A fogyasztói árak márciusban 0,5 százalékkal nőttek az előző hónaphoz, és 6,7 százalékkal a 2003 márciusihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők márciusra 7 százalék fölötti 12 havi áremelkedést vártak. Az idén az év első három hónapjában az árak átlagosan 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,3 százalék, éves összehasonlításban 6,1 százalék volt márciusban.
Márciusi enyhülés
A márciusi inflációs adat nem csak az elemzői várakozások fényében meglepő, de a februári árváltozással történő összehasonlításban is. A fogyasztói árak ugyanis februárban még 1,2 százalékkal nőttek az előző hónaphoz, és 7,1 százalékkal a 2003 februárihoz képest.
Fordulatról nincs szó
Megtorpantak az élelmiszerárak
Márciusban egy hónap alatt az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az átlagot meghaladó mértékben, 3,1 százalékkal nőtt a liszt, dara, 1,8 százalékkal a péksütemények, az idényáras élelmiszerek, 1,6 százalékkal a kenyér ára. Csökkent 4,8 százalékkal a tojás, 1,5 százalékkal a tej, 0,5 százalékkal a hús, húskészítmények, 0,4 százalékkal a zsiradékok árai.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, dara 38, a kenyér és a péksütemény 18, a cukrászáru, fagylalt 16, az eszpresszókávé 13, a tojás 11, a munkahelyi és az iskolai étkezés 10 százalékkal drágult. Csökkent viszont egy év alatt 6 százalékkal a sertészsiradék, 4 százalékkal a szalonna és 2 százalékkal a sertéshús ára.
Elemzők szerint inflációs fordulatról mégsem beszélhetünk. Ahogy Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője fogalmazott, a prognózisok és a tényadatok eltérése jobbára abból adódik, hogy az első negyedévben több olyan egyszeri árhatás volt, melyről nehéz megmondani, hogy pontosan mikor jelentkeznek az árakban. Ilyen volt például az ÁFA-változás és a jövedéki adó változása. Emellett az élelmiszerárak vártnál kisebb növekedése is okozhatta az előrejelzettnél alacsonyabb inflációt.
Továbbá a forint árfolyam erősödése éreztethette valamelyest a hatását a ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árain keresztül. Ellenben, véleménye szerint a március közepén bevezetett autópálya matrica, ami a gépkocsi kölcsönzés és parkolás csoportnál vezetett árcsökkenéshez, az éves infláció tekintetében még biztosan nem éreztethette hatását.
Nyeste Orsolya szerint, ha fordulatról nem is beszélhetünk, annyi hatása mégis lehet a márciusi folyamatoknak, hogy az éves infláció lefutása az idén kedvezőbb lehet a korábban vártnál.
Árat csökkentett a matrica
A KSH közlése szerint mivel az M5-ös autópálya március közepétől bekerült a matricás rendszerbe a gépkocsi kölcsönzés, parkolás csoportnál, amelybe az autópálya használati díj is tartozik, 3,8 százalékos árcsökkenést mértek.
A tendenciát illetően nem tévedtek az elemzők – hangsúlyozta Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője. Mint mondta: a fogyasztói árindex, legalábbis irányát tekintve a prognózis szerint alakult, vagyis a havi árnövekedés mértéke csökkent. Igaz, hogy márciusban a vártnál jóval nagyobb mértékű volt az infláció lassulása. Szerinte ebben döntő szerepet játszott, hogy az élelmiszerek és a ruházati termékek a vártnál kevésbé drágultak. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban a márciusinál magasabb lehet a havi árnövekedés mértéke, ennek ellenére arra számít: az év/éves infláció az év közepén sem emelkedik 8 százalék fölé.
Az elemzők az év közepére 7,5-8 százalék közötti, év végére 6 százalék körüli inflációt valószínűsítenek.
