Belföld

Kilépnek az SZDSZ-es miniszterek

admin
admin

2008. 03. 31. 19:57

Az SZDSZ ügyvivői testületi ülése megerősítette a frakció határozatát: április 30-tól kilépnek a kormányból. Kedden tárgyalnak a kormánypártok. Gyurcsány marad és nem akar kisebbségi kormányt. Az MSZP mögötte áll.

Az SZDSZ ügyvivői testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy miután Gyurcsány Ferenc szombati beszédével felmondta a közös koalíciós reformprogramot, ezzel pedig a szocialisták és liberálisok koalíciós megállapodását, a Szabad Demokraták Szövetsége a továbbiakban nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban – jelentette be hétfőn Kóka János pártelnök a testület ülését követően.

Az SZDSZ-es kormánytagok április 30-i hatállyal lemondanak posztjukról, addig ellátják kormányzati és parlamenti feladataikat – tette hozzá Kóka János. A pártelnök elmondta, hogy kedd délután kettőkor a szabad demokraták és a szocialisták egyeztetést tartanak, ahol az SZDSZ ismerteti a liberálisok ügyvivői testületének állásfoglalását és egyeztetnek arról, technikailag hogyan bonyolítható le zökkenőmentesen a miniszterek lemondása.

Nem személyes ügy

A pártelnök hangsúlyozta, hogy ez a döntés nem személyi kérdésekről szól, hanem arról, hogy “a miniszterelnök szombaton hátat fordított a közösen elfogadott kompromisszumos reformprogramnak”.

Mint mondta, sajnálják, hogy ebben a koalícióban a kormány nem volt képes végigcsinálni azt a programot, amely az egészségügyben, az oktatásban és a közteherviselésben megoldotta volna azokat a problémákat, amelyekre a politikai elit a rendszerváltás óta nem képes.

Tovább dolgoznak a reformokért

A liberálisok frakcióvezetője közölte, hogy pártja a parlamentben – függetlenül attól, hogy milyen pozícióban – továbbra is annak érdekében dolgozik majd, hogy azokon a területeken, ahol változás szükséges, ezek a változások megtörténhessenek.

Mint mondta, elő fognak állni egy közteherviselési programmal, szeretnék elérni a lehető legjobb egészségügyi programot és szeretnék, ha folytatódna a felsőoktatási reform.

Kóka János szerint ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a további megszorítások és újrakezdődjön a gazdasági növekedés, arra van szükség, hogy a kormány vegye komolyan a közgazdászok, az egészség- és oktatáspolitikusok egybehangzó javaslatait ezeknek a változásoknak a folytatására.

Hozzátette, hogy a szabad demokraták felelőssége és célja az, hogy csak olyan lépéseket tegyenek, amelyek segítik a kormány működését és a miniszterek és államtitkárok lemondásával nem szeretnének zavart kelteni.

Nem kell nekik ez a kormány

Arra a kérdésre, hogy ha Gyurcsány Ferenc lemond, akkor az SZDSZ a koalícióban marad-e, azt felelte: az ügyvivői testület döntése arról szól, hogy az SZDSZ nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. “A jelenlegi kormányt pedig Gyurcsány Ferenc vezeti” – tette hozzá.

Magyarázatként elmondta, hogy “ha a szocialisták más döntést hoznak, az már nem ennek a kormánynak erről a programjáról szól, hanem egy másik keretről, akkor nyilván a szabad demokraták eldöntik, hogy mit csinálnak”.

Nem akarják a Fideszt kormányra segíteni

A kisebbségi kormány életképességéről úgy vélekedett, hogy ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát. Hozzátette: semmiféleképpen nem céljuk az, hogy “Orbán Viktor átvegye a kormányrudat”. Véleménye szerint ugyanis a Fidesz elnökének politikája a “biztos összeomlásról szól”. Közölte, hogy az SZDSZ-nek nem érdeke és nem célja az előrehozott választások kikényszerítése.

Hozzátette: minden reformértékű javaslatot támogatnak majd a jövőben is, mert az SZDSZ képviselői mindannyian abban érdekeltek, hogy Magyarországon a kedvező változásokat támogassák.

Április végén lesz végleges döntés

A döntést még a küldötteknek is jóvá kell hagyniuk. Az SZDSZ országos tanácsa április 5-én tart ülést, ezen hívhatják össze a küldöttgyűlést, legkorábban április 26-ára. Azaz szűk egy hónapjuk van a kormánypártoknak, hogy valamilyen megoldást találjanak a válságra. Ennek tervét Kóka János is megerősítette.

Az egyeztetést már kedden elkezdik. Gyurcsány Ferenc azonban bejelentette: nem is akar a kisebbségi kormányzásra gondolni, és új párt alapítása sem jöhet szóba. A pártot pedig nem hagyja magára.

Az MSZP kiáll Gyurcsány mellett

Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a nyugodt, mérsékelt reformok pártján áll – közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője.

A politikus hozzátette: az SZDSZ eldönti, hogy kívülről vagy belülről támogatja a kormány programját, erről kedden tárgyalnak a liberális párttal. Arra a felvetésre, hogy a liberálisok nem támogatják Gyurcsány Ferencet, azt válaszolta: tudják, de arról, amiről az elnökségi ülésen szó volt, először az SZDSZ-t tájékoztatják.

—-Hogyan tovább?—-

Ha nem sikerül a pártoknak megegyezniük, és az SZDSZ kilép a koalícióból, úgy az MSZP az egyik forgatókönyv szerint kisebbségben kormányozhat tovább. Ebben az esetben minden döntéshez külső támogatókat kell keresnie. A FigyelőNetnek nyilatkozó liberális politikus szerint bizonyos reformlépéseknél erre meg is van az esély, a költségvetésnél azonban rezeg a léc.

Ha a kormány nem tudja decemberben elfogadtatni a jövő évi költségvetést, úgy megbukik a kormány és új választásokat kell kiírni. Erre egyébként is megvan az esély. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.

A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

A magyar jogban nincs kisebbségi kormány

Jelenleg Magyarországon kisebbségi kormány akkor jön létre, ha a szabad demokrata miniszterek és államtitkárok lemondanak posztjukról, az alkotmányjog azonban nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát – mondta el Lövétei István alkotmányjogász.

Ilyen kategória az alkotmányjogban, mint kisebbségi kormány, nincs, az alkotmányjog szerint csak kormány van”, az politikai kategória, hogy a parlamentben a kormánynak nincs meg a stabil többsége” – közölte az alkotmányjogász.

Azon túl, hogy a megüresedő tisztségekre új embereket kell kinevezi és átalakítani a minisztériumok struktúráját, a kormány “mögül eltűnik” a törvényhozáshoz szükséges matematikai többség, ami ahhoz kell, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat megszavazzák. A szakértő hozzátette: alkotmányjogilag a kormány attól még, hogy kisebbségben kormányoz, legitim, és akár a következő – két év múlva esedékes – parlamenti választásokig is hivatalban maradhat.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikai legitimáció más, hiszen a március 9-i népszavazás eredményeként “a klasszikusan értelmezett politikai legitimáció nincs meg”.

Van ahol működik a kisebbségi kormányzás

Az “igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel – mutatott rá az alkotmányjogász. Lövétei István szerint az “igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

Nem példa nélküli egyébként a kisebbségi kormányzás Európában, ám csak olyan stabil demokráciákban működik, ahol ehhez megvan a politikai kultúra és a gazdasági alap. Belgium például közel hét hónapig bírta így, Hollandiában 2006-ban alakult ki ilyen helyzet.

Spanyolországban a szocialista kormányok papíron szintén gyakran kisebbségben vannak, ám egy katalán párt kívülről támogatja őket, biztosítva a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Svédországban is többször volt már kisebbségi kormányzás, ám ott rendszerint egyébként is konszenzussal hozzák a döntéseket.

Medgyessy esete más volt

Ha a kormánypártok mégis megegyeznek, akkor is új koalíciós szerződést kell írni. Előfordulhat, hogy ebbe az egyik párt csak a miniszterelnök leváltásával megy bele.

Több elemző analógiát von a jelenlegi válsággal és Medgyessy Péter 2004-es menesztésével. Jelenleg azonban némileg más a helyzet: akkor a liberálisok csak a miniszterelnök személye ellen emeltek kifogást, az MSZP-vel azonban tovább akartak kormányozni. Most azonban Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke is egyben, és pártja nagy része kitart mellette. Ráadásul a szocialisták számára az SZDSZ már csak egy szükséges rossz, így kétséges, mennyire tennének kedvezményeket neki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.