Belföld

Kormányzati létszámleépítés – ráfaraghatnak

A közszféra átvilágítása előtt bocsátanak el nyolcezer embert a közigazgatásból, azaz a kormány előbb vág, s csak azután mér. Egyelőre nincs pontos adat a remélt megtakarításról.

Könyörögtek főnökeiknek a régóta szolgáló köztisztviselők a Bokros-csomag életbelépésekor, hogy rúgják ki őket, mert a tisztes végkielégítés jó alapnak ígérkezett ahhoz, hogy ügyvédi irodát nyissanak vagy más vállalkozást indítsanak. “Mindenki arra számított, hogy majd a gyengén teljesítőket küldik el, ám százával iratkoztak fel jó képességű szakemberek az elbocsátandók listájára” – emlékezik a nyolc évvel ezelőtti stabilizációs program végrehajtásának hónapjaira egy volt magas rangú állami vezető. Egyúttal arra figyelmeztet: a jelenség 2003-ban is megismétlődhet.

Takarékossági módok  

Csökken a vezetői megbízatások száma
• Értékesítenek 270 minisztériumi gépkocsit
• Szigorodik a mobiltelefonok használata, és a mobiltelefon-költségek elszámolása
• Visszaszorul a megbízási szerződéssel történő munkavégzés lehetősége
• Mérséklődnek a reprezentációs kiadások
• Egységessé válik a külföldi kiküldetések díja
• Meghatározzák, hogy külföldi utazások esetében milyen osztályt lehet igénybe venni
• Megtakarítást szolgáló intézkedésekre kerül sor a Köztársasági Őrezrednél is, felülvizsgálják, hogy az általuk védett objektumoknál szükséges-e a rendőrség jelenléte, illetve, hogy ezek az intézmények képesek-e saját maguk fedezni az őrzési költségeket

Mennyi lesz?



Egyelőre nemhogy a szóba jöhető végkielégítés volumenéről, de még a megtakarítás nagyságáról sincs pontos adat. A Pénzügyminisztériumból (PM) származó első hírek szerint a 8 ezer fős elbocsátás 22 milliárd forinttal, más források szerint 44 milliárddal csökkenti a kiadásokat, ám arra, hogy ez a végkielégítések nélküli bruttó megtakarítás-e, avagy ezt még tovább apasztják a “lelépési díjak”, lapzártánkig nem kaptunk választ. Mi több, Veres János politikai államtitkár egy interjúban lényegesen nagyobb összegről beszélt; úgy fogalmazott, hogy jövőre 300 milliárd forinttal jut kevesebb az államigazgatási szférának, mint 2003-ban, s ennek mintegy egyharmadát teszik ki a karcsúsítással járó megtakarítások. A szaktárca a Figyelő megkeresésére azt közölte, hogy számokat csak két hét múlva tud majd mondani. (A központi közigazgatás egyéb megtakarítási terveiről lásd külön írásunkat.)

Félelem

A mostani 10 százalékos leépítés hírét ezúttal kevesen fogadják életük nagy újrakezdési lehetőségeként. Az elképzelés sokkal inkább általános riadalmat, bizonytalanságot kelt az állomány körében. Egy veszprémi közigazgatási háttérintézmény diplomás munkatársa például súlyos gerincműtétjét követően úgy döntött, hogy a hónap elejétől újra dolgozik, mert attól tart, ha betegállományban marad, ő lesz az első, aki listára kerül. Rajta kívül még 7999 ember retteg, s – mint egy pécsi szakember fogalmazott – az elbocsátástól való félelem kihat a szakmai munkára is.

Pályakezdők a feketelistán


Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) 1322 munkatárstól válnak meg; csak azok érezhetik magukat biztonságban, akik az informatikai részlegnél dolgoznak, vagy a területi igazgatóságoknál, és így közvetlenül az adózókkal tartják a kapcsolatot. A vám- és pénzügyőrségnél 808 főt érint a leépítés, amelynek javarészt próbaidős fiatalok “esnek áldozatául”. Huszonegy, a Rendőrtiszti Főiskolán tanuló másodéves diákkal úgyszintén a takarékosság miatt szüntették meg a tanulmányi szerződést. Ebben eredetileg a pénzügyőrség arra kötelezte magát, hogy nemcsak a főiskolások tandíját fizeti, de a diploma után három évig foglalkoztatja is őket. Csakhogy a költségvetési támogatás megcsappanása következtében erre már nem tud garanciát vállalni. A diákok ennek ellenére folytatják a tanulmányaikat.

Összecsiszolódás

Közigazgatási szakértők szerint korántsem biztos, hogy a sebtiben végrehajtott létszámcsökkentés hosszabb távon is hasznot hoz, mindenesetre adatok erről egyelőre nincsenek. A tárcák október 22-ére készítik el a konkrét leépítést és a végleges létszámot tartalmazó intézkedési tervet, amelyet a kabinet a hónap végén tárgyal. Az egzisztenciális bizonytalanságnak azonban a Figyelő információi szerint máris morális következményei vannak: a munkahelyeken egymást figyelik a kollégák, ahelyett, hogy a feladataikra koncentrálnának.

Szféra-számok  

Magyarországon a 3,9 millió munkavállaló közül 828 ezer ember, azaz az összes foglalkoztatott 22 százaléka dolgozik a közszférában. A köztisztviselői létszám a rendszerváltás óta nagyjából azonos, hozzávető-legesen 103-110 ezer fő; 2003 júniusában 103,4 ezer fő volt. Ugyanebben az időpontban a közalkalmazotti állomány 524,6 ezer főt számlált, a szolgálati jogviszonyosokkal (katona, tűzoltó, rendőr) együtt pedig 828 ezret. A Transparency International országjelentései rendszeresen tartalmazzák, hogy a magyar közpénzgazdálkodás egyik kritikus pontja a közszféra átláthatatlansága, a finanszírozási, bérezési rendszerek összetettsége.

“Az uniós csatlakozás előtti hónapokban igen durva, stratégiai tévedés a 10 százalékos leépítés” – vélik közigazgatással foglalkozó elméleti szakemberek. Rámutatnak: az európai demokráciákban 2-5 százalékos elbocsátás az elfogadott, és arra szükség is van tízévenként, mert a rendszer valóban permanensen növekszik. Tény, hogy annak idején Margaret Thatcher brit miniszterelnök 20 százalékos állománycsökkenést rendelt el, ám öt évre széthúzva.

A mostani 10 százalékot a hírek szerint további burkolt 6 százalékos önkormányzati karcsúsítás követi, amivel öngólt rúghat a kabinet. Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint már így is mulasztásos törvénysértést követ el sok száz önkormányzat, mert forrás híján nem tudja ellátni a törvényben előírt feladatait. “További költséglefaragást már nem képesek elviselni a kis települések, ezért közintézmények zárhatnak be” – figyelmeztet Dióssy.


A tetejébe a helyi feladatok mellé májustól belépnek a csatlakozásból adódó kötelezettségek is. A pénzekért pedig az egyes nemzetek közigazgatásai versenyeznek egymással. “A rajtelőny érdekében nem szabad, hogy csökkenjen a pályázatok menedzselésével foglalkozó, Brüsszellel kapcsolatot tartó, és a pénzek fogadására képes hivatalnokok száma, mert a források egyelőre csak mézesmadzagként léteznek, azokat el is kell nyerni” – hangoztatta lapunknak egy magas állami megbízatást teljesítő közigazgatási szaktekintély. Álláspontja szerint először meg kell várni, amíg összecsiszolódik az uniós igazgatással a hazai, s csak amikor a rendszer már bejáratódott és sikeresen üzemel, akkor kell elgondolkodni a karcsúsításról.


Éppen az unió miatt


A gazdasági szféra prominensei – köztük Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, valamint legutóbb az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) vezetői – ezzel szemben éppen az uniós csatlakozásra tekintettel szorgalmazzák, hogy a versenyképesség érdekében 50-200 ezer fővel csökkenjen a közszférában foglalkoztatottak száma. Kétszázezer ember leépítése az AmCham számításai szerint 1000 milliárd forint meg-takarítással járna, aminek a felét rögtön vissza kellene forgatni a közszférába, a másik felével pedig a gazdaságot lehetne élénkíteni. Vitatkozik ezzel az állásponttal Vadász János, a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatalának vezetője és Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Ők úgy látják, a jól működő és hatékony közszolgálat a gazdaság fejlődésének előfeltétele, ezért nem szabad elhamarkodottan leépíteni. Célszerű megvárni a teljes közszférát érintő, intézményi szintig lebontott feladat- és létszámfelmérés eredményét, amire a kormány elviekben már az áldását adta, és a tervek szerint a munka késő ősszel kezdődne el.

Kiszervezés

György István, a budapesti Közgáz (BKÁE) államigazgatási karának docense is úgy véli, hogy feladatfinanszírozást kellene megvalósítani, ehhez pedig valóban célszerű lenne megvárni az átvilágítást. Az egyetemi szakértő szerint a takarékosság persze méltányolható indok, de nem a legadekvátabb a struktúraváltásra. Más szakértők ennek kapcsán azt kérdezik, ha már megtakarítás, akkor vajon példát mutatnak-e a miniszterek a kormányváltáskor beültetett tanácsadók és főtanácsadók létszámának megkurtításával. (Egy-egy szaktárcánál híreink szerint 10-15 egyedi szerződéssel foglalkoztatott politikai tanácsadó ül.)

Amellett, hogy az eszközökön és infrastruktúrán spórolnak, a jövőre nézve megoldás lehet akár a menedzser-közigazgatás is, igaz, ezzel szemben némely uniós ország példája óvatosságra int. Nagy-Britanniában például bátran engedték be az állami szektorba a privátszférát, ám a fogyasztók nem voltak megelégedve a magánszolgáltatók színvonalával, ezért most újra vissza kell szervezni a feladatokat. Nálunk elvi álláspont: tilos “kivinni” azokat az alapfeladatokat, amelyek során közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak a köztisztviselők (például okmányok kiadása, hatósági ügyintézési feladatok). Ezzel szemben magánosítani lehet az étkezdét, az ingatlangazdálkodással kapcsolatos teendőket, vagy a fűtési rendszer üzemeltetését. A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumban 2003 májusában a sajtószervezési, pr- és kommunikációs teendők ellátását szervezték ki. Ennek során egy, a minisztérium tulajdonában lévő kft.-t bíztak meg az ellátásával. A 9 főt foglalkoztató szervezet munkatársait munka-szerződéssel alkalmazzák, akik versenyképes bért keresnek. Igaz, ezért nem 8, hanem néha 12 órát dolgoznak, rugalmasan alkalmazkodva a felmerülő igényekhez. “A sajtószervezési és pr-kommunikációs feladatok sokszor tervezhetetlenek, gyorsabb reakciót igényelnek és nehezen integrálhatók az államigazgatás bürokratikusabb működésébe. A kft. pedig a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozva, költséghatékonyan, flexibilis módon, a versenyszférából “felszívott” tudással szakmailag magas színvonalat produkálva működik” – érvel Szigetvári Viktor sajtófőnök.

Az átlagosan 105 ezres közigazgatási szférában mindazonáltal az outsourcing nem jöhet tömegesen szóba, mert mintegy 90 ezerre tehető azok száma, akik az állam nevében járnak el, s csak 10-15 ezren látnak el úgynevezett üzemeltetési-működtetési feladatokat. Ráadásul úgy tűnik, hogy a kiszervezésre a kormány sem vevő. Gál. J. Zoltán kormányszóvivő a minap aláhúzta: hogy a költség- és bürokráciacsökkentés során mindenütt árgus szemmel figyelik, nehogy újabb kft.-kbe, vagy más gazdasági társaságokba tegyék át a munkatársakat, hogy azután megbízási szerződéssel tovább foglalkoztassák őket.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.