Belföld

Meglepő az államtitkárok névsora

Sólyom László köztársasági elnök két körben összesen 42 államtitkárnak adta át a kinevezési okmányát szerdán délután a Sándor-palotában, az államfő még a nap folyamán az Orbán-kormány többi államtitkárát is kinevezi. A névsorban sok olyan név van, akik nem szerepeltek a sajtótalálgatásokban.

Azért két körben vették át az államtitkárok a kinevezési okiratokat, mert mindannyian, összesen 42-en, nem férnek el a Sándor-palota legnagyobb termében, a Tükör-teremben. Az MTI úgy tudja, hogy a Miniszterelnökség leendő államtitkára, a miniszterelnökkel külföldön tartózkodó Varga Mihály pénteken veszi át a kinevezési okmányát.

A kinevezettek között több olyan név is van, amely a sajtótalálgatásokban és az elmúlt hetekben közölt listákon nem szerepeltek. Ilyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál például Halasi Tibor, Kardeván Endre vagy Hegmanné Nemes Sára, de Nemzetgazdasági Minisztériumnál Czomba Sándor és Becsey Zsolt sem volt eddig az esélyesek között.

Az Orbán-kormány egyébként új államtitkári rendszerrel operál: míg minden eddiginél kevesebb, összesen nyolc minisztérium lesz, mindegyik tárca alatt lesz egy parlamenti államtitkár (aki a minisztert helyettesíti), egy közigazgatási (aki elvileg a szakmaiságért felel, ám jelenleg valamennyien politikai kinevezettek), valamint több, egyes szakterületekért felelős államtitkár, akik lényegében a brit junior minisztereknek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek majd.

Belügyminisztérium

A Belügyminisztérium államtitkárának Kontrát Károlyt és Tállai Andrást nevezték ki. Tállai András 1959-ben született Debrecenben. 1980-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzése után a Tiszai Vegyi Kombinát előadójaként kezdte pályafutását. Először 1998-ban szerzett mandátumot Mezőkövesden. A következő, négyéves kormányzati periódusban, több, mint egy éven keresztül a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára volt. 2002 óta Mezőkövesd polgármestere. Parlamenti képviselőként immár harmadik, polgármesterként pedig második ciklusban tevékenykedik. 2006. május 30-tól a Költségvetési, pénzügyi, számviteli bizottságnak is a tagja vagyok. Nős, két gyermeke van.

Kontrát Károly 1956-ban Pápán született. 1981-ben végzett az ELTE Jogi Karán. 1985-ben tette le a jogi szakvizsgáját. Jogtanácsos lett, majd Pápa város alpolgármestere. 1998-tól a Belügyminisztérium politikai államtitkárának nevezték ki. 1990-től Pápa város 5. számú választókörzet önkormányzati képviselője, 1998-tól városi tanácsnok lett. A második ciklusban a Veszprém Megyei Közgyűlés tanácsnoka volt, 2002-től pedig országgyűlési képviselőként tevékenykedik. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2006-ban a kulturális és sajtóbizottság, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjává választották.

A közigazgatási államtitkárnak Felkai Lászlót nevezte ki a köztársasági elnök.

Honvédelmi Minisztérium

Simicskó István KDNP-s képviselő, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára lesz, Hende Csaba alatt. 1961-ben született Tiszalökön. 1985-ben a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kereskedelmi üzemgazdász diplomát szerzett. 1989-től egy biztonságtechnikával foglakozó családi vállalkozás ügyvezetője volt. 1996-ban jogi szakokleveles közgazdászként végzett az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében. 2002-ben jogász diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1994-ben a kispesti KDNP elnöke és az Országos Elnökség tagja volt. 1996-ban lépett be a Fideszbe, majd egy év múlva csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez. 1999 és 2004 között a kispesti Fidesz elnökévé választották. 2000 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. 2002 és 2006 között a Mentelmi Bizottság tagja és a Honvédelmi Bizottság alelnöke. 2006-tól a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, a KDNP alelnöke és a KDNP Frakció frakcióvezető-helyettese.

Fodor Lajos a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára lesz. 1947-ben született Debrecenben. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész szakán tanult. Hivatásos katonaként aktív szolgálatát 1970-ben kezdte. 1979-ben ezredtörzsfőnöknek nevezték ki, majd parancsnokhelyettesként, később pedig ezredparancsnokként teljesített szolgálatot. 1992-ben vezérőrnaggyá nevezték ki. 1993-tól egy éven át a Magyar Honvédség Katonai Felderítő Hivatalának hivatalvezetője, majd az Amerikai Egyesült Államok Nemzetvédelmi Egyetemén biztonságpolitikai szakon tanult Washingtonban. 1996 és 1999 között Végh Ferenc vezérkari főnök első helyetteseként dolgozott. Jelentős szerepet töltött be Magyarország NATO-csatlakozása előkészítésében. Katonaként tagja volt a magyar diplomáciai tárgyalódelegációnak. 1997-ben altábornaggyá nevezték ki. Hivatásos katonai pályafutása alatt hét esetben részesült érdem után kitüntetésben. 1999-től védelempolitikai helyettes államtitkárként. A Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság elnöke.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Rétvári Bence, minden idők legfiatalabb KDNP-s képviselője, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára lesz. 1979-ben született Budapesten. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, tevékenyen részt vett a Katolikus Ifjúsági Mozgalom munkájában, és cserkész is volt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte jogi diplomáját. 2002 óta elnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek. 2003-ban az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament titkárává választották. 2002-ben önkormányzati, 2004-ben Európa Parlamenti, 2006-ban országgyűlési képviselő-jelölt volt. 2006-ban bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe. A Kereszténydemokrata Néppárt 2008-ban, Deák András, KDNP-s országgyűlési képviselő halála miatt megüresedett parlamenti képviselői helyért őt indította Budapest XI. kerületében az időközi választásokon, melyet megnyert. A Környezetvédelmi bizottság tagja lett 2008-ban.

Gál András Levente, a közigazgatási és igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára 1970-ben született Budapesten. A Budapesti József Attila Gimnáziumba járt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 1994-ben az ELTE Állam- Jogtudományi Karának Doktori Iskolájára járt. 1999-ben miniszteri biztos az Oktatási Minisztériumban, majd közigazgatási államtitkár is volt ott. 1991-1993-ig az MTV Híradójának külpolitikai szerkesztője volt, majd ügyvédként kezdett dolgozni. 2004-ben a Hungária Televízió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke lett.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára.1968-ban született Miskolcon. Szegeden, a JATE Ságvári Endre Általános Iskolájába és Gimnáziumába járt, 1986-ban érettségizett. A Miskolci Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1992-ben. 1995-től ügyvédként kezdett el dolgozni. 2001-től szünetelteti ügyvédi tevékenységét. 1988 óta tagja a Fidesz miskolci szervezetének. 1993-tól a 2003-ig a Fidesz Országos Választmányának tagja, 1999-től 2003-ig a testület egyik alelnöke volt. 1994 és 1996 között a Fidesz miskolci városi szervezetének elnöke, 1996-tól 2003-ig a párt megyei választmányi elnöke volt. 1993-ban behívás útján képviselő lett. 1994. áprilisban képviselőjelölt az országgyűlési választásokon. 1994-ben bejutott Miskolc megyei jogú város közgyűlésébe. Az 1998. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett. 1998-ban a megyei közgyűlés tagja lett, a testület egyik alelnökévé választották. A 2002. évi országgyűlési választásokon megyei listáról került be a törvényhozásba. 2002. október 20-án ismét bejutott a miskolci közgyűlésbe. A 2006. évi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listán szerzett mandátumot.

Balog Zoltán Fideszes képviselő a kisebbségekért felelős államtitkár lesz. 1958-ban született Ózdon. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett. Református teológiai tanulmányai előtt betanított esztergályosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban. 1978-tól Debrecenben, Budapesten, Berlinben és Halléban tanult teológiát. Lelkészi diplomát a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett 1983-ban. 1983 és 87 között református lelkész volt Maglódon és 5 szórványgyülekezetben. 1993-tól 1996-ig a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. 1998-2002 a Magyar Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója, 2002 és 2003 között a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt. 2003-tól a “Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány” kurátora és főigazgatója volt 2007-ig. Azóta az Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2006-os országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. A 2010-es országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi lista 3. helyéről jutott be az Országgyűlésbe.

Kovács Zoltán debreceni fideszes politikus a kommunikációért felelős államtitkár lesz Navracsics Tibor alatt.

Szászfalvi László KDNP-s politikus, az egyházi ügyekért felelős államtitkár lesz.1961-ben született Makón. 1986-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett. 1994-től a Somogy megyei Közgyűlés képviselője lett.1988-ban lépett be az MDF-be alapítóként, majd 1989-ben létrehozták az MDF csurgói szervezetét. 1993-1995 között az MDF Országos Választmányának tagja lett, 1995 után a Somogy megyei választmányban dolgozott. 1990-ben Csurgó polgármesterévé választották. 1994-ben MDF-KDNP-NDSZ közös támogatással, 1998-ban MDF-Fidesz-FKGP támogatással újra elnyerte a tisztséget. 2002-ben ismét megválasztották, de hamarosan lemondott erről a tisztségről. Az 1998-as országgyűlési választásokon MDF-Fidesz közös jelöltként szerezett mandátumot. 2002-ben megvédte egyéni mandátumát választókerületében. 2005-ben belépett a Fidesz parlamenti frakciójába. 2006 májusában Fidesz-KDNP közös jelöltjeként megvédte egyéni mandátumát választókerületében. 2006-ban a KDNP frakciójának tagjaként az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke lett.

Szabó Erika államtitkár 1959. január 19-én született Szentesen. 1977-ben a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában érettségizett. Hat évig versenyszerűen kajakozott, de sérülése miatt a sportolást abba kellett hagynia. 1984-ben diplomázott a JATE jogi karán. 1984-1985-ben a Pannónia Szőrme Vállalat jogi előadója, 1985-1990-ig főelőadó a Kiskunhalasi Városi Tanácson. 1987-ben jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1994 júniusától ismét jogi főelőadó a Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatalban. 1997 áprilisától egyéni ügyvédként dolgozik. 1984-től 1990-ig a Magyar Jogászszövetség tagja. 1996-ban alapító tagja a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek. 1989. májusban belépett a SZDSZ-be. A kiskunhalasi szervezet egyik alapító tagja, majd ügyvivője lett. 1989-1992-ig az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, 1992-ben az SZDSZ polgári demokrata platformjának alapító tagja. 1990-ben a Bács-Kiskun megyei listán bejutott a törvényhozásba. Az 1994. évi választásokon képviselőjelölt volt. 1994 júniusában kilépett az SZDSZ-ből, majd 1996 júliusában csatlakozott a Fideszhez. 1998-ban, majd a 2002. évi választásokon ismét egyéni mandátumot szerzett Kiskunhalason. 1998. júniustól 2002. májusig az Országgyűlés jegyzője. 2002-2006-ig az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottságának alelnöke. A 2003-as néppárti átalakítás során megbízták a a kiskunhalasi választókerület vezetésével. A 2006. évi országgyűlési választásokon Bács-Kiskun megye 8. választókerületében egyéni mandátumot szerzett, 2010-ben is egyéniben jutott be. Férjezett, házastársa vállalkozó, reklámszakember. Három gyermekük született.

Külügyminisztérium

Talán a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára volt a legegyértelműbb választás, a külügyi bizottság eddigi elnöke, Németh Zsolt személyében. 1963. október 14-én született Budapesten. 1982-ben a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1987-ben közgazdász-szociológus oklevelet szerzett az MKKE-n. 1988-89-ben az Oxfordi Egyetem St. Antony College politikatudomány hallgatója. 1984-től a Rajk László Szakkollégium tagja. 1987-től 1990-ig tudományos ösztöndíjas a Magyarságkutató Intézetben. 1987-től 1990-ig a MKKE Széchenyi István Szakkollégiuma alapító tagja és nevelőtanára, 1992-től 1995-ig a Széchenyi István Szakkollégiumi Egyesület elnöke. 1990-be belépett a Rákóczi Szövetségbe, 1995-1999-ben elnökségi tag. 1995-től az Erdélyi Gyülekezet főgondnoka, majd tiszteletbeli főgondnoka. 1999-től tagja a Johannita Lovagrendnek. 1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja, majd szóvivője. 1988-1989-ben a Fidesz nagy-britanniai képviselője. 1989 októberében választmányi tag lett. 1993-tól 2003-ig a Fidesz alelnöke, 2003-2005 a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Választmánya alelnöke, 2002-től a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a Külügyi Kabinet vezetője. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1998. július 14-től 2002. május 27-ig a Külügyminisztérium politikai államtitkára, felügyelete alá tartozott a Határon Túli Magyarok Hivatala is. 2006. május 30-tól a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke volt 2010-ig. Nős, három gyermeke van.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára 1950-ben született a csehszlovákiai Teplicén. 1977-ben nyerte el a magyar állampolgárságot. Tanulmányait a Comenius Egyetemen (Pozsony), valamint az ELTE BTK, magyar-angol szakán végezte. 1974-zől szerkesztőként dolgozott a pozsonyi Madách Könyvkiadóban, majd 1976-1983-ig a Magyar Rádió Irodalmi Főosztályán. 1981 és 1987 között rovatvezető volt a „Nagyvilág” című világirodalmi folyóiratnál. 1989-90-ig főszerkesztője a Dátum című független napilapnak, valamint a Magyarok című kulturális havilapnak. 1990-94 között köztisztviselő, főosztályvezető majd helyettes államtitkár a Külügyminisztériumban, az MDF-kormány alatt. 1994 után magánkönyvkiadással foglalkozott, illetve önkormányzati képviselő lett Budapesten a XIII. kerületi önkormányzatban. 1997-től a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának elnöke. 1998 és 2000 közt Magyarország varsói nagykövete, 2000-2002 között pedig a Külügy-minisztérium közigazgatási államtitkára. 2002-től négy éven át a Fidesz Külügyi Hivatalának vezetője, 2006 és 2007 közt szabadfoglalkozású kutató. 2005-ben megvádolták, hogy jelentett a szlovák titkosszolgálatnak. 2008-tól a Fasori Evangélikus Gimnázium tanára. A Duna Televízió elnökségi tagja.

A Külügyminisztériumon belül államtitkárként az uniós ügyeket Győri Enikő EP-képviselő viszi majd. Ő 1968-ban született Budapesten. 1992-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. 2000-ben ugyanitt PhD fokozatot kapott.1992-1999-ig az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottságának tanácsadója, illetve főtanácsadója volt, valamint ezzel párhuzamosan 1994-1999-ig az EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság magyar titkára. Ezt követően 2003-ig a Magyar Köztársaság római nagyköveteként szolgált. 2003-tól az Országgyűlés Fidesz-frakciója EU munkacsoportjának stábfőnöke, valamint 2004-től óraadóként politológiát oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

Nemzetgazdasági Minisztérium

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál hat államtitkár dolgozik majd. Kármán András mellett a Matolcsy György vezette tárcánál a máris botrányba keveredett Nagy Róza a közigazgatási államtitkár. A Molnár Lajos egykori liberális egészségügyi miniszter sógornője általa irányított kórház és gyógyfürdő esetében több pénzügyi szabálytalanságot is feltártak. Ő volt egyébként az első Orbán-kormány alatt is Matolcsy közigazgatási államtitkára.

Cséfalvay Zoltán a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdasági stratégiáiért felelős államtitkára lesz. 1958-ban született, Máriakálnokon. 1982-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Debrecenben. Több németországi egyetemen tanult ösztöndíjasként. A Kodolányi János Főiskola kinevezett professzora, a Kossuth Lajos Tudományegyetem habilitált doktora, a földrajztudományok kandidátusa. Nevéhez fűződik a Széchenyi-terv kidolgozása, programjainak koordinálása. 1998 és 2000 között a Kodolányi János Főiskola turizmus tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára, 2000-től a májusi kormányváltásig a Gazdasági Minisztérium regionális fejlesztési helyettes államtitkára. Jelenleg a Kodolányi János Főiskolán tanít.

Bencsik János, Tatabánya polgármestere, 1965. július 31-én Szarvason született. 1983-ban beiratkozott a Szegedi Római Katolikus Hittudományi Főiskolára, de tanulmányainak megkezdése előtt le kellett töltenie kötelező sorkatonai szolgálatát Lentiben, a teológusok „gyűjtőjében”. 1988 őszén, két és félévi szemináriumi esztendő után Budapesten, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián folytatta teológiai és hitoktatói tanulmányait, melyet 1990-ben sikerrel fejezett be. 1989 júniusában lépett be az SZDSZ tatabányai csoportjába. 1990 őszén, az első szabad önkormányzati választáson SZDSZ-Fidesz közös jelöltként indult, s körzetében közel hatvan százalékos eredménnyel képviselővé, majd a liberális többségű képviselő-testületben polgármesterré választották. 1994 decemberében egyéni körzetében és polgármesterként is újraválasztották. 1998-ban az országos lista huszonnegyedik helyéről szerzett parlamenti mandátumot. 1998. július 8-án bejelentette kilépését a pártból, s augusztus 30-i hatállyal parlamenti mandátumát is visszaadta. 1998 őszén immáron független jelöltként indult és nagy fölénnyel harmadszor is elnyerte a polgármesteri tisztséget, s megőrizte egyéni képviselői mandátumát is. Évek óta együttműködik a Lányi András által fémjelzett Védegylet munkacsoporttal. 2002-ben függetlenként indult mindkét választáson. 2005 tavaszán a sikertelen népszavazás hatására gyalogosan zarándokolt el Tatabányáról Csíksomlyóba, a pünkösdi búcsúba. A 2006. évi országgyűlési választásokon a párt Komárom-Esztergom megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006-tól ötödik ciklusban tölti be a polgármesteri tisztséget, valamint az 5. választókerület önkormányzati képviselői posztját. Nős, előző házasságából három, a másodikból egy gyermeke született.

Naszvadi György a pénzügyekkel foglalkozó államtitkár 1944-ben született Kunszentmiklóson. Az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen is. 1969 és 1973 közt a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott. 1973-ban került a Pénzügyminisztériumhoz (PM), ahol a Költségvetési Főosztálynál dolgozott. 1986-ban a főosztály vezetőjévé nevezték ki, ezt a posztot 1991-ig töltötte be. Ekkor helyettes államtitkárnak nevezték ki. Ez a megbízatása 1995-ig tartott, az államháztartási ügyekért volt felelős. Ekkor több, mint két évtized után elhagyta a PM-et. 1999. augusztus 2-án a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, Járai Zsigmond minisztersége idején. 2002-ig volt államtitkár, politikai államtitkár társa, majd minisztere Varga Mihály volt.

Czomba Sándor is államtitkár lett. Ő 1963-ban született Vásárosnaményben. Okleveles gépészmérnök. 1999 óta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ Vásárosnaményi Kirendeltségét vezeti.1998-ban lépett be a Fideszbe, 1998-tól 1999-ig önkormányzati képviselő volt, 1998 és 2002 között pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sportbizottságának külsős tagja lett. A Vásárosnaményi Polgári Egyesületnek is tagja. A 2006. évi országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006-tól a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja.

Becsey Zsolt 1964-ben született Szegeden. 1982-83-ban sorkatonai szolgálatot töltött Szombathelyen. 1988-ban diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán. 1988-ban dolgozni kezdett a Külügyminisztériumban az európai integrációs területen. 1988 és 1991 között az Európa Tanács ügyeinek referense volt. 1991 és 1995 között a Brüsszelben az EK melletti magyar képviselet titkára lett. 1995-96-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Európai Ügyek Hivatala vezetőjének főtanácsadójaként dolgozott. 1996-ban a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága helyettes vezetőjének, majd 1998-tól vezetőjének titkárságvezetője lett. 1999-től 2003-ig rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterként Brüsszelben az EU melletti magyar misszió helyettes vezetője, a magyar-EU Társulási Tanács titkára volt. 2001-től 2003 májusáig a magyar kormány képviselőjeként vett részt a EU Tanács Politikai és Biztonságpolitikai Bizottsága kibővített ülésein. 2004-től az Európai parlamentben képviselőként tevékenykedett. Egyedüli magyar tagja lett a gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó, ECON rövidítésű szakbizottságnak. Póttagként vett részt az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságában, a TRAN-ban. Aktív szerepet vállalt az Európai Parlament Dél-Kelet-Európai Delegációjában.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Halász János, a tárca parlamenti államtitkára 1963. május 11-én született a Szolnok megyei Cibakházán. 1977-1981 között a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója volt. 1982-ben egyetemistaként került Debrecenbe. 1987-ben elvégezte a debreceni KLTE Természettudományi Karán a matematikus szakot. 1995-ben időközi önkormányzati választáson a debreceni közgyűlés tagjává választották. Itt az Oktatási és a Kulturális Bizottságban dolgozott, utóbbiban alelnökként. 1998 óta Debrecen egyéni körzetében választott országgyűlési képviselője. 2000-ig a Fidesz frakció etikai bizottságának elnöke. 2000. februártól 2002. januárig a Fidesz frakció szóvivője és helyettes vezetője. 2000-től 2003-ig az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács elnöke. 2000-től 2002-ig a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja. 2002. január 1-től május 26-ig az NKÖM politikai államtitkára. 2003-tól újra frakcióvezető-helyettes, a kulturális kabinet vezetője és frakciószóvivő. 2006. május 30-tól a parlament kulturális és sajtóbizottságának alelnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz debreceni kampányfőnöke. 2006. október 1-én önkormányzati képviselőnek is megválasztják. 2006. október 11-től Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere.

Jávor András, a humánpolitikai minisztérium közigazgatási államtitkára a KDNP Egészségügyi Szakbizottságának elnöke. Korábban az Antall-kormány népjóléti közigazgatási államtitkára volt. 1972-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvos szakán, majd 1977-ben lett belgyógyász szakorvos. 1981-ben társadalomorvostan szakorvos képesítést is kapott. Pályáját 1971-ben mentőorvosként kezdte, majd 1979-ig Szekszárdon a Tolna Megyei Kórház belgyógyászaként tevékenykedett. Ezt követően 1986-ig ugyanitt a Dokumentációs és Információs Központ vezető főorvosa volt. Innen a Gyógyító Ellátás Információs Központjának igazgatója lett. Ezt a posztot 1990-ig viselte. Közben, 1988 és 1990 között a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Egészségügyi Reformtitkárság vezetője volt. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára lett. A kormányváltást követően egészségügyi tanácsadóként dolgozott, majd 1997-től egy tanácsadó bt. tulajdonosa és vezetője. 1999 és 2002 között a SOTE Informatikai Központ, az oktatás megbízott vezetője, 2001 és 2003 között ezzel párhuzamosan a Népegészségügyi Programiroda programigazgatója volt. 2006 óta a MedBonus Kft. ügyvezető elnöke, 2007-től a TÁRKI – Egészség Tudásközpont vezetője. 2002 óta ezen kívül a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Informatikai Intézet megbízott igazgatója. Nős, három gyermeke van.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás MInisztérium egészségügyért felelős államtitkára1989-ben szerezte orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem elvégzése után közeli kollégáival egyik kezdeményezője volt az Egészségügyi Menedzserképző Központ megalapításának, és azóta dolgozik a Központ szervezetének és programjainak fejlesztésén, megvalósításán. Kritikus szerepet játszott a Központ nemzetközi kapcsolatainak és elismertségének kialakításában. Fontosabb érdeklődési területei a szervezeti magatartás, változtatás-menedzsment, szervezetfejlesztés. A Posztgraduális program keretében az innovatív módszertannal dolgozó Vezetői készségek és eszközök című tárgyat oktatja, emellett vezető oktatóként dolgozik a Központ hazai és nemzetközi oktatóprogramjaiban. 1992-93 között az Egészségbiztosítási Alap Országgyűlés által választott Felügyelőbizottságának tagja volt. E közmegbízatás és a fejlesztési programok menedzsmentje során szerzett tapasztalatokat a Központ szervezetfejlesztési programjaiban kamatoztatja. 1998-ban Master of Public Administration fokozatot szerzett a Harvard Egyetem John. F. Kennedy School of Government-ben. 2000 júniusától a Központ megbízott igazgatója.

Hoffmann Rózsa államtitkárként felel az oktatásért. 1948-ban született Balatonfüreden, érettségit viszont már a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban szerzett. 1971-ben diplomázott francia-orosz szakos középiskolai tanárként ELTE-n, majd neveléstudományból doktorált ugyanitt, 1985-ben. 1996-ban PhD. Fokoztatot szerzett ugyanebből. 1972-1981 között a Művelődési Minisztériumban volt főelőadó, majd 1981-1986 a budapesti Kaffka Margit Gimnázium igazgató-helyettese lett. 1986-1997 között a Németh László Gimnázium igazgatója. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet intézetvezető egyetemi docense. 1993 és 2006 között az Országos Köznevelési Tanács, 2000 és 2006 között az Országos Érettségi Vizsgabizottság, 1990-től a Független Pedagógus Fórum tagja. 2009 óta az MTA Pedagógusképző Albizottság elnöke és a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési albizottság elnökségi tagja. 2006 júliusában lépett be a KDNP-be, korábban, 2003-tól a Fidesz tagja volt. Házas, 2 gyermeke és 2 unokája van.

Soltész Miklós, a szociális ügyekért felelős KDNP-s államtitkár 1963. július 23-án született Budapesten. Nős, négy gyermeke van. 1981-ben a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. 1988-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán városgazdász üzemmérnöki diplomát szerzett. 1994-től 2000-ig a Wastl Kft. kereskedelmi vezetője. 1994-től a Cisztás Fibrózisban Szenvedő Betegek Országos Egyesületének főtitkára. Mérnöki munkája mellett 1996 és 1998 között az V. kerület alpolgármesterének személyi titkára. 2000. júniustól 2002. májusig a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium miniszteri kabinetfőnöke. 1997-ben a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség budapesti alelnökévé, majd 2000-ben országos ügyvezető titkárává választották. 1998-tól a Fővárosi Közgyűlés Fidesz- MKDSZ-MDF képviselőcsoportjának tagja; 1998-ban Budajenőn is önkormányzati képviselővé választották. Miniszteri kabinetfőnöki kinevezésekor, 2000-ben mindkét önkormányzati mandátumáról lemondott. A 2002. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-MDF közös országos listáról szerezte mandátumát. Májustól a gazdasági, valamint a szociális és családügyi bizottságokban kezdett el dolgozni. 2002. október 20-án Budajenő polgármesterévé választották.

Szőcs Géza, a kultúráért felelős államtitkár 1953-ban született Marosvásárhelyen, majd Kolozsvárott érettségizett. 1978-ban a Babes-Bolyai Egyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakon. 1979 és 80 között Herder-ösztöndíjasként a bécsi Filmművészeti Főiskolán tanult. 1981-82-ben megjelentette az Ellenpontok című földalatti politikai kiadványt, amelynek rendszerellenessége miatt többször letartóztatták, vizsgálati fogságba helyezték, és bántalmazták is. Ellenzéki szerepe miatt 1986-ban kényszerűségből Svájcba emigrált. 1986 és 1990 között újságíró volt, többek között olyan lapoknál dolgozott, mint a bécsi Die Presse, a brüsszeli The Wall Street Journal/Europe, de a müncheni Szabad Európa Rádiónak is munkatársa volt. 1989 márciusában ő hozta létre és irányította a Szabad Európa Rádió első vasfüggöny mögötti irodáját Budapesten. 1989 augusztusában részt vett a Páneurópai Piknik szervezésében is. A rendszerváltást követően visszatért Kolozsvárra, és 1990 áprilisában az RMDSZ főtitkárává választották a szövetség első kongresszusán. Az első szabad romániai választásokon Kolozsvár szenátora lett. 1990-től az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a bukaresti szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának alelnöke és külpolitikai bizottságának tagja, az RMDSZ küldötte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésein Strasbourgban. Ebben az időszakban egy kisebbségi törvény- és autonómiakoncepciót is kidolgozott. 1990-től részt vett abban a kezdeményező csoportban, amely a Duna TV létrehozását készítette elő. 1993-tól visszavonult a pártpolitikától, könyv- és lapkiadással foglalkozott. Számos folyóirat szerkesztője, verseskötetek, regények, drámák írója. 1975 és 1993 között nyolc különböző műfajú kötete jelent meg, 1994-2004 között négy drámakötete és egy-egy magyar, német és román nyelven kiadott verseskötete került az olvasókhoz. Legutolsó regényét, a Limpopót 2007-ben adták ki. 2009-ben EP-képviselőnek jelölte a Fidesz, ám végül nem került fel a listára. (A Szőcs Gézával készült interjúnkat itt olvashatja!)

Czene Attila, a humánpolitikai tárca sportért felelős államtitkára 1974-ben született Szegeden. 1996-ban olimpiai bajnok lett Atlantában a 200 méteres egyéni vegyes úszásban. Azt megelőzően az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában bronzérmet szerzett. Olimpiai sikerei mellett három ízben nyert ezüstérmet Európa bajnokságokon. Sheffieldben 1993-ban, Bécsben 1995-ben lett Európa bajnoki második. Csapatban a 4×100 méteres vegyes úszásban szintén második helyezést ért el Bécsben az 1995 évi kontinensbajnokságon. Edzője pedig Széchy Tamás volt. Nős, felesége Bánhidi Petra versenytáncos.

Vidékfejlesztési Minisztérium

Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára 1952. szeptember 20-án Nagyatádon született. Általános és középiskolai tanulmányait követően 1971-ben Siófokon érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1977-ben okleveles agrármérnöki diplomát, 1979-ben mezőgazdaságtudományi egyetemi doktori címet, majd 1980-ban mg. kutató szakmérnöki diplomát szerzett. Kandidátusi fokozatát a mezőgazdaságtudomány területén, 1993-ban szerezte, majd 1998-ban a környezettudományok területén habilitált. 2007-ben kapta meg az MTA doktora címet. Orosz és német nyelvből középfokú, angol nyelvből alapfokú nyelvismerettel rendelkezik.Munkahelyei, beosztásai a Gödöllői Agrártudmányi Egyetemhez, majd annak jogutódjához, a Szent István Egyetemhez kötik, ahol 1999-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. 1991-1996 között a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet alapító igazgatóhelyetteseként, majd 1996 óta annak igazgatójaként tevékenykedik. Vezetésével az egyetemi kollektíva 10 új tanszéket alapított. 2006-ban további 5 évre kapott megbízatást az intézetigazgatói feladatkör ellátására. A SZIE Környezettudományi Doktori Iskolája egyik alapítója, környezetgazdálkodási tudományági részterületének irányítója. A 2006-os országgyűlési választásokon Pest megye területi listáján szerzett mandátumot, 2010-ben egyéniben. Nős, öt gyermeke van.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára Farkas Imre lesz.

Czerván György, a vidékfejlesztési tárcán belül a mezőgazdaságot a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. elnök-vezérigazgatója vezeti. 1959. július 12-én született Cegléden. 1977-ben érettségizett a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban. 1982-ben okleveles agrárközgazda végzettséget szerzett az MKKE-n. 1982-től 1985-ig a tápiószentmártoni Aranyszarvas Mgtsz közgazdasági osztályvezetője, 1985-től 1986-ig ugyanott főkönyvelő-helyettes, 1986-tól főkönyvelő, 1988-tól közgazdasági elnökhelyettes; 1994-ben a szövetkezet elnöke, 1997-ben pedig az Aranyszarvas Mezőgazdasági Rt. elnök-vezérigazgatója lett. 1990 óta a tápiószentmártoni Aranyszarvas Sportegyesület vezetéségi tagja. 1990 tavaszán az Agrárszövetség színeiben képviselőjelölt. 1990 nyarán megalakította a Fidesz tápiószentmártoni csoportját, amelynek 1994-ig elnök volt. A szeptemberi-októberi önkormányzati választásokon bejutott a községi képviselő-testületbe, majd alpolgármester lett, önkormányzati tisztségeit 2002-ig a megtartotta. 1994. májusban ismét nem szerzett parlamenti mandátumot, viszont a decemberi helyi választásokon a Pest megyei közgyűlésnek is tagja lett, a mezőgazdasági bizottság alelnökeként politizált. 1998-ban Nagykátén (Pest 6. vk.) országgyűlési mandátumot szerzett, a mezőgazdasági bizottságban dolgozott. 2002. április 21-én megvédte egyéni mandátumát. 2002. október 20-án negyedszer is bekerült Tápiószentmárton önkormányzatába. 2003-2004-től a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségében a nagykátai választókerület elnöke. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megye 6. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2006. május 30-tól a mezőgazdasági bizottság tagja. Nős, két gyermeke van.

V. Németh Zsolt, a tárcán belül a vidékfejlesztési és az uniós ügyeket V. Németh Zsolt jelenlegi vasvári polgármester irányítja majd. Ő 1963. július 12-én született Szombathelyen. 1981-ben a szombathelyi Hevesi Ákos Szakközépiskola földmérő szakán érettségizett. 1984-ben földmérő üzemmérnökként szerzett diplomát az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán. 1994-ben Pécsett, a JATE BTK humánszervező szakán diplomázott. 1984-ben a zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat művezetője, később kitűző mérnöke volt. 1995-1996-ban a Stuag Építéskivitelező Kft., 1997-től 1998-ig a Strabag Hungária Építő Rt. építésvezetője volt Szombathelyen. 1989 áprilisában a vasvári MDF-szervezet egyik alapítója, 1989 és 1990 között elnöke volt. 1996-tól az MDF Országos Választmányának tagja, pártja megyei elnöke. 1990. októberben polgármester lett Vasváron. 1994-1998 között a Vas Megyei Közgyűlés képviselője volt. 1998 májusában egyéni mandátumot szerzett. 1998. szeptembertől a ciklus végéig az MDF frakcióvezető-helyettese. 1998. október 18-tól ismét Vasvár polgármestere. 2002. áprilisban az első fordulóban megőrizte mandátumát. 2004. november 8-án több társával egyidejűleg kivált addigi frakciójából. A ciklus végéig független képviselőként folytatta törvényhozói munkáját. A 2006. évi országgyűlési választásokon Vas megye 5. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2010-ben a Nemzeti Fórum és a Fidesz közös jelöltje volt. Nős, három gyermeke van.

Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárcán belül a környezetvédelem felelőse a Fidesz legismertebb zöldpolitikusa lett. 1961-ben, Szabadkán született. Egy államközi ösztöndíjjal 1981-től a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki karán tanult. Itt üzemmérnöki, majd vegyészmérnöki, ezen belül pedig biológus mérnöki diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan az ELTE TTK biológia szakán is tanult. 1987-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett az analitikai kémia területén. Ezután, másfél dolgozott az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen. 1989-től a Környezetgazdálkodási Intézet főtanácsosa volt, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkári posztját töltötte be. 1991-től 1994-ig az Európai Unió budapesti nagykövetségének munkájában főtanácsosként vett részt. 1997-től tanít a Közép-európai Egyetemen és a Szent István Egyetemen, valamint az ELTE-n is előad. 1994 óta tagja a Fidesznek. 1998-tól 2006-ig listáról bejutva volt országgyűlési képviselő. Elnöke, majd alelnöke volt a Környezetvédelmi Bizottságnak.

Ugyancsak államtitkári tisztséget kapott Kardeván Endre.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Fónagy János, a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára 1942. július 11-én született Budapesten. 1960-ban közgazdasági technikumban érettségizett közlekedési tagozaton. Miután 1962-ben csónaképítő asztalos szakvégzettséget szerzett, az Építők Sportklubban kezdett dolgozni. 1964-1965-ben az Ózdi Kohászati Üzemekben alkalmazták. Munka mellett 1966-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 1989-1998-ig a Régió Ózdi Szerkezetfejlesztő Kft. ügyvezető-igazgatója. 1993-ban belépett a Fideszbe. 1994 és 1998 között a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke. Jelenleg az országos választmány tagja, s a néppárti átalakítás során előbb Budapest XIII. kerületi szervezetének választókerületi, majd Budapest X. választókerület (VII-VIII. Kerület) elnöke lett. 2006-tól a Fidesz budapesti elnöke. 1994 decemberétől tagja, 1996-1998 között alelnöke a közgyűlésnek. 1994-1998-ban ugyancsak önkormányzati képviselő az ózdi képviselő-testületben. 1998 májusában országgyűlési képviselő lett. 1998. július 14-én a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, 2000. február 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként a gazdasági, a pénzügyi és az agrárágazati referatúra irányítójaként folytatta munkáját. 2000. december 1-jétől 2002. május 27-ig közlekedési és vízügyi miniszter. Részt vett az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában. A 2002. őszi önkormányzati választásokon újra a megyegyűlés tagjává választották. A 2006. évi országgyűlési választásokon budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a Gazdasági és informatikai bizottság tagja, a közlekedési albizottság elnöke. 2006-tól a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Fidesz frakció helyettese, a Gazdasági Bizottság tagja és alelnöke. 1999-2005 között az 1944/45-ben ausztriai kényszermunkára hurcolt áldozatok kártalanítását irányító osztrák Megbékélési Alapítvány Kuratóriumába képviselte a Magyar Köztársaságot, tevékenységéért az Osztrák Köztársaság nagykeresztje kitüntetésben részesült. 2005-ben a „Magyar Zsidóságért” emlékéremmel tüntették ki. Nős, felesége nyugállományú vezető jogtanácsos, egy gyermeke és két unokája van.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára Vízkelety Mariann jogász, a Fidesz Jogi- és Választásbiztonsági Testületének vezetője az első Orbán-kormány kancelláriájának volt helyettes államtitkára lesz.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül az informatikáért felelős államtitkár lesz. 1977-ben született Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett, diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán szerezte. Az 1994-es országgyűlési választások után lett a Fidesz tagja, 1997-től városi alelnök és a Fidelitas első vidéki csoportjának alapító elnöke lett Egerben. Az 1998-as országgyűlési választáson kampányfőnökként irányította a munkálatokat szülővárosában. Ugyanebben az évben egyéni körzetből önkormányzati képviselő lett, a Közgyűlésben tanácsnokként az Ifjúsági és Sportbizottságot vezette. 2001-től a Fidelitas észak-magyarországi régiójának szóvivője volt és a szervezet országos alelnökének választották. 2002-től országgyűlési képviselő. A 2006- os önkormányzati választásokon kampányigazgatóként dolgozott, 2006 decemberétől a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség operatív igazgatója. Nőtlen.

Molnár Ágnes 1956-ban született Szegeden. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán diplomázott. 1982 óta a soproni Erzsébet Kórház Gyermekosztályán dolgozott. 1985-ben csecsemő- és gyermekorvostanból szerzett szakképesítést. 1992-ben magánpraxist kezdett. 1997 óta támogatója, 2001 óta tagja a Fidesznek. 2002-től önkormányzati képviselő, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, a Tulajdonosi Bizottság tagja . 2002 és 2006 között Sopron Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője volt és az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. 2003 óta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség munkáját elnöki koordinátorként segítette, majd Észak-Dunántúl regionális politikai igazgatója lett.A 2006. évi országgyűlési választásokon Győr-Moson-Sopron megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006-ban lett az Egészségügyi bizottság tagja.

Halasi Tibor 1998-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán jogászként, majd 1991-ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetén jogtanácsosi-ügyvédi szakvizsgát tett. 1988 és 1991 között a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének jogi munkatársa, jogtanácsosa, 1991 és 2002 között a 124. sz. Ügyvédi Irodán ügyvéd, irodavezető volt. 1998 és 2002 között az ÁPV Zrt. vezető jogtanácsosaként, vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 2003-tól a Halasi Ügyvédi Iroda irodavezetője. Az Antenna Hungária Rt. igazgatósági tagja volt 1998-2002 között. 1998 és 1999 között a Magyar Fejlesztési Bank Felügyelő Bizottságának, emellett 2005 óta az MTI Felügyelő Bizottságának elnöke volt.

Völner Pál 1962-ben Győrben született. A pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-ÁJTK-n folytatta tanulmányait. Jogászként tevékenykedett az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén. 2006 őszétől Komárom-Esztergom Megye Közgyűlési elnöke lett.1998 -tól Nyergesújfalu város önkormányzati képviselőjévé választották. 2006-tól a Fidesz Országos Választmányának tagja, Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke lett.2007-től a Fidesz Komárom-Esztergom megyei Választmányának, 2008-tól a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alelnökének nevezték ki. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Regionális Kamarájának tagja lett. A Szamaritánus Alapítvány és a Komárom-Esztergom megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöki tisztjét is betöltötte. Rajtuk kívül

Ajánlott videó

Olvasói sztorik