„Érdekel a politika, mert fontosnak tartom, hogy mi van az országgal, és elvileg a demokrácia alapja is az lenne, hogy mindenki foglalkozzon a politikával” – hangzik egy lapunk által megkérdezett első szavazó véleménye. Társa viszont úgy vélekedik: „Én nem foglalkozom a politikával, mert senkinek sem lehet hinni”.
A fiatalok érdeklődése igen alacsony a politika iránt, 60 százalékukat nem vagy egyáltalán nem érdekli a politika, 30 százalékuk érdeklődik, de csak közepes intenzitással, és mindössze 9 százalék esetében vehető észre komolyabb aktivitás – áll az Ifjúság 2008 Gyorsjelentésben.
A jelenség azonban nem kizárólag magyar tulajdonság Csákó Mihály ifjúságkutató szerint. Más országokban is megfigyelték, hogy a fiatalok gondolatai elsősorban nem a politika körül forognak. Ilyen korban számos más személyes probléma (szakirányú tanulmányok, pályakezdés, leválás a szülőkről és nem utolsó sorban a párkapcsolat) jobban foglalkoztatja őket, mint a politika. Csákó Mihály azonban az fn.hu-nak kifejtette, hogy kutatásai alapján semmiképp sem mondható, hogy csökkent az érdeklődés, sőt.
A fiatalok véleményére egyébként nem csak azért érdemes odafigyelni, mert belőlük lesznek a jövő felnőttei, hanem mint szavazói csoport sem elhanyagolhatók: a teljes népesség 22 százalékát a 18-29 év közötti polgárok alkotják – derült ki egy 2009-es kutatásból. Vagyis a lakosság több mint egyötöde ebbe a korcsoportba esik.
Az iskola a ludas
Bauer Béla szociológus szerint a fiatalok azért nem tájékozottak, mert azt hiszik, nincs beleszólásuk a politikába sem helyi, sem országos szinten. Ráadásul szerintük a mai politikának sincs szüksége sem véleményükre, sem gondolataikra. Kiábrándultak a politikából, ezért sokan szavazni sem szeretnének elmenni.
A szakértő az fn.hu-nak elmondta: ahhoz, hogy ne ez a kép éljen az ifjúság fejében, az oktatásban kellene változásokat bevezetni. Az iskolai nevelés során kevés hallgató találkozik olyan előadással, melyen azt oktatják, hogy hogyan hozzanak döntést, és aztán azért hogyan vállaljanak felelősséget, illetve általános információt sem kapnak a politika jelenlegi állásáról. Egyetért ezzel Csákó Mihály is, aki saját kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a középiskolai tanulók több mint negyede nem tekinti saját iskoláját politikai ismeretforrásként.
Ha az iskola nem is, de a tanárok próbálnak teret nyitni a fiatalok számára, hogy megvitassák a politikai álláspontokat, feltehessék kérdéseiket. „Az ifjúság azonban sokkal inkább tájékozódik elektronikus módon, blogokból, online lapokból és a médiából, emellett baráti és ismeretségi körük által, mint iskolában” – véli Bauer Béla.
A miniszterelnököt (majdnem) mindenki ismeri
Az fn.hu tíz első választót, vagy húszas évei elején járó fiatalt megkérdező, nem reprezentatív gyorstesztjéből kiderült: a miniszterelnököt nagyjából mindenki ismeri: 10-ből 9-en helyesen válaszoltak erre vonatkozó kérdésünkre. Azt minden megkérdezett el tudta mondani, hogy idén voksolunk, ám pontos dátumot csak egy fiataltól kaptunk. A pártok miniszterelnök-jelöltjeinek megnevezése már nagyobb falatnak bizonyult. A Fidesz-jelölt Orbán Viktort 5-en, az MSZP jelöltjét, Mesterházy Attilát 4-en, míg a Jobbikos Vona Gábort mindössze egy fiatal tudta megnevezni. Az, hogy az MDF is kínál a választóknak miniszterelnök-jelöltet, csak egy embernek jutott eszébe, de ő Dávid Ibolyát nevezte meg. Bokros Lajos neve senkinek sem rémlett.
Saját választókörzetükből csupán két ember tudott jelöltet megnevezni, abból egyik tudta párthoz kötni a nevet.
Értelmetlen szavazás?
Lapunk azon kérdésére, hogy mi alapján választanak maguknak pártot a fiatalok, eltérő válaszok érkeztek. Egyesek a pártok programjait tartják szem előtt, mások eddigi tapasztalataikra, megfigyeléseikre hagyatkozva választanak. „Az alapján döntök, hogy milyen tapasztalataim vannak/voltak a már porondon volt kormányokkal kapcsolatban. Csak azok közül tud választani az ember, akit már látott élesben, és tudja, mit várhat – magyarázta Marianna, egy 22 éves orvostanhallgató. Többen a szimpátia alapján voksolnak, mások viccesen jegyezték meg, hogy ígéretek alapján szavaznak. De találkoztunk olyan megkérdezettel is, akinél csak újonnan létrejött pártok jöhetnek szóba, mert szerinte a régiek már megkapták az esélyt a (le)szereplésre.
„Én követem a politikát, tájékozódom az aktuális eseményekről, mert ez nélkülözhetetlen a mai világban, pláne a főiskolások, egyetemisták számára, de pártot nem választok. Egyik sem tud meggyőzni arról, hogy helyük van a döntéshozók között, ezért szavazni sem megyek el. Szerintem értelmetlen – fejtette ki véleményét Tamás, egy kommunikációt hallgató főiskolás.
„Elegem van a politikából”
Azok, akiket érdekel a politika, ezt azzal indokolták, hogy hozzátartozik a hétköznapokhoz, érdemes nyomon követni a változásokat és a naprakészség elengedhetetlen, fontos az aktuális információk ismerete. De akadt olyan egyetemista is, aki úgy látja, a politika meghatározó szerepet tölt be az életében, mégsem vesz részt benne Az egyik megkérdezett, Márton, egy 19 éves joghallgató, aki szerint a demokrácia alapja, hogy mindenki foglalkozzon a politikával, ezért ő is próbál tájékozódni az ország helyzetéről, és másokat is erre buzdít.
Akiket nem foglalkoztat a politika, azok azzal indokolták, hogy az ország politikusai szavahihetetlenek, már mindenből politikai kérdést csinálnak. A fiatalok szerint mindegy, ki kerül kormányra, semmi sem fog változni, és nem is akarnak ilyenen gondolkodni, mert csak felidegesítik magukat. „Elegem van a politikából. Igaz, hogy követem, legalábbis megpróbálom, hogy azért képben legyek, de felháborító, amit művelnek. Nem megyek szavazni, mert teljesen mindegy ki kezében lesz a hatalom, a helyzet nem fog változni – árulta el véleményét egy gimnazista lány.
a jobbikra szavaznak
A Jobbik szavazótábora nem egyenletesen növekedett minden választói csoportban az elmúlt egy év során, ám különösen a legfiatalabbak körében volt jelentős a párt erősödése – áll a Forsense elemzésében. A 2010. februári adatok alapján a Jobbik támogatottsága a fiatalabb korcsoportokban egyértelműen utolérte, vagy meghaladta a szocialisták támogatottságát, a 18-24 évesek között pedig kétszer akkora bázissal rendelkezik, mint a kormánypárt. A párt 2009-ben hónapról, hónapra erősödött a fiatalok és a középkorúak csoportjában, így az MSZP csak az idősebbek (60 év felettiek) körében megtartott előnyével tud a teljes népességben a Jobbik elé kerülni. A Jobbik a 25 év alattiak, így az idén először szavazók körében a Fidesznek is komoly vetélytársává vált a választások előtt.
