A kormány szerdán dönt a kiadáscsökkentő csomag részleteirő, amelytől 185 millárd forintos megtakarítást remél. A FigyelőNet információi szerint délután négy órakor tart sajtótájékoztatót – a kormányszóvivői értekezlettel egybekötve – Draskovics Tibor pénzügyminiszter, amelyen ismerteti megszroítási intézkedéseit.
A megszorító intézkedések fontosságát, úgy tűnik, a szakszervezetek is belátták, főleg azután, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter megígérte: sem a közszolgálati dolgozók bérét, sem a létszámát nem érintik a változások. Így nincs akadálya, hogy a közszféra idei béreiről ma egyezség szülessen – olvasható a Magyar Hírlap szerdai összeállításában. Ugyanakkor a Magyar Nemzet értesülései szerint megtizedelhetik a főtisztviselői kart, megvonhatják az idegen nyelven beszélő közalkalmazottak nyelvpótlékát, és újabb tízmilliárd forintot vonnak el az amúgy is forráshiányos önkormányzatoktól.
400 milliárdos lyuk?
Jelentősen eltér a jegybank és a kormány véleménye az államháztartási folyamatokról – írja a NAPI Gazdaság. Az MNB 401,8 milliárd forinttal rosszabb pénzforgalmi egyenleget vár, mint a kabinet. A gazdasági folyamatokból következő adóalap-növekedésnél mérsékeltebben nőttek ugyanis tavaly az államháztartás bevételei, ráadásul idén az importáfa-elszámolásnál egyhavi csúszás lesz. A kiadásokat az MNB szerint a meglóduló infláció miatt szükséges évközi nyugdíjkorrekció, a gyógyszerkassza, valamint a pénzbeli tb-ellátások alultervezett kerete is növeli.
Draskovics már egy korábbi, parlamenti bizottsági meghallgatáson kifejtette, hogy szükséges lenne egyszerűbb adórendszert bevezetni. Minderről a FigyelőNet is beszámolt, s mint akkor kiderült, a lehetőségek vizsgálatával egy pénzügyminisztériumon kívüli munkacsoportot bízott meg Draskovics. E csoportnak kell megvizsgálnia, mekkora a kormányzat mozgástere az adóhivatal teljesítményének fokozására. “Ha rövid távon lehetséges az adók csökkentése és a teljesítmény növekedése, akkor a pénzügyi tárca a tavasz folyamán elő fog állni az ezzel kapcsolatos javaslattal” – jelentette ki Draskovics Tibor.
Draskovics úgy vélte, hogy – mint arról korábban beszámolt – szükséges a központi adminisztráció működési költségeinek mérséklése, a központi beruházások költségeinek visszafogása, illetve bizonyos beruházások átgondolása. Hogy pontosan mely beruházásokról van szó, arról nem szólt Draskovics. Hozzátette, hogy egyúttal hosszú távú egyensúlyjavító reformokat is el kell indítani.
Több részletben döntenek a megszorításokról
A kormány már tavaly decemberben, még László Csaba idején döntött mintegy 35 milliárd forint zárolásáról, januárban viszont további 150 milliárd megtakarításáról szóltak a hírek. A kabinet várhatóan szerdán részletezi az intézkedéseket, amelyek a legnagyobb mértékben a gazdasági tárcát érintik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) ugyanis legalább 36 milliárdot kell majd megspórolnia, erről már egy korábbi kormánydöntés rendelkezett. Ugyanakkor paradox helyzet, hogy az autópálya-építésből nem enged Medgyessy Péter, tehát a GKM-nek alighanem a közútfejlesztésre szánt pénzekből kell lefaragnia.
Ugyancsak komolyan érintik a honvédelmi tárcát a tervezett intézkedések. A HM-nek 12 milliárdot kell kigazdálkodnia, és az EU-integrációs költségből is igyekeznek minél többet megspórolni.
Tárcaszámítások
A minisztériumok feladata az volt, hogy a múlt héten elfogadott keretszámokat megtöltsék tartalommal – elérjék, hogy a fejezetükhöz tartozó előirányzatok megfelelő csökkentésével kijöjjön a rájuk rótt spórolási összeg.
A Draskovics-csomag kapcsán „egyelőre csak az a biztos, hogy a Pénzügyminisztérium és a tárcák közötti kompromisszummal egyik fél sem lesz elégedett” – írta a Népszabadság keddi számában. Sőt, az országos napilap szerint olyan szupertitkos az előkészítés, hogy még maga Draskovics sem ismeri a tervezett megtakarítások részleteit. Ennek persze az is az oka, hogy – ugyancsak a Népszabadság információi szerint – a Pénzügyminisztérium (PM) csak hétfőn összesítette a tárcák részletes javaslatait, amelyeket péntek estig kellett megkapnia.
A legnagyobb vita éppen amiatt bontakozott ki, hogy mi a megfelelő spórolási módszer. A minisztériumoknak egy sor előírást eleve be kellett tartaniuk, ám a tárcák vezetőinek saját hatásköre és felelőssége dönteni azokról az összegekről, amelyeket az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel a rendelkezésükre bocsátott. A tárcák inkább csak olyan takarékossági intézkedéseket akarnak hozni, amelyek valójában egy későbbi időpontra (2005-re) halasztják a kiadást.
A PM nem spórol?
A Magyar Nemzet értesülései szerint a költségvetési hiány lefaragására tett intézkedések két nagy vesztese a honvédelmi és az agrártárca lehet. Ugyanakkor a lap megemlíti, hogy a legkevésbé éppen a Pénzügyminisztérium spórol majd. A Draskovics által vezetett tárcát érintik ugyanis a legkevésbé a tervezett megszorítások.
A PM viszont azt szorgalmazza, szüntessenek meg felesleges intézményeket, vizsgálják felül a hozzájuk tartozó közhasznú társaságok, alapítványok támogatását. A pénzügyminiszter múlt heti előterjesztésében egyértelművé tette, hogy a mostani megtakarítást a jövő évi költségvetésben is érvényesítik. Nem egyszeri takarékosságra van szükség, hanem olyan intézkedésekre, amelyek hosszabb távon is olcsóbb államot teremtenek. Ám ilyenből egyelőre kevés akad – írja a Népszabadság.
Az EU Kommunikációs Közalapítvány például április 30-án szűnne meg. A Bursa Hungarica Közalapítvány feladatait az oktatási tárca, az Arany János Közalapítványét pedig a Magyar Tudományos Akadémia venné át. A megannyi állami közalapítványról és kht.-ről azonban más konkrét összevonási elképzelés nincs az anyagban. Kiderül belőle, hogy a gazdasági tárca eladná a villamosenergia-ipari kutatót, a közlekedéstudományi intézetet és az Építőipari Közszolgáltató Kft.-t. Az oktatási tárca a ’96 Beruházásszervező Kft. egészét, a Bakonyi Erőműben lévő részesedését adná el – írja a Népszabadság.
Egy korábbi kormányelőterjesztés vélhetően éppen ezért „keményített be”, és közli: a tárcák áprilisban számíthatnak arra, hogy az elmúlt években megmaradt költségvetési maradványokat elvonják tőlük. A Magyar Hírlap információja szerint ez 300-400 milliárd forintra rúg, a korlátozás pedig azt hivatott megakadályozni, hogy a minisztériumok saját szakállukra költekezve tovább növeljék az államháztartás hiányát.
Nem lesz 2009 előtt eurónk?
A DrKW szerint még ha sikerül is keresztülvinni a megszorításokat, a korábban ígért költségvetési intézkedések megvalósításának eddigi “következetes kudarca” miatt akkor sem valószínű, hogy az euró 2009 előtt bevezethető lesz Magyarországon. Ez az előrejelzés megegyezik a többi nagy londoni ház által érvényben tartott, rendre 2009-2010-es dátummal számoló jóslattal.
Medgyessy Péter miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva beszélt szerdán az euró bevezetésének lehetséges dátumáról, és azt mondta: április végén, miután a kormány tárgyalt a vállalatok, a szakszervezetek, a kutatók képviselőivel, már tisztábban fogja látni, hogy mi lehet a reális időpont. A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) napi feltörekvő piaci helyzetjelentésében szerdán az elemzők azt írták: a miniszterelnök ezzel azt jelentette be, hogy az euró bevezetési dátumáról szóló döntést a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által korábban említett március végéről április végére halasztotta a kormány.
A DrKW felidézi, hogy a kormány, miután nem sikerült teljesíteni a 2003-as államháztartási deficitcélt, bejelentette az euró bevezetésére korábban kijelölt 2008-as céldátum felülvizsgálatát. A Dresdner londoni irodája szerint a vizsgálati eredmény bejelentésének elhalasztása arra utalhat, hogy a kormány nem biztos a Draskovics Tibor által bejelentett 155 milliárd forintos takarékossági csomag elfogadtatásában. A DrKW a befektetőknek kiadott napi térségi helyzetjelentésben az európai feltörekvő piaci fejleményekre alkalmazott minősítési kategóriák közül a “pozitív” és a “negatív” között lévő “odafigyelni!” minősítéssel látta el az általa a döntés elhalasztásának nevezett előző napi kormányfői bejelentést.
