnyi fegyházra ítélt P. Zoltán védője is nehezményezte, hogy a bérgyilkosságban elmarasztalt P. Sándor vallomását minden esetben “szentírásnak” vették az első fokú eljárás során.
A tárgyalás csütörtökön folytatódik a Győri Törvényszék épületében.
Korábban írtuk:
Megjegyezte: egyelőre az sem látszik biztosnak, hogy a bíróság a kitűzött hat tárgyalási napon az ügy végére juthat. A másodfokú per keddi nyitónapján – a létszám és a jogi képviselet ellenőrzése, az első fokon kiszabott büntetések ismertetése és a vádbeszéd után – a 33 közül egyetlen vádlott védőjének előadására volt idő.
Szerdán a másodrendű – bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett lopás, bűnsegédként elkövetett lopás és zsarolás miatt nyolc és fél év fegyházra ítélt – vádlott, B. J. Béla védője a bűnszervezetben elkövetés mellőzését, egyes vádpontokban ügyfelének felmentését, összességében pedig enyhébb büntetéssel sújtását kérte.
Indokolása szerint az első fokú eljárás során úgy válogattak a vallomások közül, hogy az esett nagyobb súllyal a latba, ami védencére kedvezőtlenebb volt.
Az ötödrendű vádlott – a bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett lopás miatt 3 év fegyházra ítélt – Cs. József védője is arra hivatkozva kért enyhítést, hogy védence nem volt a bűnszervezet tagja, csupán az egyik tag megbízásából követte el cselekményeit.
P. Istvánnak, a bűnszervezetben felbujtóként elkövetett emberölés és lopás, valamint rablásban való bűnsegédség miatt 17 és fél év fegyházra ítélt harmadrendű vádlottnak a védői az emberölés és a rablás ügyében felmentést, a lopásban a bűnszervezetben elkövetés mellőzését, mindezek alapján pedig enyhébb ítéletet kértek.
Indoklásuk szerint tanúvallomások bizonyítják, hogy a gyilkosság idején védencük nem vezető, hanem a csapat “kutyája, csicskája” volt, így nem adhatott utasítást a gyilkosságra. A másik esetben azzal érveltek, hogy kizárja a férfi büntethetőségét, hogy kényszer hatására cselekedett.
A védői indoklás szerint a terhére rótt, pénzszállító-autó ellen elkövetett támadás előtt napokkal verték meg súlyosan, illetve kényszerítették két, összesen mintegy 150 millió forintot érő cégének átengedésére a vádlottat. Mindez a csoport belső vitájának következménye volt, a férfi pedig attól félt: ha nem vesz részt az akcióban, a fenyegetést beváltva ismét megverik, esetleg meg is ölik, ahogy a lopáskor is kényszer hatása alatt cselekedett – szólt az ügyvédi érvelés.
A tárgyalás második napján már nem voltak oly tömöttek a szabadlábon védekező vádlottaknak fenntartott széksorok, mint kedden. Az ott ülők ráadásul – eltérően az előző naptól – nem hol tréfálkozva, hol fecsegve, hanem csendben hallgatták a történéseket, és kevesebbszer csengtek a szektorban a felhangosítva hagyott mobiltelefonok is.
A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést szabtak ki.
Az első fokú döntés a vádlotti társaság számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja hogyan jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.
