Belföld

Elbukhat a Kiotói-egyezmény

admin

2003. 09. 29. 10:48

Oroszország mindaddig nem ratifikálja a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet, amíg nem kap biztosítékokat érdekei védelmére - közölte a Kreml a hétfőn Moszkvában megnyíló klímaváltozási világkonferencia előtt.

Az orosz elnöki adminisztráció szerint a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló jegyzőkönyvet csak abban az esetben ratifikálja Oroszország, ha a nyugati cégektől konkrét javaslatok érkeznek közös programok végrehajtására. Ilyen javaslatokat Moszkva eddig nem kapott.

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország vállalta: a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a széndioxid kibocsátását.

 Magyarországon klímakutató bizottság készülödik

Számos országban a kormányok horribilis összegekkel támogatják a klímakutatást, mert úgy vélik, hogy számottevő gazdasági előnyhöz juthatnak, ha időben felismerik a várható éghajlatváltozást. Magyarországon erre a hónapra ígérték a klímaváltozásokat kutató nemzeti bizottság felállítását. A kormány a közelmúltban fogadta el a második nemzeti környezetvédelmi programot, amely őszre kerül a parlament elé. Ennek a kerettörvénynek van egy klímavédelemmel foglalkozó fejezete, amely évekre és ezen belül ágazatokra lebontva írja elő a feladatokat. Az úgynevezett bázisidőszak, az 1985 és 1990 közötti évek szintje alatt kell tartanunk, a széndioxid és egyéb üvegházi gázok kibocsátását. Bár az utóbbi években elindult egy lassú növekedés, ennek ellenére ezt a szintet tartani tudjuk. A klímaprogramok finanszírozása sokszor nehézségbe ütközik, az újabb és újabb jelentkező igények miatt. Szeptemberben a Magyar Tudományos Akadémián elindult egy három éves kutatási program, amely a klímaváltozás különféle ágazatokra, például a mezőgazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja, és tudományos javaslatokat tesz a megelőzésre. ezt a programot a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja pénzügyileg is. Év végén, decemberben, Rómában az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes feleinek konferenciája lesz. Ezen a IX. ülésszakon várhatóan Persányi Miklós magyar környezetvédelmi minisztert választják elnöknek. Egyébként 2005. januárjától egy részletes elemző munka után az Unión belül elindul az úgynevezett szennyezési jogok adásvétele is.

„A kiotói jegyzőkönyv egész sikere Oroszországon múlik” – nyilatkozta Boerge Brende, az ENSZ bizottságának elnöke. Az 1997-es paktumba, az Egyesült Államok 2001-es kiugrását követően, ugyanis Oroszország jóváhagyása lehelhetne újra életet. Az orosz szavazat gyakorlatilag vétó-erővel bír, hiszen a Kiotói-egyezményben van egy kikötés miszerint addig nem lép a jegyzőkönyv teljesen életbe, amíg az országok 55 százaléka nem ratifikálja. Eddig csak 44 százalék gyűlt össze, de Oroszország a maga 17 százalékával képes lenne átbillenteni a mérleg nyelvét.

Az orosz kormányzat mostani késlekedését alapvetően azzal magyarázza, hogy a jegyzőkönyv nyomán felmerülő kérdéseket egyelőre csak vizsgálja, és a döntést ezután hozza meg. A szakértők mégis gyanakszanak, hogy az ország vezetése biztosítékokat akar arra, hogy az egyezmény ratifikálása számára gazdasági hasznot fog hozni.

A moszkvai környezetvédelmi minisztérium áprilisban közölte: Oroszország még idén ratifikálja a jegyzőkönyvet, de előtte tisztázni kell a nemzetközi közösség pénzügyi hozzájárulását a klímavédelemhez.

Moszkva szerint a káros gázok kibocsátásának csökkentését célzó oroszországi beruházásokra legalább 3 milliárd dollárra van szükség. Oroszország elsősorban európai, japán és kanadai vállalatok ajánlatait várja. A hétfőn kezdődő konferencia előtt közzétett orosz állásfoglalás szerint bár Oroszország 17 százalékkal részesedik a globális felmelegedésért felelős gázok kibocsátásában, ugyanakkor az ország egész területe a világon a légkörbe kerülő összes széndioxid csaknem 40 százalékát nyeli el. Oroszország azzal, hogy ilyen nagy mennyiségű széndioxidot “szív magába”, jelentős mértékben hozzájárul a világ környezetvédelméhez – olvasható a közleményben.

Oroszország – közölte a Kreml – már minden ökológiai kötelezettségét teljesítette: 1990 óta egyharmadával csökkentette a károsgáz-kibocsátást.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.