Nagy elválások a Parlamentben

Torgyán kontra "kisgazda harminchármak", Giczy György átrendezi a KDNP-t, széthasadó MDF, avagy az Országgyűlésben 1990 óta végbement pártfrakció-szakadások összefoglalója.

Korábban a témában:

A kisgazdák

Az első többpárti parlamenti választás után 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésben 44 mandátumhoz jutott a negyven évi kényszerszünet után 1988 novemberében újjáalakított Független Kisgazdapárt (FKGP). A parlamenti frakció vezetőjévé a párt főügyészét, Torgyán Józsefet választották a képviselők. 1990 májusában az Antall József vezette MDF-FKGP-KDNP koalíciós kormányban a párt négy tárcát kapott. 1991 márciusában a párt képviselőcsoportja leváltotta frakcióvezetői tisztéből Torgyán Józsefet. Utóda Pásztor Gyula lett.

torgyán (torgyán)
Fotó: MTI

A párt egy hónappal későbbi nagyválasztmányi üléséről kivonultak Nagy Ferenc József pártelnök és hívei. Ezt követően a küldöttek módosították a párt alkotmányát, és az FKGP társelnökévé Torgyán Józsefet választották, aki júniusban pártelnök lett. 1991 novemberében a frakció kettészakadt, az Ugrin Emese vezette Torgyánhoz hű 12-ekre és a 33 tagú Pásztor Gyula vezette Történelmi Platformra. 1992 márciusában a 35 tagúra bővült kisgazda frakció képviselői létrehozták a Történelmi Kisgazda Tagozatot, amely 1993 februárjában egyesült a Pártay Tivadar vezette Történelmi Független Kisgazdapárttal, a 36 tagúra bővült parlamenti frakció többsége pedig e párt tagja lett.

1993 novemberében Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt néven megalakult a Torgyán vezette FKGP-vel szembenálló egységes párt. A párt utóbb felvette az Egyesült Kisgazda Párt nevet. Elnökévé Szabó János földművelésügyi minisztert választották. November 8-án megtörtént a kisgazda frakció szétválása, miután az Egyesült Kisgazda Párt létrehozta 36 tagú frakcióját.

Az 1998-as országgyűlési választásokon az FKGP 48 mandátumot szerzett, a frakcióvezető ismét Torgyán József, a párt elnöke lett. 2000 októberében az FKGP-ből Torgyán József által kizárt kisgazdák megalakították a Kisgazdapártot (KG). A 2000. december 31-2001. január 1-jén tartott gödi országos elnökségi ülésén felfüggesztették tisztségéből Liebmann Katalin budapesti elnököt, és Szentgyörgyvölgyi Pétert bízták meg a fővárosi szervezet vezetésével. Ezzel újabb kizárási és kilépési hullám indult meg a pártban és a parlamenti csoportban, s 2001 végére a 48 tagú parlamenti frakció 33 tagúra csökkent.

A kereszténydemokraták

Az 1989 szeptemberében újjászerveződött Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az 1994-es országgyűlési választásokon 7,03 százalékot ért el és 22 mandátumot szerzett. 1995 januárjában az országos választmányi ülésen Giczy Györgyöt választották a párt új elnökévé. 1996 februárjában a képviselőcsoport ülésén Isépy Tamás frakcióvezető újraválasztása személyi ellentéteket és nézetkülönbségeket hozott felszínre a pártvezetés és a frakció között, amely oda vezetett, hogy 1997. július 4-én kizárták a pártból Isépy Tamás frakcióvezetőt.

Giczy György (Giczy György)
Fotó: MTI

Július 21-én Giczy György pártelnök politikai ellenfelei megalakították a Kereszténydemokrata Szövetség Egyesületet. Július 22-én megszűnt a párt országgyűlési frakciója, miután a Giczy György pártelnök politikai irányvonalához hű tíz képviselő kilépett a képviselőcsoportból, s ezzel a szükséges 15 fő alá csökkent a csoport. Szeptemberben 11 volt KDNP-s képviselő átült a Fidesz-frakcióba.

az MDF

1990-ben, az első szabadon választott Országgyűlésben az Magyar Demokrata Fórum 165 mandátummal indult, s négy év alatt a létszám 135-re csökkent. A legnagyobb változás 1993-ban történt, amikor a Csurka István nevével fémjelzett csoport kivált, illetve többeket kizártak a frakcióból, s új pártokat alakítottak, köztük a Magyar Igazság és Élet Pártját.

herényi (herényi)
Fotó: MTI

1994-ben 38 képviselői helyet szereztek, míg a ciklus végére 20-an maradtak. 1996-ban ugyanis – belső ellentétek nyomán – 15 képviselő vezetésével kivált az MDF-ből egy csoport, amely megalakította a Magyar Demokrata Néppártot. Az 1998. évi választásokon 17 mandátumot szerzett az MDF, míg a ciklus végére 16 parlamenti képviselője maradt.

A 2002-es parlamenti választások után megalakuló parlamentben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 24 fős frakcióval képviseltette magát, de 2006 elejére mindössze kilencen maradtak a parlamenti csoportban. 2004 őszén a frakcióban kizárások és kilépések sorozatára került sor, mivel ellentétbe került a pártvezetés és a parlamenti frakció egy része. 2004. november 8-án kizárták a parlamenti csoportból Lezsák Sándort, a párt egyik alapítóját és Balogh Lászlót. Erre egyszerre hét képviselő is távozott, s így a képviselőcsoport létszáma a házszabályban előírt 15 fős határ alá került. Ekkor Herényi Károly frakcióvezető bejelentette, hogy megszűnt az MDF-frakció, majd 8 taggal újra megalakult. Az akkori Házszabály szerint “képviselőcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők akkor is, ha számuk 10 fő alá csökken, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselő ehhez a képviselőcsoporthoz csatlakozik.”

A 2006-os választások után az MDF-frakcióban 11 képviselő kezdte meg a munkát. 2008 szeptemberében kizárták soraikból Almássy Kornélt, majd október 10-én a Tisztelet Társasága által delegált Vas János jelentette be, hogy átlép a függetlenek közé. Ezzel a frakció létszáma a Házszabályban meghatározott 10 fő alá csökkent, de október 13-án Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő csatlakozásával az MDF-frakció létszáma ismét tízre nőtt. 2009. március 8-án Csáky András bejelentette, hogy távozik a Magyar Demokrata Fórumból, majd 16-án otthagyta a párt 10 fős parlamenti frakcióját is. Március 20-án a frakció megszűnt, mert tagjainak száma 10 fő alá csökkent.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

U.S. President Donald Trump speaks during a rally in Greenville, North Carolina, U.S., on Wednesday, July 17, 2019. Trump issued his most extensive criticism of presidential candidate Pete Buttigieg, the South Bend, Indiana, mayor who is at the top of the Democratic field in fundraising. Photographer: Madeline Gray/Bloomberg via Getty Images
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.