Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin hétfői ülésén megtárgyalta és elfogadta az Európai Bizottság ajánlását hazánk felzárkózási programjáról, az úgynevezett konvergencia-programról. Ez azt jelenti, hogy hazánkkal szemben megindult az uniós túlzottdeficit-eljárás, viszont a programban foglaltaknak megfelelően Magyarországnak csak 2008-ban kell 3 százalék alá csökkentenie a költségvetési hiányt.
A program egyébként az euró bevetéséhez szükséges feltételek teljesítésének menetrendjét határozza meg, középpontjában a hazai gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatás és az életkörülmények gyors felzárkóztatása áll. Ehhez az uniós átlagot lényegesen meghaladó gazdasági növekedésre és az egyensúly fokozatos javítására van szükség.
|
A tanácsi ajánlás ugyanakkor megismétli azokat a kritikákat a magyar tervekkel kapcsolatban, amelyeket már a bizottsági ajánlás is tartalmazott. Egyrészt kissé optimistának tartja a Pénzügyminisztérium gazdasági növekedési terveit, másrészt nem elég agresszívnak a kiadáscsökkentést.
Ezért azt ajánlja, hogy Budapest „ragadjon meg minden alkalmat, hogy felgyorsítsa a költségvetési konszolidációt”, „hajtsa végre az elképzelt közszolgálati, egészségügyi és oktatási reformokat, hogy biztosítsa az állami újraelosztás csökkenését és javítsa a közkiadások hosszú távú fenntarthatóságát”, valamint „csak akkor valósítsa meg a tervezett adócsökkentéseket, ha a költségvetési célok teljesültek”.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter elégedett volt az eredménnyel. Az ajánlást „komoly magyar sikernek” nevezte, és úgy érezte, „fontos lépés, erősíti a Magyarországgal szembeni bizalmat”. Azt mondta az ülés után, hogy az ajánlásban megfogalmazott kritikákkal szemben meg tudta védeni az országot. „Nem tartjuk indokolatlanul optimistának a növekedési jóslatokat, mert figyelembe veszik az OECD számait” – mondta.
Olaszország megúszta figyelmeztetés nélkül
A hétfői pénzügyminiszteri ülés sztártémája ugyanakkor nem a hat új tagállam volt – erről nem is igen volt vita –, hanem Olaszország. Rómából maga Silvio Berlusconi miniszterelnök repült Brüsszelbe (Tremonti pénzügyminiszter megbukott a hétvégén, így “néhány hónapig” a miniszterelnök helyettesíti őt), hogy meggyőzze a többieket, nincsen szükség előzetes figyelmeztetésre, noha az olasz költségvetés szintén tilosba tévedhet az idén.
Berlusconi sikerrel járt, a tanács nem mutatta fel a sárga lapot Olaszországnak. Berlusconi ígéretet tett rá, hogy 7,5 milliárd értékű megtakarítási csomagot valósít meg idén. Ebből 5,5 milliárdot a parlamentnek is jóvá kell hagynia, 2 milliárdot pedig a kormány saját hatáskörben akar lefaragni, az adminisztratív kiadások csökkentésével. A Tanács egyhangúlag döntött úgy, hogy elfogadja az olasz terveket.
„Egy miniszterelnök szava nagyon sokat jelent, ezért hiszünk Berlusconinak” – mondta Joaquín Almunia, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja az ülés után. Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke azt mondta, hogy további megtakarításokra van szükség jövőre is, mert a brüsszeli prognózis szerint a hiány jövőre nyolc tized százalékkal magasabb lesz, mint idén (4 százalék, szemben az idén várható 3,2-vel).
Az Olaszországgal szembeni „puha” elbánás fontos, lévén az ország az eurózóna harmadik és az EU negyedik legnagyobb gazdasága.
Görög büntető
Görögország viszont nem úszta meg a túlzottdeficit-eljárás megindítását. Athén 2005-ig kapott időt a hiány 3 százalék alá tornászására. A hiány 3,2 százalékra várható idén és 2,8 százalékra jövőre. „Gratuláltunk Görögországnak, hogy megnyerte az Európa-bajnokságot, majd azonnal áttértünk a túlzottdeficit-eljárásra” – szellemeskedett az ülés után Hans Eichel német pénzügyminiszter, akinek országa még mindig nem tudta 3 százalék alá csökkenteni saját deficitjét 2002 óta, amikor először ment a pirosba.
Mr. Euró
A délelőtti Eurócsoport-ülés (azon tagállamok minisztereivel, amelyek az eurót használják) fontos témája volt az uniós alkotmány által is megpendített állandó elnök. Eszerint az Eurócsoport, ami csak egy nemhivatalos tanácsi formáció, elnököt választana magának saját soraiból két és fél éves időtartamra. Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter azt mondta az ülés után, hogy ősszel konkrét javaslatokkal is visszatér a kérdésre. „Az elképzelésnek sok támogatója volt” – áll egy, az elnökség által szétosztott informális tájékoztatóban.
Azonnal megindult a spekuláció, hogy ki lehet az első „Mr. Euró”, és a leggyakrabban elhangzott név Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszteré volt. Juncker – akit a bizottsági elnöki poszttal kapcsolatban is hírbe hoztak, mielőtt a választás Barroso portugál vezetőre esett volna – hétfőn óvatosan nyilatkozott ezzel kapcsolatban, mondván egyelőre még nem is létezik ez a poszt.
