Belföld

Mekkora a szabadság az interneten?

A virtuális világ és a jogi valóság problémáit járja körbe Nehéz-Posony Márton az ÉS-ben. Vagyis azt, hogy az internet mennyire alkalmas mindenféle jogsértések elkövetésére. Például a fájlcserélők használatakor.

Az emberi méltóságból fakadó személyiségi jogok megsértésének jogi kezelése az egyszerűbb esetek közé tartozik, a bírói gyakorlat pedig a személyhez fűződő jogok megsértésének az interneten előforduló eseteit nem kezeli önálló esetkörként, hanem a polgári jog már meglévő szabályanyagát alkalmazza rájuk.

Más a helyzet viszont a szerzői joggal. Érdekes kérdés például, hogy fájlcserélő programok használatakor valóban engedélyhez kötött szerzői jogi felhasználás valósul-e meg – szegezi nekünk a kérdést Nehéz-Posony. A dolog trükkje abban áll, hogy a fájlcserélő programok használói lényegében nem tesznek mást, mint egymás műpéldányairól magáncélra másolatot készítenek, ami a szerzői jogban az engedélyhez nem kötött felhasználás egyik nevesített esete.

Csakhogy az internet, mint nagy nyilvánossági kör különössé teszi a helyzetet: a szerzői jog szerint ugyanis annál a ténynél fogva, hogy a fájlcserélők esetében a felhasználók személye előre meghatározhatatlan, a művek közzététele nyilvánosságra hozásnak minősül. Ezt a gondolatot toldotta meg a törvényalkotó azzal, hogy a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztó felhasználók összességét is nyilvánosságnak minősítette.

„A szerzői művekről, így különösen a hangfelvételekről és a filmalkotásokról számítógéppel készíthető magáncélú másolatok köre egyébként is korlátozott. A számítógépes másolatkészítés ugyanis nem minősül szabad felhasználásnak magáncél esetében sem, – állítja a szerző – ha a másolatot valaki más személlyel készítteti el.”

Vagyis kizárólag akkor minősül nem engedélyköteles magáncélú másolásnak az ilyen eljárás, ha magunknak másolunk, a saját gépünkkel. Említést érdemel viszont, hogy a szerzői jog a szoftvereket és a számítógépi adatbázisokat mint szerzői műveket egyaránt kizárja a magáncélra másolható művek közül.

Nem árt tudni, hogy framing sem szabad korlátlanul. A framing, vagyis egy egész oldal változatlan formában történő beemelése a saját oldalba, tekintettel arra, hogy az internetes oldal nyilvánvalóan számos jogcímen szerzői jogi védelem tárgya, szintén engedélyköteles felhasználásnak minősül.

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.