Belföld

“Előrehozott választással rukkolhat elő Gyurcsány”

A nemzeti csúcs összehívásával Gyurcsány Ferenc kisebbségi kormánya működésképtelenségét ismerte el a Nézőpont Intézet szerint. A kétséges kimenetelű, és legitimitásproblémákkal küszködő egyeztetést az elemzés szerint lehetséges, hogy az előrehozott választások felvetése fogja követni.

A miniszterelnök által meghirdetett „nemzeti csúcs” körül csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Sem a grémium összetétele, sem feladata, sem hatásköre, de még belső döntéshozatala sem látható a meghirdetése utáni ötödik, és a megalakulása előtti harmadik napon.

A programalkotás „társadalmasításával” mindenesetre Gyurcsány közvetetetten elismerte a kisebbségi kormány működésképtelenségét – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében. Hozzáteszik: a kormányfő már csak az előrehozott választás kezdeményezésével emelhetné tovább a tétet.

Parttalan egyeztetés

A „nemzeti csúcs” kezdeményezést teljes bizonytalanság veszi körül. A létrehozandó testület határai legalább három szempontból tisztázatlanok. Nem világos politikai mandátuma, belső döntéshozatala, valamint jogi kötelezőereje – írja a Nézőpont Intézet.

Az elemzés szerint a parlamenti pártok az elmúlt években rendszeresen kezdeményeztek ötpárti egyeztetéseket, melyek elsősorban az ötletgazda politikai erő kommunikációs céljait szolgálták, és általában nem vezettek érdemi eredményre. A „nemzeti csúcs” e parttalan formájában egyfajta kibővített ötpárti egyeztetésként is felfogható, mely a miniszterelnök konszenzuskereső arculatát hivatott erősíteni, ám aligha kecsegtet nagypolitikai kiegyezéssel.

Kétséges kimenet

A „nemzeti csúcs” koncepcióját három szempontból is hitelességi deficit terheli. Egyrészt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megjelenése után alig két hónappal kívánja felülírni „Megegyezés” című programtervezetét, illetve az év eleje óta képviselt Új Tulajdonosi Programját.

Másrészt a következő országgyűlési választások hivatalos 2010-es időpontjáig mindössze másfél év van hátra (kampányidőszakkal együtt alig több mint egy év). A kisebbségi kormány mozgástere erősen korlátozott, aligha van ideje a „több hónapig ülésező” nemzeti csúcs esetleges javaslatainak végrehajtásához.

Harmadszor szintén a kezdeményezés hitelességét rontja, hogy nem tisztázott a csúcs és a kormány viszonya. A hazai és nemzetközi gazdasági szereplők szemében aligha lehetnek hitelesek olyan állami célkitűzések (például az euró bevezetésének céldátuma), melyeket nem a választott kormány alakított ki.

Nincs legitimitása

Gyurcsány Ferenc kommunikációs sikeréhez a „nemzeti csúcsnak” hármas politikai legitimitásra van szüksége: egyrészt az ellenzék, másrészt a korábbi és mai közjogi méltóságok, harmadrészt a nyilvánosság részéről. A miniszterelnök szempontjából jelentős siker, hogy a Fidesz elnöke is igent mondott a meghívásra. Még akkor is, ha Orbán Viktor saját kezdeményezésekkel áll elő a találkozón.

Ezzel szemben komoly politikai vereség, hogy Sólyom László köztársasági elnök, a hivatalban lévő legmagasabb rangú közjogi méltóság nem megy el a találkozóra, és az ő példáját követi Mádl Ferenc valamint Göncz Árpád is. Döntésük jelentősen csökkenti a „nemzeti csúcs” politikai legitimitását.

Végül a „nemzeti csúcs” társadalmi támogatása is igen törékenynek tűnik. Amennyiben a találkozó résztvevői nem tudnak döntéseket hozni, a kormányfő cselekvőképtelenségének látszata erősödik, a politikai felelősség szétterítésének csodafegyvere visszafelé sülhet el.

A nemzeti csúcs összehívásával Gyurcsány Ferenc közvetetten elismerte, hogy a kisebbségi kormány nem képes többséget teremteni a programjához. Ha Gyurcsány továbbra is a politikai tét folyamatos emelésének stratégiáját választja, a következő lépés akár az előrehozott választások kezdeményezése is lehet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik