Valószínűleg nem lesz hatással a magyar konvergenciaprogramra az Európai Bizottság pénteken a nyilvánosság elé kerülő, Maastrichti kritériumokat fellazító javaslata. Az 1999-ben hozott rendelkezésekről az idők során bebizonyosodott, hogy túlságosan szigorúak, s akadályozzák az unió versenyképességét. Így a kritérium legtöbbet támadott részét, a GDP 3 százalékát meghaladó államháztartási (áht) hiányt tiltó szabályt módosítani fogják.
A Financial Times által megszellőztetett elképzelés csak lomha gazdasági növekedés esetén ad felmentést, s ez a magyar gazdaságra napjainkban nem igaz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által tegnap nyilvánosságra hozott jelentés 4 százalékos GDP-növekedést mutatott a második negyedévben, s ez messze meghaladja az EU elvárásokat.
|
Mindeddig csupán a legkisebb országok, mint például Luxemburg tudták gond nélkül teljesíteni az elvárásokat. A renitensek pedig komoly büntetésre számíthattak, de ezután lehet, hogy dorgálással megúszhatják. Kérdés csupán az, hogy mindez mennyiben felel meg a nagy vétkeseknek. A javaslat szerint ugyanis először csupán nevesítik, megfeddik, majd ha szükséges, elmarasztalják a vétkes tagállamokat.
Ritkább lesz az elmarasztalás
Az Európai Bizottság pénteken jelenti be javaslatát, amely utat nyitna a konvergenciakritériumok nem jelentős, de az európai versenyképességet ösztönző puhítása felé. A korábban nagyon szigorúan betartatott a GDP 3 százalékát nem meghaladó
Joaquín Almunia
államháztartási hiány ezentúl nemcsak 2 százalékos recesszió alatt, hanem úgynevezett lanyha növekedéskor is átléphető.
A beterjesztő Joaquín Almunia, a Bizottság monetáris ügyekért felelős tagja olyan javaslatot készített elő, amely megnyitja az utat egy a korábbinál sokkal rugalmasabb, s „barátinak” nevezett stabilitási paktum előtt. Ezzel elvileg a nagyobb adósággal rendelkező országok könnyebben meg tudják majd oldani problémájukat.
|
A Financial Times szerint újra definiálják a 3 százalékos plafon eltörlését engedélyező „különleges körülményeket”. Olyan speciális, „túlzó deficitet” is engedélyeznek, ami lehetővé teszi a tagországoknak, hogy ne folytonos adóemeléssel kompenzálják a hiányt.
Nagyobb deficitet engedélyeznek a kis – tehát jóval a maastrichti kritériumokban meghatározott 60 százalék alatti – eladósodási rátájú országoknak. Csupán formális figyelmeztetést kapnak a kedvező világgazdasági feltételekkor kevéssé egészséges költségvetési politikát folytató országok.