Sehol a régióban nem fordult még elő, hogy egyetlen pártszövetség más parlamenti pártok “igen” szavazata vagy népszavazás nélkül fogadjon el új alaptörvényt. Ha a Fidesz-KDNP-n kívül más párt nem szavaz igennel az új alkotmányra és népszavazásra sem bocsátják az új alaptörvényt, akkor a húsz posztkommunista ország alkotmánya közül a magyar alkotmány mögött állhat arányaiban a legkisebb társadalmi/politikai támogatottság – derül ki a Policy Solutions legújabb háttérelemzéséből, melyben húsz ország alkotmányozását vizsgálta.
Az elemzéséből kiderül, hogy a régióbeli országokból csak Magyarországon és Lettországban nem született még új alkotmány azután, hogy kikerült a szovjet érdekszférából, és egyedül Magyarországon van érvényben a kommunizmus időszakára datálható alaptörvény.
Az új alkotmányokat népszavazással vagy parlamenti szavazással legitimálták. A népszavazásra bocsátás elterjedt, de nem általános. Összesen hat állam: Albánia, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szerbia erősítette meg alaptörvénye elfogadását referendummal. Ezekben az államokban a népszavazást megelőzően az adott ország törvényhozása is jóváhagyta az alkotmányt.
Bulgáriában és Észtországban speciális alkotmányozó gyűlést hívtak össze, míg Bosznia-Hercegovinában egy többoldalú nemzetközi szerződés, a Daytoni megállapodás által megfogalmazott alaptörvény van érvényben.
Azon tíz ország közül, ahol parlament fogadta el az új alkotmányt, mindenütt többpárti támogatással és minimum 70 százalékos parlamenti többséggel hagyták jóvá az alaptörvényt. A környező országok közül Horvátországban 98, Szlovákiában 76, Ukrajnában 70 százalékos szavazati aránnyal.
