A tárcavezető a javaslatot a jövő héten terjeszti a kormány elé, amely várhatóan jövő szerdán tárgyal majd erről.
A biztosítói funkciót meg kell erősíteni, ezért olyan tervezetet terjeszt a kormány elé, amely a területi kiegyenlítést és a népegészségügyi szempontokat veszi figyelembe, továbbá megteremti a szolgáltatásvásárlás felelősségét és szabadságát – mondta Székely Tamás.
A tárcavezető a Világgazdaság Gyógyítás a reformok sodrában című konferenciáján tartott előadásában azt mondta, helyre kell állítani az egészségügy presztízsét. Hozzátette, az ágazatban dolgozók számára kiszámítható életpályamodellt kíván megvalósítani. Továbbá – folytatta – pontos, megbízható jogszabályokra van szükség, és időt kell hagyni azok alkalmazására is. Példaként elmondta, volt olyan kormányrendelet, amely egy évben négyszer változott; ez nem jogbiztonság – mutatott rá.
Az E-alap a költségvetés alatt maradna
Az egészségügyi rendszer finanszírozásról szólva elmondta: az Egészségbiztosítási Alapnak (E-alap) a jövő évi költségvetés által megszabott kereteken belül kell maradnia, és az E-alapban lévő pénzt csak az ágazat kiadásaira lehet felhasználni.
Ezzel összefüggésben Székely Tamás kitért arra, hogy felül kell vizsgálni a intézmények által kifogásolt és az ellátandó eseteket „kordában tartó” teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét.
Mint mondta: lehetőséget kell teremteni arra, hogy a járóbeteg-ellátásban a szakmákra meghatározott tvk-számok átcsoportosíthatóak legyenek, hozzátéve, a tvk-val párhuzamosan felül kell vizsgálni a területi ellátási kötelezettséget is.
A sürgősségit fejlesztené
A tárcavezető kiemelt célként jelölte meg a sürgősségi ellátás fejlesztését, a kórházi ügyeletek jelenlegi helyzetének és finanszírozásának áttekintését, valamint azt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv révén nyerhető európai uniós forrásokat gyorsan és maradéktalanul ki kell használni.
Székely Tamás mind a beteg- és szakmai szervezetekkel, mind pedig a parlament szakbizottságával, valamint a társminisztériumokkal szorosabb együttműködést képzel el a jövőben, érdemi egyeztetésekre törekszik. Úgy fogalmazott: nincs nála az „abszolút tudás”, így mindenki véleményére kíváncsi.
Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke a pénztártörvényről szólva elmondta, néhány rendező elvre van szükség, amelyek zsinórmértékül szolgálhatnak: ilyen lehet a minőségellenőrzés vagy a szolgáltatói verseny erősítése. A politikus hozzátette: ha a kormány visszavonja az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, az nem azt jelenti, hogy a jogszabály megszületése előtti helyzetet konzerválják.
Mikola elérte célját
Mikola István, a bizottság alelnöke, a Fidesz szakpolitikusa örömét fejezte ki azért, hogy az egészségügyi miniszter a pénztártörvény visszavonását javasolja. „Elértük a célunkat” – mondta, hozzáfűzve, a továbbiakban azon dolgoznak majd, hogy a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által kidolgozott egészségbiztosítási törvényjavaslatról is érdemi vita legyen.
Előadásában a szakpolitikus kiemelte: ha finanszírozható egészségügyi rendszert szeretnének, akkor újra kell gondolni a kórházi struktúrában végbement változásokat, meg kell nézni, hogy jól osztották-e el a kapacitásokat.
A legnagyobb baj az – mondta -, hogy nagy a frusztráció az egészségügy állapota miatt, amin nehéz lesz változtatni. A bizonytalanság Mikola István véleménye szerint odáig jutott, hogy már az is kétséges, lehet-e korrigálni az eddig elkövetett súlyos hibákat.
