Hozzátette: az EU strukturális és kohéziós alapjaiból származó forrásokból támogatott közbeszerzésekre azonban már január elsejétől az új törvényt kell alkalmazni.
Utalt arra, hogy Magyarországnak ezekben az eljárásokban nemzeti elbánást kell biztosítani az uniós országok és a tagjelölt államok ajánlattevői számára is. Németh Anita kiemelte, hogy a közösségi beszerzések hirdetményeit a közbeszerzések tanácsán keresztül az EU hivatalos lapjában és elektronikus változatában is közzé kell tenni, ennek költségét az unió viseli.
A törvény újdonságai közül a főosztályvezető megemlítette, hogy éves közbeszerzési tervet kell készíteni az ajánlatkérőknek minden költségvetési év elején, legkésőbb április 15-ig. Ez alól kivétel a közszolgáltató és a központosított közbeszerzéseket lebonyolító szervezetek. Az éves közbeszerzési terv nyilvános, ennek megfelelően az ajánlatkérő időben áttekintheti beszerzési igényeit, például a részekre bontás tilalmának szempontjából.
Új elem az úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárás is, amely a nemzeti értékhatár alatti, de az egyszerű értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésekre vonatkozik. Árubeszerzésnél, illetve szolgáltatás megrendelésénél ez 2-2 millió, míg építési beruházásnál 10 millió forint. Ezek a beszerzések eddig szabadkézi vételként csak rendeletben voltak szabályozva.
Az is újdonsága a törvényjavaslatnak, hogy a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzések lebonyolításába hivatalos közbeszerzési tanácsadót kötelező bevonni. A közösségi értékhatár árubeszerzésnél, illetve szolgáltatás megrendelésnél 130 ezer euró, míg építési beruházásnál 5 millió euró.
Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára elmondta, hogy a meglévő jogszabály számos ponton kijátszható, visszaélésre ad lehetőséget. Példaként említette, az irreális kötelezettségvállalást. Egy központosított gépjármű-beszerzési tenderen, egy gépjármű-forgalmazó száz év garanciát adott a felkínált járműre, amiért jelentős plusz pontokat kapott az elbírálásnál.
Reményét fejezte ki, hogy az új közbeszerzési törvény hatályba lépésével a múlt évi 805 milliárd forintos közbeszerzési érték, ami az idén várhatóan csekély mértékben visszaesik, jövőre jelentősen emelkedik. Keller László közölte: néha azt is tapasztalták, hogy a közbeszerzési kiírást célzottan fogalmazták meg, azaz egy meghatározott szállítóra tekintettel írták ki a pályázatot.
Vissza lehetett élni a keret-megállapodásokkal is – mondta. Erre volt példa szavai szerint, az Országimázs Központ több milliárd forintos keretszerződése, amelynek teljesítését azután már további pályáztatás nélkül végeztetett el alvállalkozókkal, ezt pedig szerinte a keretpályáztatásra való hivatkozással nem tehette volna meg.
A kormány beterjesztette az új, jogharmonizált közbeszerzési törvény tervezetét a parlamentnek, a tervezet általános vitája várhatóan november 17-i plenáris ülésen kezdődik.
A törvény célja a közpénzek átlátható, nyilvános költése, a verseny és esélyegyenlőség biztosítása – mondta Németh Anita, az igazságügyi tárca főosztályvezetője. Ennek érdekében kiterjesztik a törvény alanyi hatályát, kibővítik az állam és közjogi szervezet fogalmát. A közbeszerzési eljárások nyomán köttetett szerződések módosítását és a teljesítéssel kapcsolatos szabálytalanságokat a közbeszerzési döntőbizottság vizsgálhatja és bírságot is kiszabhat.
