Az iraki pénzügyminiszter, Kamal al-Kilani ugyanott azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy 70-75 milliárd dollárt remélnek az október 23-24-én Madridban rendezendő adományozó értekezlettől. – De lehet, hogy csak 65 milliárdot ajánlanak fel – tette hozzá.
Az iraki küldöttség ismertette az iraki amerikai adminisztráció meghívására korábban alakított kormányzótanács reformterveit is, amelyeket az iraki amerikai adminisztráció vezetője, L. Paul Bremer a hét végén rendeletben szentesített. – A külföldi beruházásokra vonatkozó új szabályozás a világ egyik legnyitottabb országává teszi Irakot – mondta az iraki pénzügyminiszter. 
Mégis kell gazdasági reform
A megszállás kezdetén az amerikai adminisztráció nem akart nagyobb reformokat, vélvén, hogy azokkal meg kell várni, amíg választott vezetés alakulhat Irakban. Időközben azonban kiderült, hogy az iraki gazdaság az eredetileg becsültnél rosszabb helyzetben van, és a körülmények gyorsan romlanak tovább a folytatódó szabotázsakciók miatt. Ezért az amerikai adminisztráció sürgős intézkedésekkel akarja fellendíteni az iraki gazdaságot, ettől remélve egyszersmind a belső politikai helyzet javulását, a kormányzótanács tekintélyének növelését is – írta hétfőn a Wall Street Journal.
A külföldi befektetők ezentúl az iraki gazdaság bármely ágában százszázalékos tulajdonhoz juthatnak, kivéve a földet-telket, az olajipart és a többi természeti erőforrást. Ingatlant 40 évre bérbe vehetnek, és ettől eltekintve a hazai befektetőkkel azonos jogaik lesznek.
Új pénz, új adó
A reform részeként október 15-én Irak új nemzeti valutát vezet be “új iraki dínár” elnevezéssel. A még érvényben levő valuta szinte teljesen elértéktelenedett az előző rezsim bukásakor.
A következő öt évben legföljebb hat külföldi pénzintézet szerezhet száz százalékot iraki bankokban, öt év múlva pedig minden korlátozás megszűnik. A külföldi tulajdonban lévő bankoknak legalább 25 millió dolláros, a többségi iraki tulajdonban lévő bankoknak legalább 5 millió dolláros alaptőkét írt elő a Bremer-féle rendelet. A tőkemegfelelési mutatónak el kell érnie a nemzetközi szintet. A rendelet kinyilvánította az iraki központi bank függetlenségét.
Az iraki állampolgárok és a legtöbb iraki vállalat ez év végéig adómentes, utána 15 százalék lesz a jövedelemadó és a társasági nyereségadó felső kulcsa. Az amerikai kormány 20 milliárd dollár újjáépítési segélyt ígért a jövő évre, és 5 százalékos újjáépítési vámot vetnek ki az iraki importra, kivéve az élelmiszert, a gyógyszert, a ruházati cikkeket és a könyveket.
Irak kiárusítástól tart
Az iraki közvélemény a rendezés most bejelentett intézkedésire nem tekint jó szemmel. Az emberek az ország kiárusításától félnek, illetve attól tartanak, hogy amerikai, multinacionális cégek tömegesen nyomulnak majd Irakba. Az Egyesült Államok gazdasági vezetése mindenképpen szerephez akar jutni az ország privatizációs folyamatában, az iraki kormányzótanács mellett. A tanács legtöbb tagja befolyásos pénzügyi és üzleti háttérrel rendelkezik, ezért hangsúlyos véleménnyel bírnak arról, hogy kit engednek be az iraki gazdaságba.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Bill Clinton ugyanakkor visszafogottabb magatartásra inti az amerikai cégeket. „ Szerepet kell játszanunk és rengeteg pénzt kell elköltenünk, de nem szabad dominálni az iraki gazdaságot!” – hangzik a volt elnök hétvégi nyilatkozata.
Az iraki üzletemberek, ennek ellenére, komoly fenntartásokkal kezelik a külföldi tőke részvételét az ország privatizációjában. Wadi Surab, az Iraki Üzleti Kamara tagja a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a reformok “teljesen szétzúzhatják az iraki iparosok szerepét”, hiszen az iraki üzleti csoportok nem képesek a privatizációs tendereken versenyre kelni külföldi társaikkal.
Vonzó terep – olaj nélkül Az iraki újjáépítés vonzó terep rengeteg befektető számára, hiszen a feldolgozóipar mellett az utak és a telekommunikációs hálózat kiépítésében többmilliárd dolláros szerződésekre tehetnek szert.
Az olajszektor és más természeti erőforrások rendezése egyelőre kimaradt a reformtervekből.
Magyar szakértő az iraki rendezésben
Irakban nem kielégítő a biztonsági helyzet, a békés építkezésnek nincsenek meg a feltételei – nyilatkozta Bod Péter Ákos hétfőn hazaérkezését követően. Az MNB volt elnöke, egykori ipari miniszter az amerikaiak által vezetett koalíciós adminisztráció és az iraki ideiglenes kormányzat meghívására tartózkodott Bagdadban, és részt vett azon a konferencián, amelyen a kelet-közép-európai országok jelenlegi és volt gazdasági szakemberei tekintették át az Irak előtt álló problémákat.
Bod Péter Ákos elmondta: “október 20-án ülnek össze az úgynevezett donorországok képviselői” és döntenek az Iraknak nyújtandó segítségről. Hangsúlyozta: ezt megelőzően kell bizonyos intézkedésekről határozni, így dönteni kell az árliberalizációról, az állami vállaltok privatizációjáról, a kisvállalkozások támogatásáról, a bankrendszerről.
Bod Péter Ákos elmondta: a hét végén már döntöttek arról, hogy megteremtik a jogi lehetőségét a külföldi tőke beáramlásának, hiszen eddig csak az “arab származású tőke mehetett Irakba”. Hozzátette: határoztak a vámok csökkentéséről is, valamint a mesterségesen alacsonyan tartott benzin- és élelmiszerár liberalizációjáról.
