Belföld

Újabb brókerügy – ezért is a PSZÁF felel?

admin

2003. 11. 11. 11:08

Budapesti áliroda, külföldi károsultak, 7,6 milliárd kicsalt forint. Egy újabb brókerügy, amelyet egyes vélemények szerint jóval korábban is fel lehetett volna göngyölíteni.

Az újabb „brókerügy”, vagyis befektetési csalás – néhány magánszemély éveken át folytatott ügyes partizánakciója – számos érdekes kérdést vet fel. Elsőként azt, hogy az időről időre nevet is változtató budapesti áliroda mintegy 200 alkalmazottja előtt hogyan lehetett éveken át leplezni az ő közreműködésükkel végrehajtott bűncselekményeket, hogyan nem vált ez gyanússá számukra.

Másrészt azt, hogy ha már másfél évvel ezelőtt szemet szúrt a jogosulatlan befektetési tevékenység az ír jegybanknak, majd több külföldi és a magyar értékpapírfelügyeletnek is, akkor a rendőrség miért csak 2003. augusztusában kezdett foglalkozni az üggyel. Ehhez kapcsolódik a harmadik kérdés is: lehetséges-e, hogy bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jelek szerint ezúttal valóban időben lépett, megint csak vesztesen kerül ki a történetből?

Hárman előzetesben

 

Az ügy eddigi négy gyanúsítottja közül a rendőrség novemner 8-án három személyt őrizetbe vett, a negyedikként gyanúsított román állampolgár egyelőre szabadlábon védekezhet. A telefonos ügyintézőket tanúként kezeli a rendőrség. A sértettek számáról nincs pontos adat, eddig csupán egy károsult tett feljelentést az Egyesült Királyságban. A kár nagyságát mintegy 7,6 milliárd forintra becsülik, ebből mindössze 130-150 millió forintot sikerült megtalálni és zárolni. Egy-egy becsapott ügyfél kára 1000-től 200 ezer dollárig terjedhet. 

Átvert ügyfelek, megtévesztett dolgozók

A rendőrségi nyomozás jelenlegi állása szerint a különböző neveken futó budapesti álirodák (Folyóvölgy, Almalevél, Két határ) mintegy 200 alkalmazottja jóhiszeműen járt el, és nem tudhatott arról, hogy, amit a cégnél csinál, az csalás és bűncselekmény. A bűntényt tehát csak az ötletgazdák (két amerikai, egy magyar és egy román férfi) követték el, a „brókercég” dolgozóit pedig alaposan becsapták. A fluktuáció ugyanakkor állítólag igen magas volt, sokan már a próbaidő leteltével elhagyták a céget, amit alighanem az „egyedülálló” munkakövetelmények indokoltak.

Az egyik volt alkalmazott a brit Guardiannak 2003. augusztusában például arról számolt be, hogy az elsősorban amerikai és brit ügyfelek rábeszélése érdekében mennyi mindent kellett hazudniuk havi 60 ezer forintért: más név (jó angolos), más cégnév (Livingstone, Cambridge Global, Godwynn International), genfi iroda, és ekkor még csak a bemutatkozásnál tartottak. Azt nyilván nem kötötték a gyorsan cserélődő fiatal stáb orrára, hogy a befektetésként kínált Safeguard Technology részvényei értéktelenek, a múltban elért évi 45 százalékos hozam is teljesen valótlan, és a vételár sem oda megy, ahová szánják.


Felügyeleti figyelmeztetések

2002. október 15.: az ír pénzügyi felügyelet figyelmeztető közleménye a Svájcban, Franciaországban, Olaszországban és Svédországban tevékenykedő Livingstone Asset Management Kft. tevékenységéről;
2003. február 18.: az ír felügyelet figyelmeztető közleménye az Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban működő Cambridge Global Kft.-ről;
2003. április 30.: a belga bankfelügyelet figyelmeztetése a Cambridge Globalról;
2003. május 22.: a thaiföldi felügyelet figyelmeztető közleménye a több honkongi címen, illetve a budapesti József nádor téren is bejegyzett Bowen Reece Kft. jogosulatlan értékpapírügyletei miatt;
2003. október 14.: a PSZÁF közleménye a Livingstone, a Cambridge Global és a Bowen Reece Kft-k engedély nélküli tevékenységéről. 

Bejelentés vagy feljelentés?

Információink szerint az elsőként Livingstone néven futó cég illegális tevékenysége legkorábban az ír központi banknak tűnt fel. Ez az intézmény hívta fel a különböző országok, így a hazai értékpapírfelügyelet figyelmét is a jogosulatlan befektetési szolgáltatás tényére. Ennek alapján a PSZÁF – a rendőrség által is alátámasztott közleménye szerint – 2002. július 25-én bejelentést tett a rendőrségen engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység és pénzmosás bűntettének gyanúja miatt.

Molnár Csaba alezredes, az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságának pénzmosás elleni osztályvezetője az MTV Este című műsorában hétfőn azt állította: a rendőrség már tavaly nyáron megkezdte volna a nyomozást, ha a PSZÁF nem csak bejelentést tesz az ügyben, hanem feljelentést. A bejelentés ugyanis – hangsúlyozta az alezredes – kevés volt ahhoz, hogy a nyomozás elindulhasson, ráadásul a törvény szerint akkor a pénzmosás kivizsgálásához „alapos” gyanúra volt szükség, ez pedig nem állt még fenn. A felügyelet feljelentésére viszont 2003. augusztusáig várni kellett – fogalmazott Molnár Csaba – így csak akkor indíthatták el a nyomozati lépéseket.

A PSZÁF ugyanakkor hétfői közleményében még a két szervezet gyümölcsöző összefogásának szép példájaként ír a történtekről, megköszönte a rendőrség (és a sajtó) ebben az ügyben kifejtett tevékenységét. A baráti gesztusra kevésbé baráti volt a válasz. Lehet, hogy újabb nyilatkozatháború kezdetén állunk?

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

LEAGUE CITY , TX - MAY 20: Residents attend a prayer vigil to remember the victims from the Santa Fe High School shooting at Walter Hall Park on May 20, 2018 in League City, Texas. Last Friday, 17-year-old student Dimitrios Pagourtzis entered the school with a shotgun and a pistol and opened fire, killing 10 people.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.