Belföld

Visszaállamosítják a Jukoszt?

Viktor Gerascsenko, a Jukosz új igazgatótanácsi elnöke pénteken rámutatott, hogy az ostromlott orosz olajóriás számláinak befagyasztása tevékenységének leállását idézheti elő, miközben egyre több elemző latolgatta, hogy a cég állami ellenőrzés alá kerülhet, legalábbis átmenetileg.

A bírósági végrehajtók zárolták a Jukosz összes számláját, a moszkvai döntőbíróság pedig fenntartotta vagyoneladási jogának befagyasztását, biztosítékként a 2000-re vonatkozó, jogerősen megítélt 3,4 milliárd dollárnyi adóhátralék kifizetésére. Az adóhatóság egyben újabb adótartozást is követel a Jukosztól, ezúttal 2001-ről, másik 3,4 milliárd dollár erejéig.

A teljes számlazár folytán a Jukosz nem folytathat pénzügyi tevékenységet, így nem köthet bel- és külföldi olajszállítási szerződéseket, nem vásárolhat javakat és szolgáltatásokat. Az olajcég nem adhat el vagyont, nem végezhet részvényműveleteket, nem bocsáthat ki új részvényeket, és nem adhatja el a Sibneftben még meglévő pakettjét adóhátralékának kiegyenlítésére. A Jukosz tevékenysége lassan, de biztosan megbénul – mondta egy energiaipari tisztségviselő az Itar-Taszsz-nak, hozzátéve: a Jukosz exportjának esetleges kiesését más vállalatok rendezett módon, könnyűszerrel pótolhatják a csőhálózathoz való hozzáférés kvótamechanizmusa szerint.

A végrehajtók csütörtökön öt napot adtak a Jukosznak a 2000. évi adóhátralék kifizetésére. Nem fogadták el fizetési biztosítékként a válófélben lévő fúziós partnerében, a Sibneftben még birtokolt (4,2 milliárd dolláros piaci értékű) 35 százalékos pakettjét. Ezután zárolták a Jukosz-számlákat. Végül az adóhatóság beszámolt a 2001-re vonatkozó követelést tartalmazó vizsgálati aktáról.

A Jukosz maga is közölte, hogy termelését a folyózámlazár öt napon belül megbéníthatja, és nemteljesítővé válhat külföldi hitelezőivel szemben. Viktor Gerascsenko új igazgatótanácsi elnök nehezményezte a Sibneft-pakett elutasítását és a számlazárat, bár a következő napokban még kizárta az export megszakadását.

A közvetítőnek szánt volt jegybankelnök elismerte, hogy a kormány eddig válasz nélkül hagyta a Jukosz tárgyalási javaslatait, bár jelezte: Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a minap kontaktusba lépett a YUKOS hitelezőivel, kérve őket, hogy ne nyilvánítsák törlesztésmulasztóvá a céget.

Egy 1,6 milliárd dolláros kölcsönt a Menatep holding garantál, amelyen keresztül a nagystílű privatizációs és adócsalásért a vádlottak padjára ültetett Mihail Hodorkovszkij és partnerei a Jukoszt ellenőrzik. Egy másik, egymilliárdos hitelt a Citigroup és a Société Général vezette bankszindikátus nyújtott a Jukosznak.

Lapjelentések szerint Kudrin megnyugtatta a hitelezőket, hogy a Jukosz adósságát át fogják ütemezni, de hozzátette: a Menatepnek biztosítékként az állam rendelkezésére kell bocsátania részvényeit (beleértve a szavazati jogokat) az adóhátralék törlesztésének tartamára.

Ez a gyakorlatban a Menatep ellenőrző hányadának az államra való átruházásával, vagyis a Jukosz átmeneti visszaállamosításával érne fel. Ha az adóhatóság 2002-re és 2003-ra vonatkozó hátralékokat is számonkér a Jukoszon, akkor annak tartozása tízmilliárd dollárra hízhat, ami már felér a Menatep részesedésével.

A Mol már korábban közölte, hogy az oroszországi Zapadno Malobalik (ZMB) olajmezőn termelő vegyesvállalata, amelynek tulajdonán a Jukosszal osztozik, gazdaságilag és jogilag teljesen független cég. Ennél fogva a Jukosz problémáinak nincs közvetlen hatása a ZMB tevékenységére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik