Az amerikai kormány arra törekedett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitája ne árnyékolja be a G8-ak idei találkozóját. A világ legfejlettebb gazdaságú országai – Egyesült Államok, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország -, valamint Oroszország kedden Georgiában kezdte meg csúcsértekezletét. A tanácskozás előestéjén végül igazi áttörésnek minősítették az iraki rendezésről szóló megállapodást, enyhítve ezzel a G8 államok közti feszültségeket.
Putyin is elégedett
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag megszavazta Irak szuverenitásának helyreállítását és a demokratikus állam megteremtését támogató határozatot. Az 1546 számú BT-határozat értelmében Irak június 30-án visszanyeri teljes szuverenitását, véget ér a megszállás, feloszlik az Ideiglenes Koalíciós Hatóság, és hivatalba lép az iraki ideiglenes kormány. A döntés jelentőségét bizonyítja, hogy Vlagyimir Putyin orosz, és George W. Bush a BT határozat nyomán közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozzák: nagy győzelem ez az iraki nép számára.
Bush úgy fogalmazott: a nemzetközi szervezet megmutatta, hogy az irakiak oldalán áll, mi pedig támogatjuk egy nemzet szabadságra irányuló törekvést. Vlagyimir Putyin, orosz elnök annyit fűzött hozzá: nagy lépést tettünk meg előre.
Washingtonban így aztán nem ok nélkül remélik, hogy a határozat segít felülkerekedni az iraki háború miatt támadt nézeteltéréseken, és további országok járulnak hozzá katonailag a biztonság megteremtéséhez. A BT a határozatban ugyanis felkéri az ENSZ tagállamait, a nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy katonákkal segítsék a többnemzetiségű erő küldetését.
Négyszemközt
A nyolcak most más fontos dossziéknak szentelhetik figyelmüket, így annak az amerikai kezdeményezésnek, hogy közösen segítsék elő a tágabb Közel-Keleten a demokrácia meggyökerezését. A keddi ünnepélyes megnyitó után Bush négyszemközti tárgyalásokat folytatott orosz kollegájával, a japán miniszterelnökkel, Junichiro Koizumival, a kanadai miniszterelnökkel, Paul Martinnal és Gerhard Schröder német kancellárral. A résztvevők ezt követően méltatták a G8-találkozó jó hangulatát, amit az ENSZ döntésének köszönhetnek.
Schröder úgy látja, hogy a gazdasági és biztonsági kérdések ugyanolyan arányban lesznek napirenden. Paul Martin úgy fogalmazott: “a jelenlegi hangulatban úgy hiszem igazán konstruktív munkát tudunk végezni és a találkozón a lényegi problémákról lehet szó”. Hasonlóan bizakodó volt Tony Blair brit, Silvio Berlusconi olasz és Jaques Chirac francia kormányfő is.
A legfejlettebb gazdaságú országok csúcstalálkozóját három nappal a partraszállás évfordulójának ünnepe után tartják és alig egy hónappal a NATO isztambuli ülése után. Elemzők szerint a cél, hogy ezeken az eseményeken Amerika minél jobb fényben tűnjön fel. Az Európai Reformok Központjának szakembere, Katynka Barysch úgy véli, hogy az USA idei elnökválasztása előtt itt tulajdonképpen egy előválasztásról van szó. Barysch rámutatott, hogy a napirenden szinte csak olyan témák szerepelnek, amelyek Amerika vezető szerepét és kedvező megítélését emelik ki.
Bizonytalan jövő
A G8 eddigi találkozói helyszínén eddig szinte mindig komoly tiltakozó akciókat szerveztek a globalizáció ellen tüntetők. Georgiából eddig még nem érkezett hír jelentősebb G8-ellenes megmozdulásról.
A feszültségeket kétségtelenül oldja a kedden megszületett ENSZ-döntés. Az azonban még kérdéses, hogy milyen gyakorlati haszna lesz mindennek az e heti találkozón. Például, hogy azok az országok, amelyek ellenezték az iraki háborút és nem is vettek részt benne, most hajlandóak lesznek-e pénzügyi segítséget nyújtani az új demokráciának.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
