A nemdohányzók védelméről szóló törvény január 1-jétől életbelépő szabályozásai nyomán a füstfogyasztóknak egyre kevesebb lehetőségük akad majd az inhalációs gyakorlatokra. A szórakozóhelyek, kávézók, kocsmák, plázák igyekeznek a lehetőségekhez mérten felkészülni a változásokra, de a bevételkiesés, a kis kocsmáknál sokszor pedig a bezárás is elkerülhetetlennek látszik.
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása tulajdonképpen betiltja a zárt térben történő dohányzást nyilvános helyeken, illetve csak a nemdohányzó légtértől teljes mértékben elzárt helyiségeken teszi azt lehetővé.
A vendéglátóegységek, amelyek számára a legnagyobb bevételkiesést okozhatja az új szabályozás, a maguk lehetőségei szerint igyekeznek megoldást találni a dohányzók kirekesztésére.
Az egyik hetedik kerületi vendéglátóhely tulajdonosa lapunknak nyilatkozva elmondta, egyfelől nemdohányzóként örül az új szabályozásnak, de biztosan tudja, hogy komoly bevételkieséssel kell majd számolnia. Az erzsébetvárosi kocsmáros szerint érdemes a dohányzásról szóló jogszabályt a nyerőgépeket a vendéglátóegységekből szinte teljesen kipucoló törvénnyel és a szeszes italok jövedéki adójának emelésével együtt vizsgálni. A vendéglátóipari egységek bevétele ugyanis nagyjából ezen három faktor vonatkozásában termelődik.
“A gépeket már a többség visszaadta, az alkoholos italok készítésével foglalkozó cégek most megpróbálnak átállni a pálinka- és vodkaalapú termékekre, hogy az aromás szeszes italokat sújtó 50 százalék helyett csak 5 százalékot kelljen fizetniük” – mondja a krimótulajdonos. Hozzáteszi, hogy a cigarettaeladásból nem volt bevétel eddig sem, a dohányáruk árusításán nincs haszonkulcs, ellenben a három nagy dohánycég külön fizet a márka jelenlétéért a helyen. A látogatók viszont elképesztő mennyiségű cigarettát szívnak el a kocsmáros szerint: “Egy péntek este egy láncdohányos gond nélkül elszív egy teljes doboz cigarettát. Ez 100-200 fő esetén már rendesen befüstöl bármilyen területet”.
A dohányzók azonban a tulajdonos szerint továbbra is dohányozni fognak. A vendéglátósoknak jó esetben van egy eddig teljesen más célra használt plusz helyiségük, ahol esetleg be lehet rendezni külön dohányzóhelyiséget teljesen elszeparált légtérrel és levegőtisztítással, rosszabb esetben viszont a füstölgőknek marad az utca. Itt pedig felesleges illúziókat táplálni, a szabad levegőn az ittas emberek hangoskodni fognak, a kocsmáros pedig a közterületen már semmit nem tehet, mégis őt fogják megtalálni a lakók és a hatóság is. A nagyobb helyek jól járnak, ott általában megoldható egy külön helyiség, vagy nyílt tér biztosítása a dohányzók számára, és az általunk megkérdezett vendéglátó a “4-6-os vonalán belüli” helyeket sem félti a nagy forgalom miatt. A kis külvárosi kocsmák számára azonban a törvény halálos ítélet lehet.
Felhívtuk a toxikológust, legalább ő szolgáljon valami jó hírrel, mutassa meg a törvény pozitív oldalát. Zacher Gábor azonban azzal indított, hogy dohányzó révén elfogult. Leszögezte, hogy a leszokáshoz motiváció kell, a törvény pedig nem motiváció. Azt elismerte, hogy a fiatalkorúak védelmét jobban elláthatja az új szabályozás, ugyanakkor hozzátette, hogy aki eddig dohányzott, ezután is rá fog gyújtani, legfeljebb elmegy a “büntibe”. Aki pedig megpróbál leszokni, de azt hiszi, hogy ezzel már el is intézte az egészséges élettel kapcsolatos minden kötelezettségét, cigipótlóként pedig átáll a csokis parányra, az rendesen meg fog hízni, ha mozogni nem kezd. Ezzel együtt a toxikológus szerint a nikotinfüggés egy nagyon komoly betegség, intenzív hozzászokással, de a függők ezután is meg fogják találni a kiskapukat.
