“A felügyeleti tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a hivatalban lévő elnök és elnökhelyettesek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya” – ismertette az államtitkár a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztést módosító indítvány szövegét.
Arra a kérdésre, hogy mikor állhat fel legkorábban a PSZÁF új irányító testülete, Veres János azt válaszolta: erről akkor tud nyilatkozni, ha a jogszabály megjelent a Magyar Közlönyben.
A PSZÁF-törvényként ismertté vált előterjesztés módosított változatáról hétfőn dönt az Országgyűlés. Az eredeti javaslat szerint a jogszabály a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Veres János hangsúlyozta, hogy a módosításokkal átalakítják az Alkotmánybíróság által kifogásolt részeket, és így nem lehet olyan periódus, még átmenetileg sem, amikor a felügyelet vezető nélkül működne.
Az államtitkár közölte, hogy a jogszabályban egyéb, technikai jellegű módosítások is lesznek. Kikerül például a törvényből a banki adategyeztetéssel kapcsolatos szakasz, mert azt már más jogszabály rendezte. A törvénymódosítási javaslatot az alkotmányügyi bizottság terjeszti az Országgyűlés elé.
A parlament által tavaly december 15-én elfogadott, ki nem hirdetett törvény ügyében a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) előzetes normakontrollt kérve. Mádl Ferenc különösen a felügyelet vezetőire vonatkozó rendelkezéseket ítélte aggályosnak.
Az AB március 23-i határozatában az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek a PSZÁF elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnésével kapcsolatban állapítottak meg szabályokat. A határozat indokolása szerint a vizsgált rendelkezések szabályozási tartalma jogbizonytalanságot eredményez, mert a felügyelet működésében az ügyek átmeneti vitelének csak egy részét biztosítja, illetve a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné teszi.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
