Belföld

17 milliárd forintba kerül a biztosítóknak a csatlakozás

admin
admin

2003. 11. 03. 10:01

Az Európai Uniós csatlakozást követően a biztosítókat leginkább érintő változás, hogy a cégeknek magasabb tőkekövetelményeknek kell majd megfelelniük. Az új szabályozás miatt - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmánya szerint - 17 milliárd forint pótlólagos tőkére lesz majd szükségük. A tőkepótlásra a csatlakozás időpontjától számítva három, illetve öt évet kapnak a biztosítók tulajdonosai.

Az új szabályokat az unióban is csupán 2002 márciusában vezették be – a Szolvencia I projekt keretében – , az új direktívák fő célja a biztosítottak védelmének javítása.

A biztosítási szektor nagyobb tőkeszükséglete három okra vezethető vissza: módosul – nő – a biztosítók számára előírt minimális biztonsági tőke szükséglet, változik a nem életbiztosítási üzletág minimális szavatolótőke-szükségletének számítása és változik az élet ág minimális szavatolótőke-szükségletének számítása is. Közülük legnagyobb hatása a társaságok számára kötelezően előírt, magasabb minimális biztonsági tőkenagyságnak van.

A most érvényes szabályok szerint a részvénytársasági formában működő, nem életbiztosítási üzletággal foglalkozó biztosító társaságoknak tevékenységtől függően 150, 220, 300 vagy 350 millió forint minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük. Ez az összeg az új biztosítási törvény szerint a nem életbiztosítási üzletágakkal foglalkozó társaságok esetében, tevékenységtől függően 500 millióra, illetve 750 millió forintra növekszik majd. Az életbiztosítóknál egységesen a mai 250 millióról 750 millió forintra emelkedik a szükséges minimumtőke. Az új jogszabály a csatlakozás pillanatában hatályossá válik, de az előírás teljesítéséhez öt év türelmi időt kapnak a cégek.

A tőkeszükséglet ugrásszerű növekedése csak részben köszönhető az uniós irányelv változásának. A magyarországi biztosítók számára előírt minimális biztonsági tőkére vonatkozó szabályok 1996 óta nem változtak, holott az elmúlt nyolc év inflációja alapján a minimumtőke-előírást már közel kétszeresére kellett volna emelni.

Az új szabályozás alapján a hazai cégek számottevő része állományához képest aránytalanul nagy saját tőkével lesz kénytelen működni, ami jelentősen rontja megtérülési mutatóikat. Ennek az lehet a következménye, hogy néhány kisebb biztosító tulajdonosa a vállalati forma helyett a fiókosítás mellett dönt, azaz, sokkal olcsóbb és egyszerűbben működtethető fiókteleppé alakítja át magyarországi biztosító társaságát.

A tőkeszükségletet növelő, második nagyobb változást a nem életbiztosítási üzletág szavatolótőke-szükségletének módosulása okozza majd. Mind a díjbevétel, mind a kárfelhasználás esetében ágazati és termékszintű súlyozást kell bevezetniük a cégeknek. A hosszú távú egészségbiztosításokat egyharmados súllyal kell figyelembe venniük, miközben három felelősségbiztosítási ágazatot – légijárművekkel összefüggő felelősség, tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség, valamint általános felelősségbiztosításokat – másfélszeres súllyal kell számolni. Ez a módosítás szorosan összefügg a 2001 szeptemberi terrortámadásokkal, és a korábban becsültnél sokkal nagyobb kockázatok fedezetére szolgál.

Az életbiztosítási üzletág szavatolótőke-szükségletét kevésbé érinti az új szabályozás. E szerint az életbiztosításokhoz kapcsolt kiegészítő biztosítások – amelyekre a nem életbiztosításokra vonatkozó szavatolótőke-szabályok vonatkoznak – szavatolótőke-szükségletét az új szabályok szerint kell számolni. A másik változás, hogy a befektetési egységekhez kötött, unit-linked biztosítások után számolt tőkeszükséglet kiszámítását érinti.

A magyarországi biztosító társaságok, illetve nagy biztosító egyesületek 2002. december végi tőkehelyzete alapján a részvénytársasági formában működő biztosítók ma igen magas, 174 százalékos tőkefeltöltöttsége 140 százalékra csökkenne az új szabályozás hatályba lépésével részben a kötelező minimális biztonsági tőke emelkedésével, másrészt a szavatoló tőke szükséglet számítási módjának szigorodása miatt.

A biztosító egyesületek esetében a helyzet sokkal rosszabb: a mai szabályok alapján számított, 136 százalékos tőkefeltöltöttségük az új szabályozással 67 százalékra zsugorodna, azaz, szavatoló tőkéjük alig kétharmadát tenné ki az előírt tőkeszükségletnek.

A felügyelet elemzése szerint a mai tőkehelyzet alapján, ha az új szabályozás most lépne életbe, számos biztosító inszolvenssé válna: tőkehiányuk mértéke 91 millió forinttól 840 millió forintig terjedne. A tőkehiány 24 százaléka a biztosító egyesületeknél jelentkezne – ami jóval meghaladja piaci részesedésüket -, mivel az új szolvencia-szabályok szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás végző egyesületek minimális biztonsági tőkéjébe már nem lehet beszámítani a viszontbiztosítást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 1968. április 12.
Mátrai Zsuzsa énekesnő részt vesz az Egy óra Majláth Júliával című műsor felvételén. A műsort húsvét hétfőn mutatják be a Magyar Televízióban Kalmár András rendezésében.
MTI Fotó: Patkó Klári
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.