Medgyessy Péter fél tíz előtt néhány perccel a hátsó kijáraton keresztül, szolgálati autón távozott a Sándor-palotából. A távozó miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem mondott le, elmondása szerint a belpolitikai helyzetről tárgyalt a köztársasági elnökkel.
Kedden késő este jogászokkal és politológussal folytatott megbeszélést a konstruktív bizalmatlansági indítványról Medgyessy Péter miniszterelnök délután az Országházban.
A kormányfő Kovács László MSZP-elnökkel és Lendvai Ildikó frakcióvezetővel történt találkozója után tárgyalt jogászokkal, Vastagh Pállal, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szocialista elnökével, Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel, Halmai Gábor alkotmányjogásszal, Török Gábor politológussal és Tölgyessy Péter jogásszal, a Fidesz országgyűlési képviselőjével, az SZDSZ egykori elnökével a kormányfő. 
Fotó: MTI
“Ugyanazt tanácsoltam Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amit vasárnap este a Szólás szabadsága című műsorban is kifejtettem, miszerint kevesebb presztízsveszteséggel járna, ha önként távozna a kormányfői posztról” – mondta az MTI érdeklődésére telefonon Török Gábor politológus a kormányfőnél tartott megbeszélés után. Hozzátette, hogy a megbeszélés személyes jellegű volt, Medgyessy Péterrel mint miniszterelnökkel először találkozott négyszemközt.
A nagy találkozás
Lehet, nem lehet
Pető Iván a szabad demokraták frakcióvezető-helyettese szerint nincs jelentősége, hogy Medgyessy Péter eredeti szándékától eltérően lemond-e, mivel a konstruktív bizalmatlansági indítványt lemondott miniszterelnökre is lehet alkalmazni. Ha “a miniszterelnök megváltoztatja eredeti álláspontját, tehát esetleg lemond, és nem akarja a konstruktív bizalmatlansági indítványt elfogadni, nincs érdemi jelentősége. A 30 napos határidőn belül kezdeményezhető a konstruktív bizalmatlanság, és egy szavazással megoldható a miniszterelnök-válság” – mondta Pető Iván. Ezzel ellentétesen foglalt állást Bragyova András alkotmányjogász, aki szerint a lemondott miniszterelnök ellen nem lehet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élni, a hivatalban lévő miniszterelnök pedig az indítvány parlamenti tárgyalásáig. A 30 napos lemondási határidő ugyanis, amelyet a kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló törvény rögzít, alapvetően a munkajogi jellegű jogviszonyokra, az abból fakadó jogokra és kötelezettségekre vonatkozik. A miniszterelnök megbízatása lemondásával megszűnik, attól kezdve ügyvezető miniszterelnök és nem nyújtható be ellene konstruktív bizalmatlansági indítvány, hiszen ebben a helyzetben a jogintézmény teljességgel okafogyottá válna. A konstruktív bizalmatlansági indítvány célja ugyanis a miniszterelnöki megbízatás megszüntetése, ami a lemondással amúgy is megtörténik – mondta az alkotmányjogász.
Tölgyessy Péter a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének megalkotójaként járt a miniszterelnöknél annak meghívására. Hozzáfűzte: a megbeszélésen “elmondtam a véleményemet erről a közjogi intézményről, lemondásról, konstruktív bizalmatlansági indítványról, egyáltalán, hogy hogyan működik ez az intézmény, de a politikai döntést a miniszterelnök úrnak kell meghoznia”.
Tölgyessy Péter nem kívánt arra a kérdésre válaszolni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a miniszterelnök lemondása után is benyújtsanak ellene konstruktív bizalmatlansági indítványt. Bárándy Péter közölte: “jogi tanácsot kért a miniszterelnök úr, ezt adtuk meg, ez egy belső konzultáció volt. Nem tudok többet mondani”.
Ma eldől mindem
Az MSZP szerda délután 3-kor kezdődő rendkívüli kongresszusán zárt ajtók mögött dönt arról, kit javasol kormányfő-jelöltnek, Medgyessy Péter utódjaként. Az MSZP országos választmánya szombaton Kiss Péter kancelláriaminisztert és Gyurcsány Ferenc sportminisztert javasolta miniszterelnök-jelöltnek. Az SZDSZ úgy nyilatkozott, hogy az MSZP két miniszterelnök-jelöltje bármelyikének jelölését tudomásul veszi. Gyurcsány Ferenc nyilatkozataiban az eddiginél magabiztosabb, karakteresebb politikát ígért. Kiss Péter kancelláriaminiszter azt hangsúlyozta: világos, kiszámítható politikára és változásra van szükség.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltjét a párt 657 tagú kongresszusa állítja, egyszerű többséggel – mondta el az MTI-nek Tóbiás József pártigazgató. A 173 tagú országos választmány, a párt alapszabályának megfelelően, a 15 tagú országos elnökség javaslata alapján vitatta meg és terjesztette a kongresszus elé a párt miniszterelnök-jelöltjéről szóló javaslatot. A pártigazgató elmondta: a jelenlegi küldötteket a 2003. márciusi kongresszusra delegálták, mandátumuk ez év október 15-én jár le. A párt októberben tarja tisztújító kongresszusát.
A szerencse dönt
Az alapszabály szerint két tisztújító kongresszus között az érvényes megbízatással rendelkező küldöttek részvételével kongresszust kell összehívni egyebek között akkor, ha a párt miniszterelnök-jelöltjéről, illetve a kormányzati szerepvállalásról kell dönteni.
Juhász Ferenc, az MSZP kongresszusát előkészítő ügyrendi bizottság elnöke kedden, a két miniszterelnök-jelölttel való egyeztetés után közölte: Kiss Péterrel és Gyurcsány Ferenccel megállapodtak abban, hogy közös ügyrendi javaslatot nyújtanak be a kongresszus lebonyolításának rendjéről. Hozzátette: ennek értelmében sorsolással állapítják meg, hogy Kiss Péter vagy Gyurcsány Ferenc mondja el először beszédét, amelyet a két jelöltnek egy egységes váz alapján kell felépítenie.
A szónoklatok után csak hat-hat támogató szólalhat fel, majd a titkos szavazás következik. “A politikai vita elmaradásának egyik indoka, hogy a párt már lefolytatta a vitát a különböző testületekben, a másik pedig hogy az ország sorsáról, stabilitásáról van szó, ezért fontosnak tartjuk azt, hogy csak a valós tartalmi kérdésekről legyen szó” – hangsúlyozta Juhász Ferenc, aki arról nem kívánt felvilágosítást adni, hogy a jelöltek kit választottak felszólalóknak. Hangsúlyozta: a kongresszus szavazással dönt a ügyrendi javaslatról, tehát ha nem fogadják el, akkor másképpen alakulhat a forgatókönyv.
Minden szóba kerül
Juhász Ferenc azt is közölte: az egyeztetés eredményeképpen mindkét jelöltnek beszédében ki kell térnie bizonyos pontokra, így arra, hogy vállalják-e az MSZP 2002-es programjának és az erre alapuló kormányprogramnak a teljesítését, mit tesznek majd a 2006-os választási sikerért és mit változtatnának meg, illetve mit folytatnának a jelenlegi kormányzásból. Szólniuk kell arról, hogy miben látják az MSZP társadalmi támogatottságának csökkenését, milyen prioritásokat határoznak meg a 2005-ös költségvetésben és az adótörvényekben – mondta. Végül arról is nyilatkozniuk kell, hogy van-e olyan körülmény, amely ellehetetlenítené miniszterelnöki jelöltségüket és munkájukat – fűzte hozzá Juhász Ferenc.
