Belföld

9/11 – három éve

Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajló, visszafogott megemlékezésre számíthatunk a három éve bekövetkezett New York-i terrortámadás évfordulóján. Az igazi tettesek azóta sem kerültek kézre.

A három évvel ezelőtti eseményeknek adott szomorú aktualitást a múlt heti észak-oszétiai túszdráma arra is rávilágított, hogy a hatóságokat még ma is meglepetésként érik az ilyen akciók. De az eltelt három év sem hozott sok jót a világnak, s a merénylők talán el is érték céljukat, amennyiben a rengeteg szenvedés gyakorlatilag az Egyesült Államok ellen fordította az egész világot.


A katonai szövetségesek kezdeti látványos sikereit Afganisztánban nem követte konszolidáció. Miközben továbbra is folynak elszórt harcok az országban, a bajok fő okozójának kikiáltott Oszama bin Laden-t sem sikerült eddig kézre keríteni.


Az iraki helyzet ennél is borzasztóbb. A győztes katonai koalíció reménytelen harcot folytat a láthatatlan, a lakosság bizalmát is több esetben élvező ellenséggel. Az új iraki kormány nem ura a helyzetnek, az iraki rendvédelmi szervek szétestek, s miközben az ezredik amerikai katona is életét vesztette, egy pár napos bejelentés szerint az ország középső részét a felkelők ellenőrzik.



9/11 – három éve 1

Tűzoltók a nemzet hősei

A felelősség


A háromezer emberéletet követelő támadások után 2001. szeptember 11-e, látványossága és mediatizáltsága miatt örökre bevésődött az emberek emlékezetébe. Az amerikai kongresszusi és egyéb vizsgálatok – már amennyi nyilvánossá vált belőlük – a két nagy titkosszolgálat az FBI és a CIA felelősségét firtatták. Ismereteink szerint a két szervezet megfelelően összehangolt munkájával elkerülhető lett volna a tragédia.


Az eseményeket követően megerősítették az FBI-t, amely ezután sokkal szabadabb kezet kapott a lakosság ellenőrzésére. Felállítottak egy belügyi tárcához hasonló intézményt, amelynek feladata kormányzati szervek ellenőrzése, valamint az FBI és a CIA munkájának koordinálása. A külföldi hírszerzési feladatokat ellátó CIA, úgy tűnik sikereket is elkönyvelhet, amennyiben az al-Kaida azóta nem követett el merényletet az Egyesült Államok területén.


Afganisztán


A merényletért felelőssé tett al-Kaida egy rendkívül heterogén, egyes hírek szerint decentralizált, csak a főbb stratégiát központilag meghatározó szervezet. A szovjetunió ellen Afganisztánban harcoló iszlám harcosok ernyőszervezetét 1988-ban alapították. Vezetője az az Oszama bin Laden, akit korábban az Egyesült Államok is támogatott az afganisztáni háború során.
Ugyanakkor az al-Kaidának a szeptemberi merényletekben való részvételére utaló bizonyítékok – a kongresszusi vizsgálat szerint – gyenge lábakon állnak: a 19 feltételezett merénylőből háromnak volt bizonyított kapcsolata a szervezettel.


A szeptemberi merénylet után csaknem egy hónappal elkezdődtek a harcok az Afganisztánt uralmuk alatt tartó, s feltételezhetően Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó Talib rezsim elleni harcok. A gyengén felszerelt talib hadsereget hónapok alatt legyőzték az akkor még egységesen fellépő nemzetközi haderő katonái. Ugyanakkor a főként amerikai katonákból álló nemzetközi kontingens máig nem tudta pacifikálni a teljes országot, s Oszama bin Ladent sem kerítette kézre.


Irak


Miután a szövetségesek megdöntötték a tálibok hatalmát Afganisztánban, az amerikai hadvezetés figyelme a régi ellenség, Irak felé fordult. Az 1991-es Öböl-háború után hatalmon maradt Szaddám Huszein az Egyesült Államok szerint tömegpusztító fegyvereivel veszélyeztette az amerikaiak életét. Ezt akkor az iraki kormány több alkalommal is cáfolta, és cáfolatuk azóta bizonyítást is nyert.


Ekkor már a szövetségesek egysége sem volt a régi: Irak ugyanis több más nagyhatalom érdekkörébe is tartozott. A franciák éppúgy, mint az oroszok, szerették volna megőrizni privilegizált helyzetüket a régióban. De a szomszédos, NATO-tag Törökország sem lelkesedett a támadás ötletéért. Szaddám Huszein megdöntése ugyanis egy rég kialakult status quo-t borított volna fel a régióban.


Az önálló állammal nem rendelkező kurdok, valamint a siíta és szunita vallási közösségek kényes egyensúlya mostanra felbomlott. A nemzetiségi és vallási villongások annak ellenére állandósultak, hogy most látszólag az amerikaiak elleni közös fellépés egységesítette a különböző közösségeket, s egyelőre bizonytalan, hogy mit hoz a jövő a három éve megváltozott világban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik