Az MNB vezetője szerint az euróhoz viszonyított szűkebb, plusz- mínusz 2,5 százalékos árfolyamsáv, amit az Európai Bizottság és az EKB megszab, inkább csak jelzőszámnak, nem pedig abszolút határnak tekintendő. Szapáry Bécsben az Euromoney szaklap által szervezett és a közép- és kelet-európai országok központi banki vezetőinek részvételével folyó tanácskozáson fejtette ki véleményét. A kérdésre, hogy az EU és az EKB egy szélesebb, plusz-mínusz 15 százalékos, vagy egy szűkebb árfolyamsávot szab-e meg, kifejtette, hogy szerinte “e kérdésnek nincs nagy jelentősége”, ha az országok jó pénzpolitikát folytatnak.
Az eurózóna tagjelölt országainak a zónához való csatlakozás előtt 2 éven át az ERM-2 rendszerben plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül kell tartaniuk az árfolyamukat, hogy ezzel jelezzék: gazdaságaik egyensúlyban vannak. Szapáry szerint amennyiben az árfolyamok a 15 százalékos sáv egész szélességében mozognak, az valamilyen pénzpolitikai hibát jelez, de a – Pedro Solbes, az EU pénzügyekben illetékes bizottsági tagja által bejelentett – szűkebb sáv mindössze a politikai irányvonal helyességének megítélésére szolgál majd.
Amikor majd az eurózóna jelöltjei az EU-val és az EKB-val elemzik az árfolyamváltozásokat, akkor azt fogják mérlegelni, hogy a valuták hányszor és milyen mértékben lépték át a szűkebb sávot, továbbá, hogy erre az országok milyen módon reagáltak – fejtette ki Szapáry, hozzátéve: a gazdasági alapoktól teljesen független spekulációs hatásokra számítva kell élni majd a 15 százalékos, szélesebb manőverezési lehetőséggel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
