Belföld

Fehér lesz a karácsony?

Az elmúlt tíz év statisztikája ilyen szempontból elég szomorú, 2011 karácsonyára vonatkozóan pedig csak annyit mondhatunk: van némi esély a havazásra.

Az Időkép.hu 30 napos előrejelzése a jelenlegi időszakhoz leghasonlóbb, múltbéli időjárási periódusok szerint készül. Ez alapján december 24-re fagypontközeli értékeket várhatunk, míg 25-én és 26-án enyhébb hőmérsékletek láthatóak a grafikonon. Egyelőre azonban nem zárhatjuk ki a fehér karácsony lehetőségét, hiszen még több mint két hét van az ünnepekig. Ennyi idő alatt a légkörben jelentős átalakulások mehetnek még végbe. A modellek 2-3 napos távlatban már erős eltéréseket mutatnak mind a csapadék, mind a hőmérséklet szempontjából, változékony időszak előtt állunk – mondta el az FN24-nek Kurunczi Rita meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.


Fotó: Reuters

Sáros karácsonyok

Ilyen időtávon biztosat semmiképpen nem mondhatunk. A legmodernebb időjárási modellek is “szétcsúsznak” három nap után. A meteorológiában általánosan elfogadott nézet szerint körülbelül két hét az az időtartam, amelyet – a tudomány jelenlegi állása szerint – előre lehet jelezni.

A 30 napos előrejelzésben a „második két hetet” az elmúlt 20-30 év adatsorainak összevetése után, a fellelhető analógiák alapján határozzák meg – a hosszú távú előrejelzések működéséről ide kattintva olvashat bővebben.

Az elmúlt tíz évet vizsgálva igen szomorú a kép: országosan a 2001-es és 2007-es év volt olyan, amikor az ország nagy részét ténylegesen hótakaró borította. Igaz, 2001-ben a karácsonyt megelőző időszakból megmaradó hó fehérítette ki a tájat. Az elmúlt két év mellett a 2006-os karácsonyt érdemes megemlíteni mint negatív példákat: mindhárom évben enyhébb volt az idő, szitálás, eső formájában hulló csapadék rontotta téliesre vágyó hangulatunkat – jegyzi meg a meteorológus.

Forrás: Időkép.hu

Egyre melegebb van

Az időszak vége felé tehát gyakoribbá váltak a csapadékosabb karácsonyok, míg az ezredfordulón szárazabbnak mutatkoztak az ünnepek. A fehér karácsonyhoz persze nemcsak hó formájában hulló csapadék, hanem 0 fok alatti hőmérséklet is szükséges. A főváros hőmérsékleti szélsőségeit vizsgálva például az elmúlt 11 évben egyértelmű tendenciát figyelhetünk meg: a hőmérséklet egyre enyhébb volt, az elmúlt három évben még a minimumok sem süllyedtek fagypont alá december 24-én.

Magyarországon egyébként leggyakrabban az ősz utolsó havában, november legvégén szokott leesni az első hó, általában november 20. és 30. között – igaz, idén ez elmaradt, a november ugyanis igen száraznak mutatkozott. Természetesen legtöbbször a hegyvidékeken jelennek meg az első hópelyhek, illetve ott regisztrálják évente a legtöbb hótakarós napot is, ami aztán akár a 100-110 napot is elérheti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik