Belföld

Magukra maradnak javaslataikkal a rektorok

Nemcsak a Fidesz és a hallgatói önkormányzat, de Magyar Bálint volt szakminiszter sem támogatja az új rektori javaslatokat a felsőoktatás finanszírozására.

Leszavazta ugyan a tandíj bevezetését a lakosság többsége a márciusi referendumon, ám ez nem változtat azon, hogy a hallgatók mintegy fele fizetős módon tanul. „Gyakran csak egy-két ponton múlik, hogy ki vehet részt állami és ki költségtérítéses képzésben. Utóbbiak érdekeivel azonban ez idáig senki sem törődött” – mutat rá a Figyelőnek nyilatkozva Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) új koncepciója így elsősorban e körből lelhet támogatókra.

Mészáros Tamás reformálná a tandíjat (Fotó: MTI)

Mészáros Tamás reformálná a tandíjat (Fotó: MTI)

A jelek szerint az egészségügyi reformlépések sorsából a kormányzat leszűrte: minden kezdeményezés kudarcra van ítélve, amely nem élvezi az adott ágazat meghatározó képviselőinek a támogatását. A tandíj – hivatalos elnevezése szerint a felsőoktatási fejlesztési részhozzájárulás (fer) – helyébe lépő új elképzelést így nem a szaktárca jegyzi, hanem azzal maguk az egyetemi vezetők rukkoltak elő. (Igaz, azóta Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem eddigi rektora, az MRK elnöke „átigazolt” a másik oldalra, miután a kormányfő őt jelölte a kutatási és fejlesztési ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek.)

Zéró összegű játszma

Mészáros Tamás szerint a jelenlegi fizetési terheket osztanák el igazságosabban: úgy, hogy a rendszer jobb teljesítményre ösztönözzön. „Ez egy zéró összegű játszma” – minősíti a rektor az új koncepciót, amely szerint a jelenleg törvénybe iktatott 15 százalék helyett teljes lenne az átjárhatóság az állami és a költségtérítéses képzés között. Vagyis az előző év teljesítménye döntené el, kinek mennyit kell fizetnie az adott esztendőben.

A tanulmányi átlag alapján hat kategóriába sorolnák a diákokat; a legjobbak számára ingyenes lenne az oktatás, a többieknek azonban a teljesítményükkel fordított arányban kellene fizetniük. Főiskolai/egyetemi éveik alatt végig „mozgásban” lennének, azaz, akiket az egyik évben „horribilis” összeg terhelt, azoknak is lehetőségük lenne arra, hogy felküzdjék magukat a legkiválóbb, nem fizetős kategóriába. „Ennél igazságosabb rendszert nem is lehetne kitalálni!” – hangzik a rektori érvelés.

84 százalék fizet

Csakhogy Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnöke és Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere szerint így a hallgatók fele helyett a 84 százalékuknak kellene fizetni a jövőben. Ráadásul az átjárhatóság leple alatt tulajdonképpen a „tarifákat” emelnék meg lényegesen. A fizetős kurzusok ugyanis ma a képzés tényleges költségeihez képest jóval kevesebbe – harmadába, negyedébe – kerülnek.

Például egy gépészmérnöki képzés térítési díja 105–270 ezer forint félévente, a mérnök-informatikai és gazdálkodás-menedzsment kurzuson 220–230 ezret kell fizetni. A néprajz, bölcsész vagy jogászképzés szemeszterenként 180 ezer forint; ez az új koncepció alapján a jövőben – egy gyengén teljesítő hallgatónak – akár 600 ezer forintba is belekerülne. A HÖOK vezetői és a Fidesz szakpolitikusai szerint sokaknak és sokkal többet kellene fizetniük az eddiginél, ami oda vezethet, hogy másfél-két év tanulás után tömegével hagynák ott a felsőoktatást.

Diploma nélkül a munkaerőpiacon is nehezebben tudnának elhelyezkedni, miközben az állam számára is „kidobott pénz lenne” a félbehagyott képzésükre fordított összeg.

Magyar Bálint is ellenzékben

Május elsejétől az ellenzéki érvelés közé sorolandó Magyar Bálint szabad demokrata ex-oktatási miniszter véleménye is, aki szintén úgy véli, a rektori konferencia javaslatai rendkívül káros hatással lennének a közoktatásra, a szakképzésre és magára a felsőoktatásra. Senki sem tudhatná előre, képes lesz-e finanszírozni tanulmányait vagy sem, mivel már egy jó rendű bizonyítvánnyal is a „fizetős kategóriába” csúszhatna le.

Nem szolgálná a minőséget az a változtatás sem, hogy további 20 ezerrel növeljék a felsőoktatásban részt vevők számát, s akiket nem vettek fel az általuk kiválasztott képzésre, azokat a betöltetlen helyekre irányítsák át. „Ez azt jelentené, hogy a keresletet a szakképzés felől a felsőoktatás irányába tolnák el, kettes-hármas érettségivel is be lehetne kerülni olyan képzésekre, amelyek nincsenek összhangban a diákok orientációjával” – érvel Magyar Bálint.

Így a felsőoktatás egyrészt „ontaná” a munkaerőpiac számára a használhatatlan diplomásokat, másrészt semmi nem kényszerítené ki a gyenge nívójú intézmények bezárását.

Megkezdődik a gondolkodás

Az MRK, valamint a szaktárca is közölte lapunkkal: egyelőre koncepcióról, vitaanyagról van szó, amelyet azért hoztak nyilvánosságra, hogy megkezdődjön róla a gondolkodás. Cáfolták, hogy bármiféle „bújtatott” tandíjbevezetést készítenek elő. A Figyelő úgy tudja, az MSZP oktatási csoportja sem pártolja, hogy a jelenlegi térítési díjak emelkedjenek, s közelítsenek a képzés valódi költségéhez – azaz az eddig 100–200 ezer forintos szemeszterenkénti díjak hirtelen 600–700 ezer forintra szökjenek fel.

Lassuló fejlesztés

Az érem másik oldala viszont, hogy a felsőoktatás mindenképpen pótlólagos forrásra szorul, amelyet – figyelemmel a konvergenciaprogramra – a magánszférából lehet csak előteremteni. A fer bevezetésének elmaradása miatt 2008-ban 2,5 milliárd forint pluszbevételtől esnek el az intézmények, míg a rendszer kiteljesedésével, 2013-ra már mintegy 20 milliárd forintra számíthattak volna.

A Corvinus Egyetem esetében például az idén néhány százmilliónyi, 2013-ban pedig 1,2 milliárd forintnyi bevétel felét a diákok ösztöndíjának emelésére fordították volna. A másik feléből pedig digitálisan ingyenes elérhetővé tették volna a tankönyveket és az előadások vázlatait, s nemzetközi hírű előadókat hívtak volna meg. „Ezek a fejlesztések is megvalósulnak, csak kicsit később, mint terveztük” – kommentálja a népszavazás következményét Mészáros Tamás.

Más egyetemi vezetők is azt hangoztatják, hogy nincs csődhelyzet a felsőoktatásban, ám a fejlesztések üteme nyilvánvalóan lassulni fog. Magyarország a GDP 0,95 százalékát költi a szektorra, ami nem rossz a többi EU-tagnál erre fordított 0,8–1,2 százalékkal összevetve. Ám a közösség országai vállalták, hogy a mutatót a GDP 2 százalékára növelik a következő évtizedben. Ez komoly forrásokat igényel, s erősen kérdéses, ezek nálunk előteremthetőek lesznek-e.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.