A mobil csengőhang piac, ami a hanglemezkiadók és mobilcégek marketing eszközéből nőtt valóságos piaccá, durván a 32,2 milliárdos zenepiac 10 százalékát adja. A hagyományos csengőhang helyére egy sláger vagy egy ismert tévéműsor bevezető zenéjéből kölcsönzött néhány ütem először a ’90-es évek második felében a kamaszok körében vált népszerűvé.
Az ezt követő „zajos” siker jól jött a zeneipar számára, amely megsínylette az internetes kalózkodást, ill. azt, hogy a tinik inkább videojátékokra költötték a pénzüket, és nem CD-kre. De jól jött az eladósodott mobilszolgáltatóknak is, akik hatalmas összegeket invesztáltak a 3. generációs mobiltelefóniába, aminek megtérülése – ma már jól látszik – meglehetősen kérdéses.
A csengőhangból származó bevételen a lemezkiadó, az előadó és a mobilcég osztozik. Egy csengőhang átlagára, a londoni székhelyű távközlési tanácsadó cég, az Arc Group szerint 60 cent, de az ár régiónként változik. A dél-koreai SK Telecom (amely az ország legnagyobb mobilszolgáltatója) 20 centnek megfelelő összeget kér, míg a brit Vodafone közel 3 dollárt számol egy új csengőhangért.
Az előrejelzések szerint a forgalom egészen 2008-ig dinamikusan nő, amikor a csengőhang letöltésekből már globálisan 5,2 milliárd dollár bevétel származik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
