Belföld

Állami mankós az érdekvédelem idehaza

Az utóbbi hetek látványos sztrájkjai ellenére a magyar szakszervezetek a rendszer¬váltás óta sem nyerték vissza a munkavállalók bizalmát, így sajátos, állami mankóktól függő érdekvédelem jött létre - írja a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában.

Néhány hónappal ezelőtt az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonú magyarországi vállalat berkein belül működő, a cég nevét viselő szakszervezet a következő e-mailt küldte a vállalat alkalmazottainak: „Mivel a menedzsment nem fogadta el a szakszervezet bérkövetelését, idén nem lesz béremelés.” – ismerteti a kiinduló sztorit a Figyelő csütörtöktől kapható számában. Az egyetlen elismertként – tehát a cég vezetésének jóváhagyásával – működő munkahelyi szakszervezet vezetőségében, úgy tűnik, fel sem merült, hogy tiltakozást, vagy sztrájkot szervezzen követeléseinek alátámasztására. Igaz, kétséges, hogy alacsony taglétszámuk miatt képes lett volna-e mozgósítani elegendő embert a nyomásgyakorláshoz.

Az eset nem kirívóan egyedi, és a mind gyakoribb vasutas és BKV-s sztrájkok ellenére sokkal inkább tükrözi a hazai szakszervezetek érdekérvényesítő erejét, mint a látványos, de így is csak néhány ezer embert megmozgató akciók. Magyarországon ugyanis hiába ismert viszonylag széles körben a hat nagy szakszervezeti konföderáció egy-egy vezetője, és rendelkeznek meghatározott befolyással az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) – azaz a munkaadókkal és a kormánnyal szembeni tárgyalásokon –, valójában kevés munkahelyen működik szakszervezet. Ahol igen, ott is viszonylag kis taglétszámmal, gyenge mozgósító erővel. A teljes hazai taglétszám saját nyilvántartásaik szerint több mint 750 ezer, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban csupán 550 ezerre rúg.

Felvonulás a Lánchídon. Nem mindig sikerül követő tömegeket találni. Fotó: MTI

Felvonulás a Lánchídon. Nem mindig sikerül követő tömegeket találni. Fotó: MTI


Nehéz örökség

A rendszerváltás utáni jókora tagvesztést önmagában nem feltétlenül kellene problémának tekinteni. Franciaországban az alkalmazottak alig 8 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek, mégis órák alatt képesek az ország közlekedését megbénító sztrájkot szervezni. Ennél lényegesebbnek tűnik azonban a nagyfokú társadalmi bizalom: egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka – az alkalmazottaknak pedig 64 százaléka – bízik abban, hogy a szakszervezetek képesek megvédeni a dolgozók érdekeit.

Nálunk a szakszervezetek rendre a sor végén szerepelnek a közintézmények és a társadalmi élet szervezetei iránti bizalomról készült felmérésekben. A GfK 2007. őszi „bizalmi index” felmérése szerint a megkérdezettek mindössze 24 százaléka bízott bennük. Ez a volt szocialista országok között is kirívóan gyenge adat; a régiós átlag 42 százalék, és a miénknél csak Bulgáriában alacsonyabb – 20 százalék – ez az érték – írja a Figyelő.

(Hogy mi értékelte le, s hogy egyáltalán lehet-e egységes szakszervezeti mozgalomról beszélni – erről bővebben a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában olvashat.)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.