Belföld

Vehemensen védték a Nagy Imre-per vádlottjait az ügyvédek

A vádlottak hivatalból kirendelt ügyvédei vehemens beszédeket mondtak védenceik érdekében 1958-ban, pontról pontra igyekeztek cáfolni az ügyész vádjait - tűnt ki a Nagy Imre-per teljes hanganyaga lejátszásának szombati napján Budapesten, a Centrális Galériában.

Nagy Imre ügyvédje, Bárd Imre, aki beszéde során egyszer még kiabált is, rámutatott: a túlzott iparosítás, ami az emberek életszínvonalának csökkenését vonta maga után, nagy csalódást okozott a Rákosi-rendszer társadalmának, ez vezetett leginkább a forradalom kitöréséhez, és nem a Nagy Imre körül kialakult belső pártellenzék. Hangsúlyozta, hogy az október 23-i tüntetéshez Nagy Imrének semmi köze nem volt, amikor pedig másnapra virradóra megválasztották miniszterelnöknek, az a pártvezetés felhatalmazásából, leginkább Gerő Ernő, a párt addigi első titkárának javaslatára történt.

A Köztársaság téri vérengzés miatt sokak bűnösök

Megemlítette azt is, hogy a Corvin-közi felkelők csoportjának felszámolását azért akadályozta meg Nagy Imre, mert az ott lakó ártatlan polgárok százait akarta megkímélni a lemészárlástól. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy különben sem állt a kormány rendelkezésére fegyveres erő, amivel ezt az akciót végrehajthatta volna. Ugyanezzel indokolta azt, hogy Nagy Imre nem védte meg a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületét az október 30-i ostromtól.

Ez utóbbi kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy “mindenki bűnös, aki október 30-án nem ment a Köztársaság térre, hogy megvédje a pártházat”, amivel szintén Nagy Imre felelősségét igyekezett kisebbíteni. Hozzátette, hogy a néhai kormányfő szerepe “minimális volt a hadsereg és a rendőrség összeomlásában”.

Megalakulhatott az MSZMP

Bárd Imre arról is beszélt, hogy Nagy Imre kormányzása alatt többpártrendszer alakult ki, de mentségére hozta fel, hogy létrejött az új munkáspárt, az MSZMP is. A november 4. utáni időszakban szintén enyhítő körülményként beszélt arról, hogy Nagy Imre a napi egy-két órás alvástól már “nem volt normális állapotban”. A jugoszláv nagykövetségen töltött időszakról kijelentette: a vád legsúlyosabb tanúja, Szántó Zoltán valótlant állított, amikor Nagy Imre és a Szabad Európa Rádió közötti élénk, összeesküvésre utaló kapcsolatról vallott.

A semlegesség kérdése

A perben Donáth Ferenc védője, Kádár Pál egy kicsit tovább beszélt, mint Bárd Imre, amelynek során kiemelte, hogy védence nem értett egyet a semlegesség és a Varsói Szerződésből való kilépéssel, valamint a november 4-én a rádióban elhangzott Nagy Imre-beszéd megszövegezésében sem volt jelentős szerepe. Ehhez kapcsolódóan kitért arra, hogy a Donáth Ferencet mentő legfontosabb tanút, Tőkés Ottót, aki szintén ott volt ezen az alkalmon, nem hallgatták ki.

Azt is hangsúlyozta, hogy Donáthnak nem volt kezdeményező szerepe a Nagy Imre-kör kialakulásában, annak vezetésében sem vett részt, sőt a Nagy Imre-kormányban neki felajánlott belügyi tárcát sem fogadta el. Mentő momentumként említette, hogy a jugoszláv nagykövetségen határozottan kiállt amellett: “szükség van a pártra”. Az ügyvéd kérte, hogy Donáthra ne szabjanak ki súlyos büntetést “őszinte, igaz megbánást tanúsító magatartására tekintettel”.

Mentette Gimest

Gimes Miklóst védő beszédében Révai Tibor ügyvéd arról szólt: enyhítő körülményként kell értékelni, hogy védence “görcsösen ragaszkodott Nagy Imre személyéhez”. Azt is mondta, hogy Gimes ennek ellenére nem ment vele a jugoszláv nagykövetségre. November 4. utáni tevékenységéről kijelentette, hogy “nem ő volt az illegális szervezkedés kezdeményezője”, miután pedig Nagy Imréék november 22-én elhagyták a nagykövetséget, abbahagyta az Október huszonharmadika című illegális lap szerkesztését. Családi állapotára is hivatkozott, amikor megállapította: “nincs szükség a legsúlyosabb büntetés kiszabására”.

Maléter nem hívott fel zendülésre

Maléter Pált védve ugyanez az ügyvéd rámutatott: a Kilián-laktanyában lévő felkelőkkel szemben tisztogatást végzett és csak a kormány tűzszüneti parancsa után hagyott fel ezzel. Cáfolta ezzel együtt a vád több tanújának állítását, amelyben arról volt szó, hogy Maléter Pálnak felelőssége volt a Köztársaság téri vérengzésben. Cáfolta Révai Tibor, hogy Maléter a szovjetek azonnali kivonulását követelte volna. Azt is kifejezésre juttatta, hogy Maléter zendülésére és a hűtlenségére vonatkozó vádak sem nyertek bizonyítást, amikor a bíróság arról tárgyalt, hogy az angol katonai attaséval lépett kapcsolatba.

A Nagy Imre-perben ezután a többi vádlott, Tildy Zoltán kisgazda politikus, Kopácsi Sándor, a nemzetőrség helyettes parancsnoka, Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre sajtófőnöke és Jánosi Ferenc, Nagy Imre vejének ügyvédei fejtették ki álláspontjaikat védenceik 1956-os tevékenységéről.

A néhai miniszterelnök és társai egy héten át tartó perének hanganyagát tartalmazó felvétel nyilvános lejátszása hétfőn kezdődött meg a Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet szervezésében Budapesten.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Norwegian writer Karl Ove Knausgard poses in front of a hotel in Berlin, Germany, 02 October 2015. Photo:†Bernd von Jutrczenka/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.