Összességében az látszik az idei kérdéseken, hogy a korábbi vizsgákhoz képest kevésbé a szaknyelvre és a tényekre, lexikális tudásra fókuszálnak, inkább az általános történelmi látásmódot kérik számon a végzősöktől – mondta el Edényi László a FigyelőNetnek. A kőbányai Zrínyi Gimnázium – amúgy történelemtanár – igazgatója szerint a minimumszintet könnyedén teljesíthetik a diákok, hiszen például a térképismeretre alapuló kérdéseket egy gyengébb képességű vagy gyengébb felkészültségű diák is gond nélkül meg tudja oldani. A jeles elérése viszont nem könnyű – véli az igazgató –, hiszen alaposan át kell látni a kifejtős kérdéseknél az adott kort, a történelmi összefüggéseket.
Az egyik tétel az 1956-os forradalom okaira kérdezett rá
1956 és a Don-kanyar
Ez utóbbiak közül hármat kellett választaniuk a maturálóknak. Magyar történelemből feldolgozhatták az 1956-os forradalom okait, a II. Magyar Hadsereg Don-kanyari tragédiáját, Magyarország 18. századi demográfiai viszonyait, a magyar nyelv államnyelvvé válását, az államalapítás témakörét vagy Erdély társadalmi, rendi tagozódását. Az egyetemes történelem esetében az ipari forradalomra és a reformációra kérdezett rá a teszt. A tételek hármas csoportba voltak rendezve – két magyar és egy egyetemes történelem tétel – , e “triók” egyikét kellett kiválasztani, s ezekről írni két kisebb és egy hosszabb esszét.
A FigyelőNet által megkérdezett Horváth Réka szerint a legnépszerűbb az “ipari forradalom-18. századi demográfiai helyzet-Don-kanyar trió” volt. A Garabonciás Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskola most érettségiző tanulója szerint egyébként általánosságban nagyon könnyű volt a teszt. Szerinte leginkább az derült ki belőle, hogy “ki, mennyire tudja használni a történelem atlaszt”.
Az atlasz segített
Az “összekötős-behúzogatós-találatos” feladatok 80 százalékát ugyanis ezzel a szabadon használható segédeszközzel meg lehetett válaszolni. “Ha valamelyik kérdésre esetleg nem tudtuk a választ, csak fellapoztuk az atlaszt, s az adott kor térképénél biztos megtaláltuk”- fogalmazott Réka. Hozzátette, a kifejtős kérdéseknél azért szükség volt némi rálátásra, általános műveltségre, és stabil történelmi ismeretekre, de, ahogy fogalmazott, “az sem volt vészes”.
Ezt megerősítették az Eötvös József Gimnázium végzősei is. Az írásbeliről épp kijött Márton, Laci és Balázs munkatársunknak elmondta, hogy viszonylag könnyűnek értékelték a feladatlapot. Ezt az is mutatja, hogy minden különösebb felkészülés nélkül – csak átlapozták az iskolai jegyzeteiket – minden gond nélkül megírták a tesztet.
Az írásbeli feladatsort egyébként körülbelül 60 százalékban a magyar, mintegy 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladatnak körülbelül 50 százaléka a XIX. és a XX. század történelméről szól.
A történelmi atlasz nagy segítség volt (fotó:mti)
Négy éve van töri írásbeli
Középszinten 1212 helyszínen 80 322 tanuló, emelt szinten 111 helyszínen 5859 érettségiző vizsgázik. A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart, és két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatja.
Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart, és szintén két feladatsorból áll (egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, illetve szöveges – kifejtendő – feladatok megoldása). A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
2005 májusában, a kétszintű vizsga bevezetésével lett kötelező a történelem írásbeli, addig csak szóbelizniük kellett a maturálóknak. Sőt 1978-ban és 1979-ben még azt sem.
