Iskolajogi esetek
A FigyelőNet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalával közös sorozata az iskolai jogsértésekről. A tárgyalt „jogi esetek” a hivatal 2007-ben kivizsgált eseteit veszik alapul.
A sorozat előző részei:
Iskolát és tanárt is választhat a diák
Elbocsátható a diákverő tanár
Tilos az iskolában a motozás
A Bocskai-ruhás tanár esete
A következő rész jövő héten jelenik meg!
Ha van az iskolajogokkal kapcsolatos története, kérjük, írja meg nekünk ide!
A diákok félévi és év végi osztályzatainak megállapítása az iskola egyik legfontosabb döntése, hiszen a tantestület a tanulók jövőjéről hoz ilyenkor döntést. A közoktatási törvény szerint a pedagógust illeti meg az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját.
Széleskörű szabadsága van akár az értékelés módszeriben, akár az érdemjegyek megállapításában, ez az autonómiája azonban nem korlátlan. Határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki.
A közoktatási törvény szerint a szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ennek megfelelően a pedagógusnak a tanulót és a szülőt az érdemjegyekről rendszeresen értesítenie kell. Ennek elmulasztása a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A tájékoztatás részben személyesen, részben az érdemjegyeknek a naplóba és az ellenőrzőbe időben történő bejegyzésével valósulhat meg.
Be kell írni a jegyeket
Egy panaszos aziránt érdeklődött az oktatási biztosnál, hogy házi feladat el nem végzéséért adható-e elégtelen osztályzat. Az ombudsman szerint jogszabályok nem tiltják, hogy a pedagógus érdemjeggyel értékelje a tanulók házi feladatát. Az értékelés részletes szabályait azonban helyi szabályzatban kell rögzíteni.
Egy tanár kiszámíthatatlanul értékelte a tanulók teljesítményét. Gyakran a megírt dolgozatokat nem javította ki, csak bizonyos tanulókét értékelte. A dolgozatokat azonban mindenkitől beszedte, és a tanulók nem tudhatták kié lesz kijavítva, értékelve. Mivel a pedagógus a már látott dolgozatok alapján döntötte el, hogy melyik tanulót értékeli, ez visszaélésszerű helyzetet eredményezhetett. Az iskola igazgatója az ezt sérelmező szülő észrevételeit jogosnak találta, ezért a megfelelő lépéseket a probléma orvoslása érdekében megtette. A dolgozatok megírattatása, javítása ezentúl az iskolai belső dokumentumoknak megfelelően fog történni.
Az iskolának biztosítania kell a dolgozatokba való betekintést is. Annak érdekében azonban, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, arról a szülő kérésére másolatot is kell rendelkezésére bocsátani. A tájékoztatásnak a rendszerességen túl alapvető követelménye a tényszerűség. A napló, és az ellenőrző csak abban az esetben nyújthatnak valós képet a tanuló tanulmányi teljesítményéről, ha az érdemjegyek megállapításukat követően a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerülnek a megfelelő helyre.
Egy szülő azért fordult az Oktatási Jogok Hivatalához, mert sérelmezte, hogy gyermekét év végén megbuktatták testnevelés tantárgyból, jóllehet állítása szerint az elégtelen osztályzatot utólag vezették be a naplóba. Az iskola igazgatójának nyilatkozata szerint intézményükben az osztályfőnökök kötelesek havonta egyeztetni a naplóba és az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeket. Mivel azonban a tanulónak többször nem volt ellenőrzője, a jegyeket az osztályfőnöknek kellett pótolnia, így fordulhatott elő az adminisztrációs hiba. A hibát azonban orvosolták, így a tanuló jeles osztályzattal zárta az év végét testnevelés tantárgyból.
A pótvizsgán is lehet jó jegyet szerezni
A tájékoztatás idejére és módjára nemcsak a jogszabályok rendelkezései vonatkoznak, az iskoláknak a szervezeti és működési szabályzatukban kell részletesen meghatározniuk a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját.
Egy beadványozó aziránt érdeklődött, hogy a buktatás szándékáról az iskola köteles-e a közoktatási törvény szerint a szülőt egy hónappal korábban írásban értesíteni. A hivatal tájékoztatta, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a tanuló csak akkor buktatható meg, ha az iskola egy hónappal a jegyek lezárása előtt értesítette őt, illetve szülőjét az érdemjegyei alapján várható elégtelen osztályzatról. Az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit. Amennyiben ott létezik ilyen szabály és a gyermek úgy bukik meg, hogy azt az iskola megszegi, az iskola döntése ellen eljárás indítható.
A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával.
Egy szülő aziránt érdeklődött a hivatalnál, hogy van-e olyan jogszabály, amely előírja, hogy javítóvizsgán legfeljebb csak közepes osztályzat adható, ilyen módon korlátozva a pedagógus értékelését. (A panaszost tájékoztatták, hogy az értékelés részletes szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza, ez azonban nem lehet ellentétes az oktatási jogszabályokkal.) Tekintettel arra, hogy a javítóvizsgán is a pedagógus feladata az értékelés, valamint arra, hogy nincs olyan jogszabályi megszorítás, mely szerint a pedagógus javítóvizsgán csak három jeggyel osztályozhat, ilyen szabályozást a pedagógiai program sem tartalmazhat.
Törvénytelen a fegyelmezési elégtelen
Amikor a törvény úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, akkor egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti – szögezi le az oktatási jogok biztosa. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Minden esetben jogsértő az, ha az érdemjegy nem a tanuló teljesítményét, hanem a tanuló kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos egyéb körülményt értékel.
Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát a helyi tantervben kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézmény ennek megfelelően abban az esetben szervezhet év végi záróvizsgát, kisérettségi vizsgát, vagy bármely más, a közoktatási törvényben nem szabályozott beszámoltatási formát, ha ez a szabályzat rendelkezik arról. Ebben az esetben azonban szükséges a helyi tantervben azt is meghatározni, hogy az így szerzett érdemjegy milyen mértékben számít bele az év végi osztályzatba. Az a szabályozás nem jogsértő, amely szerint a záróvizsga, kisérettségi vizsga érdemjegye meghatározó az év végi osztályzat megállapításakor, azonban kizárólagos beszámítása az oktatási jogok sérelmét okozza, hiszen a közoktatási törvény szerint az év végi osztályzatot az érdemjegyek – és nem pusztán egy érdemjegy – alapján kell meghatározni.
A nevelőtestületé a végső döntés
A pedagógus autonómiájának további korlátja, hogy az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Egy szülő azt sérelmezte az ombudsmannál, hogy gyermeke év végi bizonyítványába négyes érdemjegy került, annak ellenére, hogy a tanév alatt csak ötös osztályzatai voltak. A biztos tájékoztatta, hogy a pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe.
Ha a tanuló a tanév végén megbukott, lehetősége van javítóvizsgát tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A nevelőtestület az engedély megadásáról az osztályozó értekezleten dönt, és az itt megszületett döntést a bizonyítványba történő bejegyzéssel közli a tanulóval. Ha a tanuló nem kapja meg az engedélyt, azaz a tantestület úgy határoz, hogy a tanuló tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, nincs lehetősége javítóvizsgát tenni. A javítóvizsga letételére augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell az oktatási intézménynek a vizsgaidőszakot kijelölnie.
