Belföld

Kamatkilátások – ki nevet a végén?

A jegybank lassabb, a kormány gyorsabb tempót diktálna az alapkamat csökkentésének kérdésében. A befektetők portfóliójuk megfelelő alakításával adhatják le tippjeiket arra, hogy kinek az akarata érvényesül.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfőn a várakozásoknak teljesen megfelelően 50 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jövőbeli kilátásokat illetően azonban nagy szórás mutatkozik az elképzelésekben, és valószínűleg nemcsak az egyes elemzők, hanem az MNB és a kormány között is. A piac álláspontja az államkötvények hozamából olvasható le. Eszerint a befektetők jelenleg az év végéig újabb 50, míg jövőre mintegy 200 bázispontos kamatcsökkentést tartanak valószínűnek.







A jegybanktörvény hatása
Könnyen lehet, hogy a kedden elfogadott új jegybanktörvény megváltoztatja a játékszabályokat. Gyurcsány Ferenc egyértelműen kifejezte, hogy gyengébb forintot szeretne látni, és mivel Járay Zsigmond eltávolítása lehetetlen, ezért a háttérbe szorítása mellett döntött. Számos elemző gondolja úgy, hogy a jegybanktörvény módosításának egyetlen célja a monetáris politika új útra terelése, azaz a forint gyengítése. Az MNB vezetése kilátásba helyezte, hogy minden lehetséges fórumon megtámadja a törvényt. Ez esetleg elodázhatja, vagy meghiúsíthatja hatályba lépését. Egyelőre nehéz lenne fogadni arra, hogy ki lesz a befutó ebben a jogi galoppban.

Sokkterápia

Járay Zsigmond keddi nyilatkozatában megerősítette a piaci szereplőket abban a meggyőződésükben, hogy még az idén újabb 50 bázispontos kamatcsökkkentés lesz. Ezzel az alapkamat újra egy számjegyűvé válhat. A jegybankelnök azonban a jövő évre vontakozóan meglehetősen konzervatív számmal keserítette el a piacot. Szerinte ugyanis mintegy 100 bázispontos csökkenés várható 2005-ben, márpedig a piac ennek éppen a kétszeresére számít.

Az ok, ami befolyásolja, hogy a központi bank milyen gyorsan vágja a kamatokat, az árfolyam stabilitása. Jelenleg az MNB-nek nincs hivatalosan kitűzött árfolyamcélja, de az általános vélekedések szerint a ki nem mondott kívánatos sáv valahol 247-252 forint között lehet az euró ellenében. A forint a jelentős folyó fizetési mérleghiány miatt elvileg bármikor gyengülhet, ezt ellensúlyozandó tőkebeáramlásra van tehát szükség. Mivel a privatizáció és a külföldi tőkebefektetések értéke nem képes ezt teljes mértékben kielégíteni, ezért van szükség portfóliótőkére. Az viszont a magas kamatfelárra harap. Ebben a kontextusban az MNB 100 bázispontos kamatvágási terve talán nem is tűnik konzervatívnak, tekintve a kormány tehetetlenségét a deficit leszorításáért folytatott küzdelemben.

Mibe fektessünk?

Ha az implicit árfolyamcél a jelenlegi marad, akkor ehhez magasabb kamatfelárra van szükség, tehát a kamatvágás üteme is kisebb lehet. Ez mindenképpen a kötvényárfolyamok eséséhez (a hozamok emelkedéséhez) vezetne, hiszen jelenleg 200 bázispontos csökkenés van beárazva a piacon, és a vártnál nagyobb kamatkörnyezet alacsonyabb kötvényárfolyamokat jelent. Ezért elsősorban rövidebb lejáratú papírok tartását javasoljuk, esetleg olyan állampapírokét, amelyet minden valószínűség szerint lejáratig meg is tartunk. Amennyiben valaki nem közvetlenül fektet be, hanem befektetési alapon belül, érdemes nagyobb súlyt adnia a pénpiaci alapoknak a kötvényalapokkal szemben.

A kormány akaratának keresztülerőszakolása esetén az árfolyamcél az euróval szembeni 260 forintnál gyengébb szintre módosul, ami nem követeli meg ilyen jelentős kamatfelár fenntartását. Valószínű, hogy a kibővített Monetáris Tanács óvatosan, de gyorsabban vágná a kamatokat, és jövőre akár a 7 százalékos szintre is visszatérhetne az irányadó kamatláb. Ez a kötvénypiacon elég jelentős árfolyam-emelkedést idézne elő, elsősorban a hosszú lejáratú kötvények körében. Aki erre a lehetőségre fogadna, az 3-5 éves vagy annál hoszabb kötvények vásárlásával tehet szert profitra. Aki a közvetett tulajdonlás híve (mondjuk az alacsonyabb kereskedési költségek miatt), annak a kötvénypiaci befektetési alapokat érdemes előnyben részesítenie.


Tőzsdei alternatívák


A részvénypiac tekintetében már nem ilyen egyértelmű a kérdés, vannak ugyanis olyan részvények, amelyek az alapkamat szempontjából semlegesnek számítanak, míg mások számára az alacsony vagy magas kamat a kívánatos. Azt kell szem előtt tartanunk, amikor egy vállalatról el akarjuk dönteni, hogy számára milyen kamatok kedvezőek, hogy jelentős hitelállománya van-e, ha igen, akkor milyen devizában adósodott el, és van-e jelentősebb osztalékhozama. A Matáv, a Démász és a Zwack elősorban forintban vett fel hiteleket, és magas az osztalékhozama, tehát a részvény megítélését javítaná az alacsonyabb alapkamat.

Ezzel szemben a bankok tipikusan magasabb kamatmarzsot és profitabilitást képesek elérni magas kamatkörnyezetben, ezért ők tartósan két számjegyű kamatokban szeretnének lubickolni. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a vártnál alacsonyabb kamatok kialakításának célja a kormány részéről csupán a forint gyengítésére irányul, márpedig a gyengébb forint az egész piac számára nagyon rossz hír. A magyar részvények tekintélyes hányada külföldiek kezén van, így számukra a forint árfolyamának csökkenése éppen olyan hatású, mintha a részvényárfolyamok esnének. Ők, ha a forint gyengítésének veszélyét szimatolják, részvényeladásokkal igyekeznek kivonulni az országból, ami jelentősen alacsonyabb árfolyamokhoz vezetne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik