Belföld

Invázió a tőkepiacon – Európából jönnek

Eddig mintegy 70 pénzügyi intézmény jelentkezett be a felügyeletnél, hogy határon átnyúló szolgáltatást kínáljon. A hazaiaknak olyan nagy múltú cégekkel kell megküzdeniük, mint a Lloyds, a Bloomberg vagy a J.P. Morgan.

Két tucat biztosítót, 15 bankot és ugyanennyi befektetési szolgáltatót tartalmaz az a lista, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette a határon átnyúló szolgáltatás nyújtására bejelentkezett európai társaságok jegyzékét. A lista szinte percenként gyarapszik, legfrissebb információink szerint már mintegy hetvenre bővült a regisztrált vagy regisztráció alatt lévő társaságok száma, és a felügyelet várakozásai szerint 1-2 éven belül 200-300 uniós pénzügyi intézmény próbálja majd a magyar ügyfeleket becserkészni.

Ezt megalapozzák a szomszédos Ausztria tapasztalatai is, hiszen az ország 1995-ös csatlakozását követő években mintegy 400 új, határon átnyúló szolgáltatást kínáló vagy fióktelep formájában működő piaci szereplő jelent meg a pénzügyi szektorban. Szakemberek szerint ugyanakkor elsősorban a vállalati ügyfelekért folytatott verseny élénkülhet meg, a lakossági piacon fiók- vagy ügynökhálózat nélkül a mégoly nagy nevű cégek is nehezen rúgnak majd labdába.





Jön a Lloyd’s

A határon átnyúló szolgáltatás nyújtására bejelentkezett pénzügyi szolgáltatók között olyan klasszikus óriásokat is találni, mint például a Lloyd’s, amelynek így hamarosan a magyarok is közvetlenül ügyfelei lehetnek. A Lloyd’s a viág egyik legpatinásabb biztosítótársasága, amelyet 1688-ban Edward Lloyd egy londoni kávéházban alapozott meg. Az első üzleteket a kávéházba betérő kereskedők, hajóskapitányok és hajótulajdonosok kötötték – hajóik és szállítmányuk biztosítására. Az azóta eltelt több mint 300 évben a világ mintegy 70 országában van jelen a biztosító- illetve viszontbiztosító-óriás, amely a díjbevételét tekintve (2003-ban 11,7 milliárd font) az öt legnagyobb nemzetközi cégcsoport közé tartozik.

Brit dömping

A listát átböngészve szembetűnő a brit cégek dominanciája: a 24 biztosító fele, a 15 brókercégből 12, a 15 bankból pedig 8 az Egyesült Királyságból érkezik. Ez tulajdonképpen örvendetes fordulat – vélik a FigyelőNet által megkérdezett szakértők -, hiszen a szigetország eddig elenyésző számban képviseltette magát a pénzügyi szolgáltatók körében. A korábbi német-osztrák-holland uralmat oldja a skandináv (svéd, dán) cégek bejövetele is, és első fecskeként a cseh FIO brókercég is megkezdi szolgáltatásai nyújtását.


Nagy átrendeződésre mindamellett aligha kell számítani a szakemberek szerint. Az új szereplők elsősorban a vállalati ügyfélkörre koncentrálnak majd, és számos esetben olyan cégek jönnek be, amelyek leányvállalataik révén eddig is aktív szereplői voltak a hazai piacnak. Erre példa az Allianz-csoport, amely annak ellenére regisztráltatta most két újabb cégét a PSZÁF-nál, hogy a korábbi Hungária Biztosító megvétele óta igen fajsúlyosan képviselteti magát a magyar biztosítási piacon. Hogy mégis miért jó neki a határon átnyúló szolgáltatás nyújtása, arra Sipos József, az Allianz kommunikációs igazgatója adott magyarázatot, mondván, hogy ha egy külföldi leányvállalatokkal is rendelkező partner csak a központ székhelyén kíván egyetlen szerződésben fedezetet szerezni valamennyi kinti cégére is, akkor azt ezentúl meg tudja tenni.


A hazai piacon valóban újnak számító cégek révén pedig új termékek is megjelenhetnek, legalábbis, ami a biztosítási módozatokat illeti. Az eddig regisztrált európai társaságok mindegyike a nem-élet üzletágban kíván tevékenykedni. A hazánkban egyelőre marginális súlyú jogvédelmi biztosítások, a légijárműcasco, illetve egyes tartós fogyasztási eszközökre köthető, az eredetinél hosszabb időtávra szóló garanciális biztosítások új színt hozhatnak a hazai biztosítási palettára.





Határnyitás

Május 1. óta az unió bármely, tevékenységi engedéllyel működő pénzügyi intézménye előtt nyitva áll annak a lehetősége, hogy úgynevezett határon átnyúló szolgáltatás nyújtása keretében vagy fióktelep létrehozása révén itthon bejegyzett leányvállalat nélkül is kínálja termékeit, illetve szolgáltatásait a magyar ügyfelek részére. Ehhez csupán a székhelye szerinti felügyelettől kell engedélyt kérnie, majd ezt követi a magyar felügyeleti szervnél történő regisztráció. A PSZÁF-nak két hónap alatt kell az itteni működést meghatározó jogszabályokat, a fogyasztóvédelmi, illetve a pénzmosás elleni előírásokat, egyéb hivatalos információkat (angolul) az adott cég rendelkezésére bocsátania. A szolgáltatás nyújtását mindazonáltal már a regisztráció benyújtásának időpontjától megkezdhetik a társaságok, így a PSZÁF-hoz bejelentkezett cégek elvileg már május közepe-június eleje óta konkurálhatnak a piacon eddig jelen lévő szereplőkkel. A határok megnyitásával együttjáró új lehetőségek természetesen a magyar pénzügyi szolgáltatók számára is adottak, ám információink szerint ezek eddig még nem állnak ugrásra készen. Leghamarabb várhatóan a takarékszövetkezetek kérhetik, hogy szolgáltatásaikat a környező országok határmenti településein is nyújthassák, de számos biztosítási alkusz is érdeklődött már a felügyeletnél.

Nemzetközi előnyök


Noha a legnagyobb mozgolódás a biztosítók körében látszik, a bankok és brókercégek háza táját is felfrissíthetik az új nevek, amelyek között a J.P. Morgan, a HSBC, a Merrill Lynch vagy a Morgan Stanley a leghíresebb. A kisbefektetők mezőnyében ugyanakkor itt sem kell a mainál sokkal erősebb versenyre számítani, hiszen ahhoz elkerülhetetlen lenne a fiókhálózat kiépítése.

A vállalati szegmensben viszont előnyt jelenthet, hogy ezentúl nem kell a magyar társaságok közül úgynevezett diszkont brókercégeket közvetítőként bevonni ahhoz, hogy mondjuk határainkon belül is a J.P. Morgan bonyolíthassa le nemzetközi törzs-ügyfélkörével az értékpapírpiaci ügyleteit.

Ezen túlmenően bizonyos jogi előnyök kiaknázása végett is érdemes lehet ezeknek a cégeknek megvetniük nálunk a lábukat. Például néhány privatizációs tenderen (mint a legutóbb kiírt Richter-pályázaton) a nemzetközi brókercégek nem vehettek részt, ám a regisztrációt követően megszűnhet az efféle hátrányos megkülönböztetés – mutatnak rá a szakemberek.

A határon átnyúló szolgáltatás lehetősége egyébként összességében azoknak a szereplőknek igazán vonzó, amelyek nem kívánnak szignifikáns piaci részesedést szerezni Magyarországon, de nemzetközi vállalati ügyfélkörük minél teljesebb kiszolgálása érdekében számukra presztízsértékű is az efféle megjelenési forma.

A határon átnyúló szolgáltatás nyújtásához irodára sincsen szükség, de még a fióktelep is lényegesen olcsóbb és gyorsabb megoldás a leányvállalatok alapításánál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik