Belföld

Az EU-miniszter többnyire egyetért az országjelentés kifogásaival

A Magyarországnak címzett EU-bizottsági kifogások jó részével egyetért Juhász Endre, EU-integrációért felelős tárca nélküli miniszter.

Juhász Endre efyetért a Magyarországot ért kifogásokkal, csupán a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülést ért kritikai megjegyzést minősítette okafogyottnak egy sajtóbeszélgetésen csütörtökön. A szeptember 30-i állapotfelmérést követően ugyanis Magyarország benyújtotta az e területre vonatkozó programot – mondta.

A miniszter aláhúzta, hogy a brüsszeli bizottság kifogásai egyetlen területre, a mezőgazdaságra vonatkoztak, a többi tárgyalási fejezetet illetően a jelentés nem tartalmaz számottevő kritikát.

Juhász Endre szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felállításával kapcsolatos kifogások jogosak, és tény, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer sem épült ki teljes mértékben. Az élelmiszeripari üzemekre vonatkozó közegészségügyi követelmények maradéktalan teljesítése a miniszter szerint a magánszektor feladata, erre a kormány csak felhívhatja az érintettek figyelmét, és ellenőrizheti a követelmények betartását.


Az agrárágazat felkészültségéről közzétett bizottsági értékelés Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint is reális.

A kifogások elemzését részletezve a Juhász Endre elmondta, hogy a mezőgazdasági támogatásokat kezelő kifizető ügynökség (MVH) felállítása valóban nem fejeződött be. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hivatalban, amely a kifizető ügynökség feladatait a csatlakozást követően a mezőgazdaság területén ellátja majd, már most is 550 ember dolgozik. Szerinte nem lett volna indokolt a teljes létszámra feltölteni a személyi állományt, amely mintegy 800 fő lesz.

Juhász Endre jelezte viszont, hogy a létszámfeltöltésnek eljött az ideje, mivel a hivatal működésének “bejáratásához” időre van szükség. Aláhúzta viszont, hogy a hivatal a csatlakozást követően minden szükséges feladatot el tud látni, a csatlakozásig hátralévő időben erre felkészítik a szervezetet.

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer több eleme is működőképes a miniszter szerint, így a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer, amely 300 ezer térképszelvényt tartalmaz a mezőgazdasági területek egyértelmű azonosítására.

Emellett az állatazonosításra szolgáló módszerek is lényegében használható állapotban készen vannak, a gazdaregisztráció, azaz a gazdák lajstromba vétele most kezdődött, ez még nincs készen, de a csatlakozás időpontjáig ez a feladat is elkészül.

Teljesen hiányzik ezen a területen a különböző adatbázisokat összekapcsoló szoftver, amelyre pályázatot írt ki az agrártárca, és ennek tendereztetése folyamatban is van. Ám az első versenytárgyalás ezen a területen eredménytelenül zárult, és így annak eredménye nem lévén, újabb fordulót kell lebonyolítani. A PHARE-pénzekből finanszírozott szoftverfejlesztés értéke egyébként igen jelentős, mintegy 10 millió euró, azaz 2,4-2,5 milliárd forint.

Juhász Endre reményei szerint azonban a hónap végére már ez a szerződés is alá lehet írva. A miniszter megjegyezte, hogy ez a “csúszás” nem írható a kormány számlájára.

A mezőgazdasági, vidékfejlesztési tervvel kapcsolatban Juhász Endre arról tájékoztatott, hogy a garancia alapból finanszírozott tevékenységekről van szó ezen a téren. Többek között olyan mezőgazdasághoz kapcsolódó területekről, mint az agrár környezetvédelem, a gyengén fejlett térségek támogatása, a korai nyugdíjazás vagy az erdősítés. Ez a program szeptember 30-ára igaz, hogy nem készült el, ám azóta már benyújtotta a bizottságnak ezt a magyar kormány. Így a miniszter szerint ezt a kritikát akár törölni is lehet.

Az élelmiszer-előállító üzemek közegészségügyi követelményeinek maradéktalan teljesítését ért kifogásokra Juhász Endre úgy reagált, hogy azok nem érintik azokat a feldolgozó üzemeket, amelyek már évek óta szállítanak az Európai Unióba, illetve azokat sem – amelyek száma 44 -, amelyek átmeneti mentességet kaptak egyes követelmények teljesítése alól. A kifogások elsősorban azokat a kisebb és nagyobb feldolgozó üzemeket érintik, amelyek nem megfelelő módon készültek fel az uniós követelmények teljesítésére.

A miniszter megjegyezte azt is, hogy január 1-jétől csak a strukturális alapokból, azaz a SAPARD-bázison működő kifizetések működhetnek, a garancia alapok forrásai csak a csatlakozást követően lesznek elérhetők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik