Elég ránézni Orbán Viktorra, s az MSZP egy emberként áll Gyurcsány Ferenc mellé! – kommentálta a Figyelőnek a szocialisták egy névtelenséget kérő vezető politikusa, miért nem kezdeményeznek bizalmatlansági indítványt, és miért nem sürgetnek bármely más módon személycserét a kormány és a párt élén.
Senki nem kockáztatna ugyanis előrehozott választásokat, mert az – kormánypárti forrásaink szerint – az MSZP rendszerváltáskori szétzilálódásának megismétlődésével, az SZDSZ számára pedig a politikai süllyesztőben való eltűnéssel járna.
Forrnak az indulatok
Pedig forrongnak az indulatok a koalícióban. Lapunk úgy tudja, egyre többen látják a szocialisták számára a menekvés útját a tagság és a szimpatizánsi-tábor szélesítésében, illetve a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP) való szorosabb együttműködésben. Ám ez utóbbiban csak akkor, ha a szociáldemokraták nem a szocialisták rovására terjeszkednek, azaz nem csupa sértett, pozíciókból kiszorult vagy pozícióiktól megfosztott egykori MSZP-tag kéri a felvételét.
Személyi ügyeket egyelőre nyíltan senki sem feszeget, a párt platformjain belül azonban terítéken van a kérdés, s minden bizonnyal az MSZP március 29-i pártértekezletén is felvetődik majd.
A népszavazást követően a kormányfő és a koalíciós vezetők számára is nyitott kérdés maradt, miért nem kezdeményezte az ellenzék a kabinet menesztését. Maga a miniszterelnök is megemlítette az urnazárást követően: bár az igenek győztek, lám, mégsem történt semmi különös. Nem kergették el a kormányt. Orbán Viktor sem kérte híveit, vigyenek magukkal csörgőórát a március 15-i nagygyűlésre, s követeljék a kabinet 72 órán belüli lemondását.
Az önbecsülés napja (Fotó: Figyelő)
„Az MSZP és az SZDSZ elaludt, nem vette észre, hogy a Fidesz stratégiát váltott” – kommentálta a történteket egy Fidesz-közeli forrásunk. A népszavazás estéjén, amikor már ismert volt a magas részvételi arány, és sejthető volt az igenek elsöprő többsége, ülésezett a Fidesz elnöksége. Az összejövetelen a vezérkar úgy döntött, továbbra is a múlt év őszén kezdődött új, a nemzet összefogását célzó hangvételben politizálnak. Ebben a szellemben járta Orbán Viktor pártelnök is az országot a népszavazás előtti kampánykörútja során.
Balról kellenek emberek
Az őszödi beszédre a népszavazás után Orbán ugyan érintőlegesen hivatkozott – hogy ébren tartsa a kollektív emlékezetet -, ám tartózkodott az MSZP és Gyurcsány közvetlen bírálatától. A cél az volt, hogy a baloldali táborból is minél többeket megnyerjen, s ne ijessze el a Fidesztől azokat, akik nem értenek egyet a kormányfő politikájával, azonban „Gyurcsány fejét” nem követelik. A stratégia bevált, s a Fidesz látványosan tudta növelni a mellette voksolók arányát. „Most az a feladat, hogy ezt a tábort egyben tartsuk” – hallottuk a Fidesz-vezérkarhoz közeli forrásból.
Személy szerint Orbán Viktorra is új szerepet írtak, mivel 2002 óta az „agresszori”, „a hatalom megszerzése érdekében az alkotmányos korlátokat is ledönteni kész”, végső esetben akár a „szélsőjobbal is szövetkező” bélyeg ragadt rajta. A Fidesz elnöke az új imázs jegyében a békés szervező szerepét vette fel: aki összefogást sürget, aki szerint a falakat le kell bontani, aki szerint a nemzet felemelkedése érdekében mindenkinek el kell felejtenie, hogy jobb vagy baloldali, s arra gondolnia: mindenekelőtt magyar.
Kósa Lajos miniszterelnök lehet
A Fidesz szavazóbázisának szélesítése érdekében kommunikálja azt a legnagyobb ellenzéki párt, hogy Orbán Viktornak nem célja újra a miniszterelnöki bársonyszékbe ülni, s akiket még így a háttérben állva is riasztana a személye, azok számára megnyugtatásként „előhúzták a cilinderből” Kósa Lajos alelnök nevét.
Miközben a nyilvánosság azt gondolja, hatalmi harc dúl a Fideszen belül az elsőszámú vezető szerepköréért, forrásaink szerint az érintettek leosztott lapokkal játszanak. „Kósa Orbán Viktor riválisaként való megjelenítése a médiában nem spontán módon történt, hanem az elnökség, s maga Orbán Viktor jóváhagyásával” – tudtuk meg.
Szélsőjobbra zár
A Fidesz új stratégiájának az is központi eleme továbbá, hogy minden módon elhatárolódik a szélsőjobb csoportosulásoktól, semmiféle közösséget nem vállal velük, hogy a csendes többség az utcai felfordulásokat ne írhassa a számlájára. „A magyar választók ódzkodnak az erőszakos cselekményektől, elutasítják azokat; ezt a leckét 2006 őszén a Fidesz is megtanulta” – hallottuk. Fideszes informátoraink már a népszavazást követő napokban jelezték: semmiféle meglepetés nem várható március 15-én, Orbán Viktor nem fogja fegyverbe szólítani az országot, sőt a kormányt sem fenyegeti meg azzal, hogy a Fidesz-tábor kiebrudalja.
A pártelnök beszéde alkalmazkodott is az új stratégiához, bár ez alól néhány mondata azért kivétel volt. Példa erre, mikor párhuzamot vont az 1848-as helytartótanács és a jelenlegi kormány között. „A nagy méltóságú helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott. Nekünk is van nagy méltóságú helytartótanácsunk, amely sápadt is és reszketni is méltóztatik, és így, sápadtan és reszketve, oktatja ki immár a népet is, az Alkotmánybíróságot is, a sajtót is és az ellenzéket is.” E körbe tartozik Kósa Lajos alelnök szintén március 15-én elmondott beszédének egy mondata is. „Hogyan emlékeznénk ma Kossuth Lajosra, ha nem a ceglédi, hanem az őszödi beszédet mondja el?” – tette fel a szónoki kérdést az alelnök.
Az elő-előforduló éles hangvétel ellenére azonban úgy tűnik, a Fidesz az MSZP-re bízza, hogy számoljon le saját magával. Az, hogy ez mikor következik el, s egyáltalán elkövetkezik-e 2010-ig, egyelőre megjósolhatatlan. A kormányfőt az MSZP-frakcióban jelenleg úgy hívják: „Gyurcsika.” Kérdés, hogy a becézés valóban szimpátiát jelent-e.
Nem szent a béke
Sokan még mindig értetlenül állnak a népszavazás estéjén történtek nyomán. Miként lehetséges, hogy semmi következménye nincs annak, ha valaki, még ha interpretálva is, de melegebb éghajlatra küldi a főnökét? Nos, számukra itt a válasz: az SZDSZ kiállt Horn Gábor mellett. „Ha a kormányfő ajtót mutatott volna a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárnak, a szabad demokraták azt felelték volna, nekünk meg rád nincs szükségünk, Feri” – adott magyarázatot egy szocialista honatya a Figyelőnek, miért fogadta el azonnal Horn Gábor bocsánatkérését a miniszterelnök. Ám úgy értesültünk, az SZDSZ képviselőcsoportján belül mind többen vallják, az sem lenne tragédia a liberálisok számára, ha felbomlana a koalíció, mert így „együtt tántorognak az MSZP-vel a sír felé”.
