Más a helyzet viszont a szerzői joggal. Érdekes kérdés például, hogy fájlcserélő programok használatakor valóban engedélyhez kötött szerzői jogi felhasználás valósul-e meg – szegezi nekünk a kérdést Nehéz-Posony. A dolog trükkje abban áll, hogy a fájlcserélő programok használói lényegében nem tesznek mást, mint egymás műpéldányairól magáncélra másolatot készítenek, ami a szerzői jogban az engedélyhez nem kötött felhasználás egyik nevesített esete.
Csakhogy az internet, mint nagy nyilvánossági kör különössé teszi a helyzetet: a szerzői jog szerint ugyanis annál a ténynél fogva, hogy a fájlcserélők esetében a felhasználók személye előre meghatározhatatlan, a művek közzététele nyilvánosságra hozásnak minősül. Ezt a gondolatot toldotta meg a törvényalkotó azzal, hogy a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztó felhasználók összességét is nyilvánosságnak minősítette.
„A szerzői művekről, így különösen a hangfelvételekről és a filmalkotásokról számítógéppel készíthető magáncélú másolatok köre egyébként is korlátozott. A számítógépes másolatkészítés ugyanis nem minősül szabad felhasználásnak magáncél esetében sem, – állítja a szerző – ha a másolatot valaki más személlyel készítteti el.”
Vagyis kizárólag akkor minősül nem engedélyköteles magáncélú másolásnak az ilyen eljárás, ha magunknak másolunk, a saját gépünkkel. Említést érdemel viszont, hogy a szerzői jog a szoftvereket és a számítógépi adatbázisokat mint szerzői műveket egyaránt kizárja a magáncélra másolható művek közül.
Nem árt tudni, hogy framing sem szabad korlátlanul. A framing, vagyis egy egész oldal változatlan formában történő beemelése a saját oldalba, tekintettel arra, hogy az internetes oldal nyilvánvalóan számos jogcímen szerzői jogi védelem tárgya, szintén engedélyköteles felhasználásnak minősül.
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható)
