Belföld

Kilépnek az SZDSZ-es miniszterek

Az SZDSZ ügyvivői testületi ülése megerősítette a frakció határozatát: április 30-tól kilépnek a kormányból. Kedden tárgyalnak a kormánypártok. Gyurcsány marad és nem akar kisebbségi kormányt. Az MSZP mögötte áll.

Az SZDSZ ügyvivői testülete egyhangúlag úgy döntött, hogy miután Gyurcsány Ferenc szombati beszédével felmondta a közös koalíciós reformprogramot, ezzel pedig a szocialisták és liberálisok koalíciós megállapodását, a Szabad Demokraták Szövetsége a továbbiakban nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban – jelentette be hétfőn Kóka János pártelnök a testület ülését követően.

Az SZDSZ-es kormánytagok április 30-i hatállyal lemondanak posztjukról, addig ellátják kormányzati és parlamenti feladataikat – tette hozzá Kóka János. A pártelnök elmondta, hogy kedd délután kettőkor a szabad demokraták és a szocialisták egyeztetést tartanak, ahol az SZDSZ ismerteti a liberálisok ügyvivői testületének állásfoglalását és egyeztetnek arról, technikailag hogyan bonyolítható le zökkenőmentesen a miniszterek lemondása.

Nem személyes ügy

A pártelnök hangsúlyozta, hogy ez a döntés nem személyi kérdésekről szól, hanem arról, hogy “a miniszterelnök szombaton hátat fordított a közösen elfogadott kompromisszumos reformprogramnak”.

Mint mondta, sajnálják, hogy ebben a koalícióban a kormány nem volt képes végigcsinálni azt a programot, amely az egészségügyben, az oktatásban és a közteherviselésben megoldotta volna azokat a problémákat, amelyekre a politikai elit a rendszerváltás óta nem képes.

Tovább dolgoznak a reformokért

A liberálisok frakcióvezetője közölte, hogy pártja a parlamentben – függetlenül attól, hogy milyen pozícióban – továbbra is annak érdekében dolgozik majd, hogy azokon a területeken, ahol változás szükséges, ezek a változások megtörténhessenek.

Mint mondta, elő fognak állni egy közteherviselési programmal, szeretnék elérni a lehető legjobb egészségügyi programot és szeretnék, ha folytatódna a felsőoktatási reform.

Kóka János szerint ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a további megszorítások és újrakezdődjön a gazdasági növekedés, arra van szükség, hogy a kormány vegye komolyan a közgazdászok, az egészség- és oktatáspolitikusok egybehangzó javaslatait ezeknek a változásoknak a folytatására.

Hozzátette, hogy a szabad demokraták felelőssége és célja az, hogy csak olyan lépéseket tegyenek, amelyek segítik a kormány működését és a miniszterek és államtitkárok lemondásával nem szeretnének zavart kelteni.

Nem kell nekik ez a kormány

Arra a kérdésre, hogy ha Gyurcsány Ferenc lemond, akkor az SZDSZ a koalícióban marad-e, azt felelte: az ügyvivői testület döntése arról szól, hogy az SZDSZ nem kíván koalíciós szerepet vállalni a jelenlegi kormányban. “A jelenlegi kormányt pedig Gyurcsány Ferenc vezeti” – tette hozzá.

Magyarázatként elmondta, hogy “ha a szocialisták más döntést hoznak, az már nem ennek a kormánynak erről a programjáról szól, hanem egy másik keretről, akkor nyilván a szabad demokraták eldöntik, hogy mit csinálnak”.

Nem akarják a Fideszt kormányra segíteni

A kisebbségi kormány életképességéről úgy vélekedett, hogy ez is alkalmassá teszi a jelenlegi kormányt, hogy kitöltse a ciklusát. Hozzátette: semmiféleképpen nem céljuk az, hogy “Orbán Viktor átvegye a kormányrudat”. Véleménye szerint ugyanis a Fidesz elnökének politikája a “biztos összeomlásról szól”. Közölte, hogy az SZDSZ-nek nem érdeke és nem célja az előrehozott választások kikényszerítése.

Hozzátette: minden reformértékű javaslatot támogatnak majd a jövőben is, mert az SZDSZ képviselői mindannyian abban érdekeltek, hogy Magyarországon a kedvező változásokat támogassák.

Április végén lesz végleges döntés

A döntést még a küldötteknek is jóvá kell hagyniuk. Az SZDSZ országos tanácsa április 5-én tart ülést, ezen hívhatják össze a küldöttgyűlést, legkorábban április 26-ára. Azaz szűk egy hónapjuk van a kormánypártoknak, hogy valamilyen megoldást találjanak a válságra. Ennek tervét Kóka János is megerősítette.

Az egyeztetést már kedden elkezdik. Gyurcsány Ferenc azonban bejelentette: nem is akar a kisebbségi kormányzásra gondolni, és új párt alapítása sem jöhet szóba. A pártot pedig nem hagyja magára.

Az MSZP kiáll Gyurcsány mellett

Az MSZP támogatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és a nyugodt, mérsékelt reformok pártján áll – közölte Nyakó István, az MSZP szóvivője.

A politikus hozzátette: az SZDSZ eldönti, hogy kívülről vagy belülről támogatja a kormány programját, erről kedden tárgyalnak a liberális párttal. Arra a felvetésre, hogy a liberálisok nem támogatják Gyurcsány Ferencet, azt válaszolta: tudják, de arról, amiről az elnökségi ülésen szó volt, először az SZDSZ-t tájékoztatják.

—-Hogyan tovább?—-

Ha nem sikerül a pártoknak megegyezniük, és az SZDSZ kilép a koalícióból, úgy az MSZP az egyik forgatókönyv szerint kisebbségben kormányozhat tovább. Ebben az esetben minden döntéshez külső támogatókat kell keresnie. A FigyelőNetnek nyilatkozó liberális politikus szerint bizonyos reformlépéseknél erre meg is van az esély, a költségvetésnél azonban rezeg a léc.

Ha a kormány nem tudja decemberben elfogadtatni a jövő évi költségvetést, úgy megbukik a kormány és új választásokat kell kiírni. Erre egyébként is megvan az esély. Az egyik lehetőség az, hogy az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.

A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

A magyar jogban nincs kisebbségi kormány

Jelenleg Magyarországon kisebbségi kormány akkor jön létre, ha a szabad demokrata miniszterek és államtitkárok lemondanak posztjukról, az alkotmányjog azonban nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát – mondta el Lövétei István alkotmányjogász.

Ilyen kategória az alkotmányjogban, mint kisebbségi kormány, nincs, az alkotmányjog szerint csak kormány van”, az politikai kategória, hogy a parlamentben a kormánynak nincs meg a stabil többsége” – közölte az alkotmányjogász.

Azon túl, hogy a megüresedő tisztségekre új embereket kell kinevezi és átalakítani a minisztériumok struktúráját, a kormány “mögül eltűnik” a törvényhozáshoz szükséges matematikai többség, ami ahhoz kell, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat megszavazzák. A szakértő hozzátette: alkotmányjogilag a kormány attól még, hogy kisebbségben kormányoz, legitim, és akár a következő – két év múlva esedékes – parlamenti választásokig is hivatalban maradhat.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a politikai legitimáció más, hiszen a március 9-i népszavazás eredményeként “a klasszikusan értelmezett politikai legitimáció nincs meg”.

Van ahol működik a kisebbségi kormányzás

Az “igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel – mutatott rá az alkotmányjogász. Lövétei István szerint az “igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.

Nem példa nélküli egyébként a kisebbségi kormányzás Európában, ám csak olyan stabil demokráciákban működik, ahol ehhez megvan a politikai kultúra és a gazdasági alap. Belgium például közel hét hónapig bírta így, Hollandiában 2006-ban alakult ki ilyen helyzet.

Spanyolországban a szocialista kormányok papíron szintén gyakran kisebbségben vannak, ám egy katalán párt kívülről támogatja őket, biztosítva a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Svédországban is többször volt már kisebbségi kormányzás, ám ott rendszerint egyébként is konszenzussal hozzák a döntéseket.

Medgyessy esete más volt

Ha a kormánypártok mégis megegyeznek, akkor is új koalíciós szerződést kell írni. Előfordulhat, hogy ebbe az egyik párt csak a miniszterelnök leváltásával megy bele.

Több elemző analógiát von a jelenlegi válsággal és Medgyessy Péter 2004-es menesztésével. Jelenleg azonban némileg más a helyzet: akkor a liberálisok csak a miniszterelnök személye ellen emeltek kifogást, az MSZP-vel azonban tovább akartak kormányozni. Most azonban Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke is egyben, és pártja nagy része kitart mellette. Ráadásul a szocialisták számára az SZDSZ már csak egy szükséges rossz, így kétséges, mennyire tennének kedvezményeket neki.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Budapesten még minimum hat hónapig nem lesz turizmus, és ezt már nem sokan bírják ki

Az újabb határzárral tovább tart a budapesti turizmus mélyrepülése, és a fővárosi vállalkozók nemhogy nem kaptak mentőövet, de ki is vannak zárva az állami pályázatokból. A főváros turizmusáért, fesztiváljaiért és arculatáért felelős Faix Csaba szerint ez igazságtalan, és a kormányzati segítség azért is fontos lenne, mert ha a most csődbe jutó éttermek, bárok, szállodák zárva lesznek, akkor a tavasszal visszatérő turisták azt látják majd, hogy Budapesten már nincs semmi.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.