Az Európai Bizottság szerdán első ízben tett közzé jelentést az új tagállamok eurózónához történő csatlakozásával összefüggő gyakorlati teendőkről. Jelentésében a Bizottság az euró bevezetésének korábbi tapasztalataiból kiindulva több módosítást is tanácsosnak tart az egységes valutára való áttérés eddigi forgatókönyvéhez képest. A talán legfontosabb eltérés, hogy Brüsszel szerint az új tagállamok bölcsen tennék, ha az eurózónához való csatlakozás napját összekötnék az euró bankjegyek és érmék bevezetésével. Ez lényeges különbség a régi tagállamok módszeréhez képest, ahol a két időpont – vagyis a nemzeti valuták euróhoz viszonyított árfolyamának végleges rögzítése, az euró számlapénzként való megjelenése és készpénzes formájának bevezetése – között 3 év telt el.
Az Európai Bizottság az új tagállamoknak nem ajánlja, hogy túl hosszúra nyújtsák az átmenetet. Öt, májusban csatlakozott ország – Ciprus, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia – már el is döntötte, hogy „egy csapásra” áttér az euróra (big bang módszerrel). A Bizottság ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a tíz új tag közül hét az elmúlt években lecserélte valutáját és értékes tapasztalatokra tett szert ezen a téren. A gyors áttérés mellett szól az is, hogy az új tagállamokban korántsem ismeretlenek már az euróbankjegyek és -érmék: az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint a tíz országban a lakosság 50 százaléka már használta az egységes valutát, 18 százalékuk pedig a saját hazájában is fizetett vele. „Ezért néhány, az első átállás idején döntő fontosságúnak tekintett tényező kisebb szerepet játszik majd a jövőben” – állapítja meg a jelentés, amely szerint még a hivatalos bevezetés előtt könnyű lesz szert tenni euró készpénzre, számos polgár és cég már jó előre felkészülhet az átállásra.
A Bizottság szerint a leendő eurózóna-tagoknak azért is érdekükben állhat az átmenet időszak lerövidítése, mert különben bizonyos szektorokban nem hivatalos kettős valutaforgalommal (euró és nemzeti valuta) számolhatnak, amelynek során az emberek és a kereskedők széles körben használhatják az eurót, még mielőtt az hivatalos fizetőeszközzé vált volna. Az egyszeri átállás hátránya persze, hogy csökkenti az emberek, az állami és a magánszektor átállásra rendelkezésre álló idejét.
A jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy miután az átállás gyorsabb lesz, az arra való előkészületeket már idejekorán meg kell kezdeni. Az állami és a magánszektorban például a számítógépes rendszerek átállítása időt igénylő feladat. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy több ország is nagyon szűkre tervezi azt az időszakot, amikor a régi nemzeti valuták és az euró párhuzamosan hivatalos fizetőeszközök lesznek. Litvánia például 2-3 hétre, Szlovénia pedig két hétre akarja szűkíteni ezt az időszakot.
Számos ország annyira előre tart az előkészületekben, hogy már kiírták a pályázatokat az euró-érmék nemzeti oldalának formatervezésére. Sőt, a folyamat egyes országokban már az elbírálásnál tart. Eddig Észtországban, Lettországban, Litvániában, Szlovéniában és Szlovákiában írtak már ki versenyt a „dizájn” megtervezésére, vagy hirdették ki annak eredményét.
Az Európai Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy az eurótérség kibővítése több egymást követő hullámban történik majd, amelynek során kisebb országcsoportok csatlakoznak majd a klubhoz. Észtország tervezi a legkorábban – 2006 közepén – bevezetni az egységes valutát, Ciprus, Litvánia és Szlovénia 2007-es időponttal számol (lásd táblázatunkat). Az utolsó ország is legkésőbb 2010-ben be szeretné vezetni az egységes valutát, ami – mint a jelentés hangsúlyozza – a maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítésétől függ. A közösségi alapszerződés vonatkozó, 122(2) cikkelye alapján a Bizottság javaslatára a tanács dönti el, hogy a tagállamok teljesítik-e a szükséges feltételeket. A Tanács ezzel párhuzamosan meghatározza az eurózónához történő csatlakozás időpontját és rögzíti a nemzeti valuta és az euró közötti végleges árfolyamot. Az euró bevezetésének napján az árfolyam hivatalossá válik, a belépő ország korábbi valutája jogilag megszűnik és a monetáris politika átkerül az Európai Központi Bank hatáskörébe.
A bizottsági jelentés megszívlelendő tanulságként említi, hogy az új tagállamoknak preventív intézkedéseket kell hozniuk, hogy elkerüljék az euróbevezetés árakra gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az Eurobarométer által megkérdezett közép- és kelet-európaiak 71 százaléka tart attól, hogy az átállás során mesterséges árdrágulás lesz. Brüsszel szerint a hatóságoknak árstabilitási megállapodásokat kellene kitárgyalniuk a kereskedőkkel és az átállás után a fogyasztóvédelmi és a szakmai szervezetek bevonásával élénk figyelemmel kell kísérniük a helyzet alakulását. A hatóságok azt is megkövetelhetik az egyes kereskedőktől, hogy nyilvánosan kötelezzék el magukat a pontos átváltás mellett. A jelentés arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a lecserélt régi valuták forgalomból való kivonása nehézségeket okozhat. Ennek nehézségi fokát – ismeri el a jelentés – annak idején az euró bevezetésekor bizony alábecsülték. Az átálláskor gondot jelenthet továbbá az ATM-ek és más pénzkiadó automaták viszonylag korlátozott száma, illetve az a tény, hogy az új tagállamokban sokkal elterjedtebb a készpénz-forgalom, mint a régiekben. A jelentés egyébként kiemeli, hogy Magyarország 22 ezer terminállal a jelenleg legjobban felszereltnek számító egy ilyen pénzterítési akció lebonyolítására.
