Belföld

Az év csillagászati szenzációja

Június 8-án délelőtt a Vénusz áthalad a Nap korongja előtt. Magyarországról kedvező időjárás esetén a teljes átvonulás megfigyelhető lesz, akár szabad szemmel is – persze csak megfelelő fénycsökkentéssel.

1882 óta ez az első Vénusz-átvonulás, és hogy milyen ritka égi jelenségről van szó, azt jól jelzi az is, hogy a teleszkóp 1609-es feltalálása óta is csupán hat átvonulás (1631, 1639, 1761, 1769, 1874 és 1872) történt. Az évszámokból kitűnik, hogy a Vénusz átvonulásoknak világos ismétlődési mintázata van: 8, 121,5, 8, 105,5 év. Ez alapján könnyen kiszámítható, hogy 1901 és 2200 között csupán négy alkalommal vonul át a Vénusz a Nap előtt: 2004. június 8-án, 2012. június 6-án, 2117. december 11-én és 2125. december 8-án.

Miért ilyen ritka a Vénusz-átvonulás? A Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, átlagosan 224 naponként kerüli meg csillagunkat. Miközben kering a Nap körül, Földünk is halad pályáján, így a Nap, a Vénusz és a Föld 584 naponként kerül közel egy egyenesbe. Ez azonban nem elég, az is szükséges feltétel, hogy a Föld és a Vénusz egy síkba kerüljenek. A Vénusz pályasíkja ugyanis 3,39°-os szöget zár be a Földével, azaz hol a földpálya felett, hol alatta kering. A két pálya metszéspontjai, a “csomópontok”, minden évben június és december elején látszanak a Nap irányában. Ilyenkor legtöbbször a Vénusz messze jár tőlünk, hol a Nap „fölött”, hol „alatta” vonul el.


Az év csillagászati szenzációja 1


A kontaktusok és a feketecsepp-jelenség

Az átvonulás során több érdekes jelenséget lehet megfigyelni, ezek közül is a legfontosabbak az úgynevezett kontaktusok, amikor a bolygó a Napkorong elé kerül, illetve elhagyja azt. Négy kontaktust figyelhetünk meg.


Az első kontaktus hazánkban reggel 7 óra 19 perckor látható: a Vénusz kívülről érinti a napkorong keleti peremét, ekkor kezd a Nap elé vonulni. A jelenség kezdete nehezen vehető észre.

A második kontaktus kezdetekor a Vénusz már belülről érinti a napkorong keleti peremét. Ekkor látható először a feketecsepp-jelenség, azaz a bolygót látszólag egy fekete híd köti a Nap pereméhez, ami mintha nem akarná elengedni. (Olyan ez, mint az egy pontban finoman elfolyó fekete festék pötty.) A második kontaktus 7 óra 39 perckor figyelhető meg.

Innentől kezdve a Vénusz a Nap korongja előtt halad. A jelenség közepe 10 óra 22 perckor következik be.

Miután a Vénusz átvonult a Nap előtt, belülről érinti a nap nyugati peremét, amit újabb feketecsepp-jelenség előz meg. Ez a harmadik kontaktus, 13 óra 3 perckor jön el.

Végül a negyedik kontaktus során a Vénusz teljesen elhagyja a Napot, és kívülről érinti a nyugati peremét. Ez 13 óra 23 perckor figyelhető meg hazánkból.



Az év csillagászati szenzációja 2


Magyarországról a teljes átvonulás látható lesz. Mivel a Vénusz 58 ívmásodperc átmérőjűnek látszik majd, szabad szemmel is látni lehet a Nap korongja előtt. A jelenség megfigyelése megfelelő fénycsökkentés nélkül azonban veszélyes, így mindenképpen csak napszűrővel, például az 1999-es napfogyatkozásra vásárolt fogyatkozásnéző szemüveggel ajánlatos a Napba nézni. Távcsöves megfigyelés során szintén ügyeljünk a szűrő használatára.

Mérjük meg újra a Nap-Föld távolságot!

Először Edmund Halley jött rá, hogy az átvonulásokat fel lehet használni a Nap távolságának megmérésére, és ezáltal felállítható a Naprendszer abszolút skálája. Halley javaslata alapján a Vénusz átvonulás adott először alkalmat arra, hogy meghatározzák a csillagászat egyik legfontosabb adatát, a közepes Nap-Föld távolságot, más nevén a csillagászati egységet.

A mérés a háromszögelés módszerét használja. A Föld különböző pontjain azonos időpontokban a Vénusz korongja máshol látható a Nap korongjához viszonyítva. Az eltérések, valamint a mérési pontok távolságának ismeretében kiszámolható a Vénusz és a Föld átlagos naptávolsága.

Az 1761-es Vénusz-átvonulásra szerveződött a tudománytörténet első nagyszabású nemzetközi kutatási programja, egy észlelőhálózat. Az akkori királyi udvarok egymással versengve küldtek expedíciókat a Föld különböző szegleteibe.

Az európai csillagászok közös kutatóintézete, az European Southern Observatory az idei Vénusz-átvonulás alkalmából is nagyszabású európai észlelési kampányt indított. A beérkezett adatok alapján a csillagászok újra meghatározzák a Nap-Föld távolságot.

Vénusz – fényes pokol

A vastag felhőbe burkolózó Vénusz a legfényesebb égitest az éjszakai égbolton. Két okból ilyen fényes: egyrészt viszonylag közel van a Földhöz, másrészt vastag és fehér felhőtakarója erősen fényvisszaverő.


Az év csillagászati szenzációja 3

A szerelem istennőjéről elnevezett bolygó méretét és elhelyezkedését tekintve hasonlít Földünkre: tömege 82 százaléka bolygónkénak, átmérője pedig csak 5 százalékkal kisebb. A hasonlóság azonban ennyiben ki is merül! A bolygó felszínén ugyanis perzselő forróság, körülbelül 500 Celsius fokos hőmérséklet, és a földinél kilencvenszer nagyobb légnyomás jellemző. A bolygó magas hőmérsékletének magyarázata a Földről is ismerős jelenség: az üvegházhatás.

A Vénusz felszínének valamivel kevesebb, mint kétharmada dimbes-dombos síkságokból áll, amelyek közül az északi félgömb kontinensszerű képződménye, az Isthar Terra a legfeltűnőbb alakulat. Ez egyébként a földi kontinenseken kívül a Naprendszer egyetlen ilyen képződménye.

A Vénusz-átvonulás mozgóképe az 1882. évi jelenség üveglemezre készült eredeti felvételei alapján készült. Forrás: University of California Observatories / Lick Observatory.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik